Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-07 / 104. szám

Nyíregyháza, 1920 május 7. * Péntek MMMMMMMMMMMMMMI XLI. évfolyam * 104 szám | ^ÍWMSISOTSMWS^^ SZABOLCSVáRMEOYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁKÜS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak : helyben : évre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken: 7iévre200, VgévrelOO, VíCvreöO, lhóra2QKj[ *MWMM*IMMM*I; Wűa^lMW&SSM^^ WJ< E2É W—IW III M 1 *1 JM 'IM t WI Ml >> llt'b»H HI ilü^ ll ll B >I Wl il MBB egész évre 160 K, léi f Attscitotts lOBA ELEK I "SE^ÍSE" Felelős szerkesztő Dr 8. iZABö LilSZLO Városfejlesztés A városi szakosztályoknak május hó 4 iki ülésén nevezetes kijelentések hangzottak el a polgármester ajkáról, amelyek szinte parancso­lóleg hivják fel, a minél szélesebb körben való ismertetést. Egy kisebb jelentőségű, de annál nagyobbá kifejlődhető tárgysorozati pontnál, egész városfejlesztési programmot adott a pol­gármester. Felemiitette és beismerte a multak hibáit, hogy t. i. mily horribilis költséget takaríthatott volna meg Nyíregyháza városa, ha a múltnak tapogatózó kísérletezései helyett, energikus el­határozással elkészíttette volna azokat a léte­sítményeket, amelyekre e városnak mulhatat­tatlan szüksége volt és van. A vágóhíd, ma már nem nevezhető an­nak, aminek mondják, mert hiszen az ma csak patkányfészek Oly erősen át és át van tur­kálva patkány túrásokkal, hogy állékonysága is kétséges. Hygiénikus szempontból pedig ez, már erősen kifogásolható. Ugyancsak egészség­ügyi szempontból fontos a vásárcsarnok meg­építése. Nemkülönben, de falán még fokozot­tabb mértékben fontos, a városi vízvezetéknek és csatornázásnak létesítése. A járványkórház olyan kriminalis állapotban van, hogy nem gyó­gyulni, hanem egyéb betegségeket szerezni le­het csupán. De a járványkőrház mai állapotá­ban Nyíregyháza város szégyene és még egy kisközségben aem volna fenntartható. Földes I kórtermek, padlózottak lieiyett, csak meleg­ágyai lehetnek a betegségek terjedésének. A járványkórház toldása-foldása, még az újnak megépítését sem odázhathatja el előnyösen. Itt tehát sürgősen cselekednie kell a városnak. Kulturális szempontból a színház kérdése sem várhat sokáig. Nem titok, hogy ímég a íélen, egy pénzcsoport egy uj színház létesítését vette tervbe, de ez, az anyaghiányon megakadt, mert különbén ma már, talán az alapok is le volná nak rakva Közkönytár létesítése szintén sürgős. Körülbelől ezeket mondotta a polgármes­ter és egyik bizottsági tagnak felszólalására ki­jelentette, hogy a tanyai vasutak létesítésének kérdése sem aludt el, mert hiszen épen a na­pokban volt erről is szó, még pedig két irány­ban haladó vágányokkal való kiépítésről. A Nyirvidék már 18-ik esztendeje sürgeti a városfejlesztési programmot. Hiszen ezeken Í hasábokon sürgettük ki azt, hogy a városnak pontos terve legyen és készíttessék el a város szabályozó terv, a hozzá tartozó épitésügyí szabályzattal egyetemben. A városterv megvan, az építési szabályzatok a ministeriumok vala­melyik fiókjában nyugszanak és várnak jobb idők hajnalhasadására. Pedig e szabályok jóvá­hagyásához nem kell semmire várni, azokjóvá­hagyhatók lennének a nagypolitikától függet­lenül is. No de, ami késik, nem múlik, s ha 18-ik esztendeje is már annak, hogy itt kisür­gettük, talán még néhány évtized azt is meg­hozza, hogy a jóváhagyási záradékot is ráve­zetik. Az azonban kétségtelen, hogy az ilyen tempóban haladunk, akkor a városfejlődés óri­ási károkat szenved. Mert igaza van a polgár­mesternek, mi lenne aJjkor, ha a városi tégla­gyár ma már készen állana ? Mennyivel ol­j csófcban lett volna az létesíthető ? Ha nem i turkálunk próbálgatásképen hosszú esztendőkön keresztül a földbe, mintegy varázsvesszővel ku­tatván viz után, hanem a vízvezetéket és csa­tornázást még idejében elkészitjük, hány és v hány millióval kevesebba került volna a vízve­zeték és csatornázás, de ami a fő, ma már megvolna és nem patópálkodnánk tovább. A városfejlesztés tervének, az összes rész­lettervekkel el kell késritve lennie. Ugy, mint a polgári vendéglő tervei is készen állnak. Csak a dátumot kell beleírni az árlejtési hirdet­ménybe és a város bármikor hozzákezdhet az építéshez. Nem elég nagy elhatározással váz­latterveket készíteni, hanem az összes munka és részletterveknek készen kell állaniok a rész­letes költségvetésekkel együtt, hogy akkor, ami­kor a pénzviszonyok kedvezőbb alakulata azt megengedi, bármikor munkába legyen adható trsusFOM bzAm 139. PÜSTACHEQUE : Káxir&tokaí nem adunk vissza, ac&ws K-ttKé^ssmHÁ-r-:*^'*'.'--, ut,, tvcmUamaiam bármely létesítmény és ne kelljen még csak az előkészítő munkákon gondolkodni akkor, amikor a viszonyok a munkálatok tényleges megkezdését is megengednék. Ilyen patópálko­dások késleltették sok létesítménynek megvaló­sítását, okozván ezzel a városfejlesztés mellett, a költségek sokszoros megnövekedését. Ezt a felfogást vallottuk a Nyirvidék ha­sábjain mi is és ennek a felfogásnak adott ki­fejezést a polgármester. Haladás ez, ha lassú is, de bár necsak a polgármester látná mindezeket, hanem megláfná, átérezné és szivén hordozná minden tagja a tanácsnak és a képviselőtestületnek egyaránt. Akkor e város fejlesztése elé a legnyugodtabb lélekkel nézhetnénk és meleg szívvel mond­hatnók : Gratulálunk 1 Pisszer János. ÁtnyujtottáK a magyar béKeszerződést Budapest, május 6. (Saját tudósítónktól) A Havas-ügynökség jelenti Párisból, hogy HeDry ezredes ma nyúj­totta át a magyar békedelegáció ellen javasla­tára a legfőbb tanács válaszát. A kísérőlevél, amelyet Millerand irt alá, annak a reménynek ad kifejezést, hogy Magyarország a jövőben a rend é3 béke tényezője lesz, bogfy ily módon majdan, ha kötelezettségeit loyalisan teljesíti, kiérdemelhesse a Népszövetségbe való felvéte­lét. Magyarország — irja a kísérőlevél — fe­lelős azokért az eseményekért, amelyek a há­ború kitörése óta történtek, valamint a volt kettős monarchia imperialista politikájáért. A népszavazásra vonatkozó ellenjavaslatot a legfőbb tanács elutasítja, mert semmi olyan eredményt nem vár tőle, amely a békeszer­ződés territoriális rendelkezéseit megváltoztat­hatná. Az elszakítandó területek néprajzi viszo­nyai olyanok, hogy lehetetlenné teszik a poli } tikai határnak az etnográfiai vonallal való egybeesését. A békeszerződés aláírására a vá­laszjegyzék' 10 napi határidőt szabott. Veraaillesi szikratávirat jelenti, hogy a Lammorne cimü újságban Oedipus aláírással egy eikk jelent meg, amelynek szerzője azt irja, hogy a magyar békeszerződést január 15-én nyújtották át. Azóta bizonyos titokzatos körül­mények miatt elhanyagolták a magyar kérdést holott nem nagy erőfeszítés kellett volna hozzá, hogy a szerződést nyélbeüssék. A cikk még el­mondja, hogy a békeszerződés aláírása után 15 nappal a szövetségesek egy bizottságot fognak kiküldeni a szerződés végrehajtásának ellenőr­zésére. Előre látható azonban, hogy az Egye­sült Államok a bizottságban nem fogják ma­gukat képviseltetni. Versailles! szikratávirat jelenti, hogy a Liberté genfi levelezője hosszabb cikkben fog­lalkozik a magyar kérdéssel. A cikkiró szerint számos jel mutat arra, hogy a jelenlegi ma­gyar politika szakítani fog a régi politika esz­közeivel. Budapest ől jelentik, hogy a kormány csak az esetben járul hozzá a békeszerződés aláírásához, ha annak egy pontja reményt nyuit arra, hogy a szerzédést rövid időn belül revízió alá veszik. Olyan szerződést azonban, amely végérvényesen m?g akarja fosztani Ma­gyarországot ezeréves határaitól, nem írnak alá. Ha mégis kényszerítő körülmények rette­netes súlya alatt alá kellene irniok a szerző­dést, a magyar nemzet soha egy pillanatra sem fog abba belenyugodni. Ki-a tettes? A királytelki borzalmas rablógyilkosság ügyében Csordás Ferenc, Pál Lajos, Repcsák János detektívek vezetésével indult meg széles kö*ü nyomozás, amely már a teljes sikerre vezetett. Az áldozat Wjecsner Lajo3 huszon­négy éves izr. füszerkereskedő, szerencsi lakos. Az eltorzult hullán is ráismert Vidovics király­teleki kulcsár, mert Wjecsner április 15-éa abban a ruhában járt Király teleken, amely most is rajta van. A detektívek a gyilkosság szín­helyen egy Wjecsner névre szóló levélborité­kot találtak. A nyomozás kiderítette, hogy a tettes Alexszovics János, harmincnégy éves, szeren­csi születésű, ungmegyei, Veskóc községi lakos. Alexovics csavargó napszámos, akit egy End- % rei nevü kereskedő ajánlatára vett maga mellé a gyanútlan Wjecsner, a babbeszerzéssel meg­bízott kereskedő, hogy a királyteleki tanyákon kalauza legyen. Alexovics ugyanis ismerős ezen a vidéken s édesanyja, sógornője most is a ki­rályteleki Gyulatanyán laknak. A gyilkosságot megelőző napon, hétfőn egyött látták őket a szerencsi restaurációban. Egyik pincér látta Ara 1 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom