Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-01 / 100. szám

nyíregyháza, 1920. május 1. * Szombat XLI. évfolyam • SZABOLCSVÁRMEQYE ÉS NVSREGVfláZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben : egész évre 160 K, léi évre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken: 7iévre200, VgévrelOO, VíévreÖO, lhóra20K Alapította JÖBA ELEK Feleiői sserkesztő Dr 8. SZABÓ LÁ8ZLÖ lengyelek áttörték a vörös frontot Budapest, április 80. (Saját tudósítónktól.) Berlinből jelentik, hogy varsói értesülés szerint a lengyel csapatok Volhyniában és Podoliában áttörték az orosz vörös hadsereg frontját Pártpolitikai jelenségek Budapest, ápr. 30. A nemzetgyűlés szünetre készül, több politikus már kerületébe is utazott.- A szünetet pártok és jelöltek a tiszántúli választások előkészítésére fogják felhasználni. Május ötödikétől engedélyezni fogják a közigazgatási és karhatalmi parancsnokságok a pártok szervezkedését s bizonyára nagy élénkséggel indul meg a tiszántúli politikai mérkőzés. A debreceni nagy pártgyüiések május első hetében lesznek. Ide leutaznak a kisgazdapárt vezetői, miniszterei. A kisgazdapárt egyik számottevő politikusa a párt egységéről a következőket mondotta: A keresztény nemzeti egyesülés pártjában előbb bifurkáció készült akkor, mikor bizonyos mérsékeltebb elemek megkísérelték az egységes kormányzópárt megalakítását. A tervet el kellett egy időre ejteni, de a kormányzópárt létrejöttét ma is remélik a pártban. A bifurkációból most Friedrichék erős lendülettel történt elkanyarodásávai trifurkáció lett, Friedrichék a kisgazdapárthoz akartak elsősorban is csatlakozni. És egyelőre, bár a gazdapártban is tekintélyes számmal vannak olyanok, akik a radikálisabb keresztény politikát sürgetik, elmaradt. A kisgazdapárt amint a választások óta eltelt polit>kai napok története bizonyítja szilárd egységben, messze a jövőbe vetett teKintettel bonthatatlanul áll s összetartó erejének nagy morális vonzása lesz a tiszántúli kerületek választóira is. Ezt egyébként a közeli választások impozáns módon fogják igazolni. záz holdból száz a magyar vitézeknek Négyszáz hold a földje Kertész Gábor nádudvari polgártársnak. Ebből a birtokból száz holdat, szabad és örök tulajdonul a nemzeti hadsereg szombathelyi hadosztályának ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy ezt a föld darabot a hadosztály katonái kőzött a legvitézebbeknek örökös adományként osszák szét. Birtokának egy negyedét adta oda magyar szívének sugallatára Kertész Gábor. A hazaszeretet termékenyítette meg itt a lelket és Horthy Miklós szórta belé a termő magot. A hazaszeretet az evangeliumi humanitással olvad itt egybe, igaz értelmezését adva annak, amit ez a két szó: Keresztény és magyar belső usszotorrásban jelent. Ez az odaadás kell ma a hazának. Birtokából mindenki adhat ugy, mint Kertész Gáhor. A moralizálás korát éljük, ma mint minden nagy összeomlás idején, erkölcsi megújhodásról beszélünk. A morálnak azonban hités bevonultak Szitonairba, amely Kiewtől három napi járásra van. A foglyok száma meghaladja a tízezret. A 300 ágyú és 160 mozdonyon kívül óriási hadianyagét zsákmányoltak. vány köntöse a szó és szemfedője — a jelszó. Az evangeliumi ember cselekvő Kertész Gáborok, cselekvő szeretet emberei kellenek a honmenté&haz. A nagy tömegek, a most egy éve félrevezetett és durván csalódott milliók néznek azokra, akik az élre álltak. A nagy gazdasági válság súlya napról napra elviselhetetlenebb. Tettek idejét várjuk, politikában, társadalmi és magán életben egyaránt. Adjuk oda tudásunkból, vagyonúnkból a hazának anynyit, mint a magáéból Kertész Gábor! ü szabadkőmiíves páholyok lefoglalása Budapest, április 30. A szabadkőművesség álliberálizmusának leleplezése napról-napra folyik. A páholyok iratait átvizsgálják, helyiségeit kulturális, vagy karitatív célokra lefoglalják. Budapesten a mult jj vasárnapon az „Árpád"' szabadkőműves páholy házát foglalták le. A páholytormekben most a haza iránt cselekedetekben kifejezésre juttatott hűség áldozatai, a menekültek fognak tanyázni. Hitbizományok a vitézeknek! Horthy Miklós kormányzó apró hitbizományokat alapit Karcagi százholdas donáció, amellyel a szabad kunok fővárosa lepte meg Horthy Miklós kormányzót, ugy látszik, egy- uj korszak bekövetkezését jelzi. A kormányzó ur Magyarország uj alapjait akarja lerakni. A politikai vezércikkek és szónoklatok sűrű fellegén keresztül aligha tud a szem biztos körvonalakat felfedezni a jövőben, félelmes és bizonytalan káoszban kavarog ma még minden terv és szándék. Da aki az ő beszédeire figyel és olvasta karcagi válaszát a nevezetes tiszántúli körút alkalmával, azt felvillanyozta az a nagyszerű gondolat, amelyet Horthy Miklós kormányzó legelőször Karcagon tárt a megújhodást szomjazó magyarság elé. Kijelentette a kormányzó ur, hogy a száz holdas földet vitézeknek adja oda, még pedig ugy, hogy azt mindig a legidősebb fiu örökölje, soha elidegeníthető ne legyen és adóssággal se terhelhessék meg. Mit jelent ez ? Megköti a földet, hogy üzérek, hazafiatlan kufárok ki ne húzhassák tulajdonosa alól. Ilyen kötött .földet csak megbízható ember, még pedig csak Hadviselt és kitüntetett ember fog kapni. Szüzén kapja és nem herdálhatja el s ha hűtlen lenne hazájához, — előbb fogadalmat is tesz az uj tulajdonos, — akkor elveszi tőle az állam és egy másik érdemesebb vitéznek adja oda. MMBsa Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 8ZÉCHENYI-ÚT S. SZÁM. ffHLEFOH nZÁM 139. POSTACHEQUE 2B3H JCéxuatokat nem adnnk vissza. De a kormányzó tervének nagyszerű koncepciója csak akkor bontakozik ki teljés egészében előttünk, ha tudjuk azt, hogy ez nemcsak Karcagon lesz így, hanem az egész országban. Eddig csak nagybirtokok szerapeltek a hitbizományok sorában és a hitbizományoa csak prédált, pazarolt Bécsben, dőzsölt Párisban, de senkinek felelősséggel nem tartozott s ha a család fogát csikorgatta is haragjában ő vigan fölélte a vagyonát. Ezzel szemben most a kormányzó ur apró hitbizományokat létesít és a boldog tulajdonost rászorítja arra, hogy becsületes munkával nö-. velje a vagyont. Élvezheti tehát, de nem herdálhatja el. Gyönyörű gondolat volt, hogy ezt az egységes ujjászületési folyamatot a Hadviseltekkel kezdi meg a Kormányzó. Régi álmaink kezdenek ezzel valóra válni. A rendkívül nagyjelentőségű reformról illetékes helyen — a kormányzó úrhoz közel álló körökben a következő információkat kaptuk: — A kormányzó terve, hogy a vitézséget és a faji öntudatot növelje. Terve, hogy a városokat, törvényhatóságokat, egyházfőket és főurakat hasonló felajánlásokra lelkesítse. Az adományok szétosztásánál a vitézség fokának megállapítását katonai bizottságra óhajtja bízni, áz egyéni érték megbirálását pedig a községi képviselőtestület feladatává teszi— Hasonló célzattal lehetőleg minden faluban 250-400 ho'das közép majorátust is akar létesíteni, hogy a középosztály anyagi erejét növelje é3 az intelligenciát vezetőszerephez juttassa. Őfőméltósága ugy óhajtja, hogy e majorátusok mindenkori birtokosai tagjai legyenek a törvényhatósági bizottságoknak. Az adomány birtokbavételénél a majorátus tulajdonosa hűséget fogad. I fürdő-jegy árához Amilyen örömet hozott a hír, hogy a városi gőz- és kádfürdő sok hónapos szünetelés után végre-valahára megint átadott a közhasználatnak épugy lehütött a hír további strófája, amely a jegyek áráról zeng diihirambokat. I. oszt. kádfürdő 16 kor. ' epedő huzzáf 2 kor. stb. A pénzünk árfolyama ugyan nagyon Í3 vékony erecskében csörgedezik s a valutáris szárazság kánikulai hőhullámai már csaknem teljes kiapadással fenyegetik, ugy hogy itt „árfolyamáról beszélni már is nevetséges és sokkal' jobb lenne és találíbb az .,Árszivárgás" de azért ugy gondolom, hogy hatóságoknak és közüzemeknek mégis csak óvakodniok kellene attól, hogy ennek a lassú csörgedezésnek az eldugult zsilipjei még jobban eltömessenek és az árfolyam teljesen kiszáradjon. Pedig ha igy haladunk, ezt is könnyen megérthetjük. Tudjuk, hogy az üzem fenntartása most nagyon sokba kerül. Lényegesen, sokszorosan többet, mint békeidőben, mikor olcsó volt a szén, olcsó volt a viz és olcsó volt az alkalmazottak munkabére. Mindezek most jóval többé kerülnek. De viszont azt is megszoktuk már, hogy minden vállalat a nyersanyag beszerzési költségeinek emelkedését rendszerint arra szoktak felhasználrii, hogy a maguk nyereségszázalékát ezeken a eimeken szintén mértani progressió arányában emelik. Ara 1 korona