Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-25 / 95. szám

2 JSfYÍRYIDÉK. 1920. április 25 gyét és Nyíregyháza városát választotta ki elsőnek arra, hegy a maga országos szervezetébe bekaposolja. Innen van az, hogy soha olyan felkészültséggel, soha olyan erővel és lelkesedéssel nem fogott még a szervezési munkálatokhoz, mint éppen itten. S ez a szervezkedő naggyülés a jelenlegi külpolitikai viszonyok folytán különösen nyer majd jelentőségben. San Remoban éppen most tárgyalják, hogy szétszakítsanak-ó? Ha olyanok vagyunk, mint a tetszhalottak, kinek lehet hite» hogy a sok sanda kuruzsló, cseh, román, szerb nem taszíttat e a sárgödőrbe, melyet magunk segítettünk ásni nekik nem is olyan régen?, Meg kell mutatni a világnak, hogy élünk és ezt a nyíregyházi aaggyülésen meg is fogjuk mutatni. Ez a gyűlés napról-napra impozásabbnak, nagyobbszabásunak ígérkezik. Tegnapelőtt még a vármegyeháza nagytermébe kívánta a rendezőbizottság megtartani s ma már kinőtt onnan. A városháza udvarán tartják meg délelőtt 11 órakor. Különben a tegnapelőtt ismertetett programm nem változott. Mindössze, hogy bővült, sokasodott. Különösen a hangverseny nívója emelkedett nagyon. Értesülésünk szerint alig van már jegy kiadható, ugy, hogy ha valaki megakarja hallgatni, siessen minél előbb a Ferenczi-féle köayvkereskedésbe, mert lemarad róla. Ugyanott kaphatók az ebédjegyek is. Beaasokára megjelennek a falragaszok, melyek a teljesen programmot hozzák majd a közönség tudomására. Sasiak sorsa, és a Tisxáatul A nagy magyar Alföldnek tiszántúli része mindig legelőbb és legsúlyosabban kapta az országot egy viszontagságos ezredév során ért csapásokat. Teljes dühhel dult itt a tatárpusz titás; itt pusztított és uralkodott a leghosszabb időn át 9 török. A Tiszántúl népe érezte legsúlyosabban az árviz és szárazság elemi csapásait, de és es a csodálatos rendelése a Gondviselésnek a Tiszántúlnak az ország többi részével való újra egyesülése mindig kezdete volt a magyar nemzet, vagyis a magyar medence népei által alkotott ország talpra állásának. A Tiszántúl népe most is legtöbbet vérzett a háborúban, legjobban érezte a vesztes háború atán bekövetkező társadalmi felfordulás káros hatásait és több, mint egy esztendeig volt egy műveletlen és lelketlen barbár ellenség igájában. Most, hogy bár kifosztva, megkínozva, ismét egyesül a Duna Tisza közével és a Dunántullel, joggal töltheti el minden magyar allatvaló szivét az a reménység, hogy a magyar szent korona régi fényének, ősi birtokának helyreállítása is teljes erővel megiaáal. Sorsunk részben a külföldön tanácskozó győzelmes nagyhatalmsk intézkedéseitől függ. De nagyobb réssben most is, mint egész történelmünk folyamán saját kezünkbe van letéve. Csak magunk lehetünk saját magunknak az igazi segítői. Ezért miadenkinek komolyan és minden áldozatra késs elhatározással kell végezni azokat a munkákat, amelyek a legsürgősebbek ós alapját adják a jövőbeli jogfejlődésnek. Nem kétséges, hogy gazdasági állapotunk rendbe hosatala a legelső és legsürgősebb munka. A kifosztott megnyomorított Tiszántúl ezen a téren nem less magára hagyatva. Tudjuk, hogy a földmivelésügyi miniszter külön, kiváló emberekből álló hivatali bizottságot szervezett arra a célra, hogy a Tiszántúli sürgős gazdasági szükségleteket, az ország többi területéről, esetleg a külföldről is seervezze meg. A Tiszántúl népe nincs a kormányok segítségéhez szokva. Bisenyos tehát, hogy csak azt fogja a kormánytól kérni, amit maga megszerezni nem tud Est tadja a földmivelésügyi miniszter is és éppen ezért a legkomolyabban és leglelkiismeretesebben vesz minden ilyen hozzájutó kérést, emberei pedig gyorsan és praktikusan igyekeznek megszerezni a kért szükségleteket. Nincs ma az ország gazdasági vezetőinek nagyobb gondja, minthogy a Tiszántúl áldott fő dje megint teremjen, legelőin és istállóiban nőjjön és szaporodjék a ló, a szarvasmarha, sertés, a baromfi. Ez az orazág gazdasági talpraállitásának legfontosabb szüksége. Minden tiszántúli gazda érezze azt, hogy amikor a földjén verejtékezik, mikor pótolni igyekkezik marhájában, szersaámkamrájában az oláh fosztogatás kártételeit, nemosak magának és osaládjának, hanem az országnak is dolgozik. A magyar ember, amikoi a balsors tépte, inindig arra gendolt, hogy ád ax Isten jobb jövendőt is. Egy tiszántúli ember, Kölosey Ferencz volt az aki a magyar léleknek est az éraését a Hymnusz, nemaeti imánk veises gyöngysoraiban foglalta. Bízunk benne, hogy a Tiszántúl viharedzett népe a saját erős kar jaival fog kezére járni a Gondviselésnek s hazánk sorsának legközelebbi alakulásában már meg fog nyilvánulni az, hogy a Tiszántúl megint ereje ós vára lett a magyar nemzeti törekvésnek. HÍREK A Területvédő Liga nyíregyházi naggyűlesének programraja Április 24-én este 716 perckor érkezik meg városunkba a Területvédő Liga 30 -35 tagu nagyküldöttsége dr. Okolicsányi László központi alelnök ur vezetése alatt. Az elszállásolás után után, este 9 órakor a Korona-szálloda éttermében ismerkedési estély lesz. Vasárnap d, e- 9 órakor valamennyi keresztény templomban könyörgő istentisztelet tartatik Magyarország Területi Épségéért. A ró a. kath. templomban a mise alkalmával Ave Máriát énekel Rosthy Annié a lemzeti Zenede ének tanárnője. A ref. templomban tegnapi kiadásunk helyreigazításaként az ünnepi beszédet Barabás Sámuel kolozsvári református esperes fogja tartani. Az evangelikua templomban a 11 órakor tartandó isteatiszteleten Nagy Bella operaénekesnő fog énekelni üoseda Károly a m. kir. Operaház karnagyának orgona kísérete mellett. Ugyanitt Birtha Jóxset ref. lelkész fog ünnepi beszédet mondani. Délelőtt li órakor lesz a népgyűlés kedvező idő esetén a városháza előtti téren és kedvezőtlen idő esetén a vármegyeháza dísztermében, amelyen közéleti kiválóságaink tartanak beszédet, ismertetve a Területvédő Liga mindenek felett álló nagy oéljait. A nagygyűlést megelőzőlsg a soproni gyalogezred térzenét ad a szokott helyen. A Liga naggyülése rendkívül impozánsnak ígérkezik, a vidékről küldöttségek fognak részt* venni, városunkban is nagy a lelkesedés és érdeklődés, mindezt honorálni kívánja a központ is, amikor 25—30 kiküldöttel képviselteti magát és a már közölteken kivül résztvesznek D. Csilléri András volt miniszter, ®r. Szadeezky Lajos egyetemi tanár, dr. Steinecker ' Ferenc miniszteri tanácsos és neje, dr. Haasz Aladár miniszteri titkár, dr. Neubauer Gyula és Liptó falvy István hírlap rók és még számosan. Délután 1 órakor a Liga kiküldöttségei és a helyi szervezet vezetisége társas ebédre gyűlnek össze a koronában. A esti 8 órakor kezdődő hangverseny programmja: 1. Ünnepi megnyitó : tírtja egyik budapesti kiküleött. 2. Eitner Irén az operaház művésznője énekel 3. Huszka Nelli művésznő szaval. 4. Noseda Károly az operaház karnagya zongorajétáka. Szünet után. 5. Nosedánó Bodor Karola az operaház művésznője énekel. 6 Somló Sári irónő saját szerzeményét adja elő. T. Toronyi Gyula operaházi tag kuruez dalokat énekel. Megemlíteni kívánjuk, hogy az esti hangverseny földszinti ülőhelyek árai: az el3Ő 6 sorban 30 korona a többi sorokban 20 korona, a páholyok ára 100 korona, az u. n. eigánypáholy: 500 korona. Jegyek az esti pénztárnál is válthatók. — Térzene. A soproni gyalogezred vasárnap délelőtt 10 órakor tartja a szokott helyen szórak

oztató térzenéjét. — Aranyat a haza oltárára. Prohászka Ottokár a lánglelkü székesfehérvári püjpök szózatára a Szeressük Asztaltársaság tegnapi readkivüli ülése adott Nyíregyházán először visszhangot. Orosz Istrán elnök ismertette a Move akcióját, amely a haza oltárára arany áldozatot kór ós a lelkes felhívás a nagyszámban megjelent tagok felbu'.du'ó áldozatkészségét váltotta ki. megható volt, amikor a főleg tisztviselőkből álló tagok n9me3 vetélkedései ajánlották fel eddig megőrzött utolsó ókszerdarabjukat is. Nem a tisztviselőkre gondoltak a mozgalom megiaditói és ha mégis ők járnak elől jó példával íao!gáljon ez buzdításul azoknak, akik ékszerük felajánlásával nem a legvégső esetre tartogatott megélhetési eszközükről mondanak le. A Szeressük Asztaltársaság a szeretett jegyében tömörült magyarok társasága politikából ment testvéri eszmecserére és a csendes jótékonyság gyakorlására. Tagjainak száma 80 körül van, üléseit hetenkint egyszer tartja. — Újra megindult a mezőgazdasági munkaközvetítés. A háborús évek alatt ós a kommunizmus folytán szünetelt mezőgazdasági munkaközvetítés ügyében Rubinek Gyula földmüvelésügyi miniszter számos oly intézkedést tett, melyek ugy a mezőgazdasági munkakeresők, mint & munkaadók érdekeit kívánják szolgálni. Ezenfelül gondoskodás történt a munkavállalok és munkásokat keresők munkakategóriák szerinti összeirásárót, a munkaalkalmak nyilvántartásáról, valamint arról, hogy a helyben keresetet nem találó mezőgazdasági muakások más vidéken nyerjenek elhelyezést. A földmivelésügyi minisster tervbe vette a gazdasági munkaközvetítés ujabb szervezését is, amely ügy a mezőgazdasági kamarákra vonatkozó törvényjavaslat letárgyalása után részben e kamarák keretében fog szabályozást nyerni. A kellő előmunkálatok a minisztériumban serényen folynak. — Felhívás. Felhívom a cipész ós cipőfelsőrész készítő és csizmadia iparosokat, hogy f. hé 2í én vasárnap délelőtt á órakor az Ipartestület hivatalos helyiségében tartandó értekezleten jelenjenek meg. Nyíregyháza, 1920. ápr. 24. Tisztelettel Zomborszky Dániel ipartestületi elnök. Testnevelés. Tasárnap f. hó 25 én d. u. fél 5 órakor rendezi több évi szünet után a Nyiregyhási Torna és Vívó Egvesület első birkózó és athletikai versenyét Örömmel regisztráljuk ezen hirt s midőn örömünknek adunk ismételten kifejeaőst, reméljük egyúttal azt is, hogy a Nyíregyházi Torna és Vivó Egyesület, mely ugy a könnyű, mint a nehéz athletika terén is meglehetősen szép múltra tekint vissza rövidesen ismét ott fog állani, hogy nemes munkájával sikerülni fog neki azt a pozíciót elfoglalni, amelyre mindé a időben büszkén tekinthet vissza. Mint értesülünk, a verseny különösen a birkózás szempontjából lesz nagyon érdekes ós szép, különösen a két iskola birkózás elé néznek nagy érdeklődéssel. — Szövet és textiláruk a közalklanazottaknak. A vármegye által vásárolt szövet és textilárukból elsősorban a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok fognak elláttatni. I ruházati cikkek f. hó 26, 28., 29 napján az üzleti órák alatt Bogár Lipót valamint a Práger ós Domány eSg üzletében lesznek kiárusítva. Figyelmeztetjük a tagokat, hogy esakis tényleges siűkségletüket szerezzék be, mert az áru korlátozott mennyiségben van. A vásárlás rendjére napi biztosok ügyelnek, akik a felmerülő panaszokat nyomban elintézik. Vásárlásnál a B. csoport tagsági könyve felmutatandó Az A—K betűs nevüek Práger és Dománynál az L—X betűsök ÜJgárnál vásárolhatnak. A csoporthoz tartoző magántisztviselők és bankügyészek ezen kedvezményben nem részesülnek. Rövid időn belül ujabb szállítmány kiosztása várható. — A területvedő liga nyíregyházi megalakulása alkalmából f. hó 25-ón este 8 órakor az operaház több tagja közbenjöttével megtartandó s egyébként is szerfölött érdekesnek ígérkező hangverseny iránt megyeszerte általános az érdeklődés. A jegyeket a Ferenczi könyvkereskedés árusítja, ugyanott lehet jelentkezni az aznap déli 1 órakor megtartündó közebédre is. — A középszaboleii ref. egyházmegye a területvédő ligáért. A középszabolcsi ref. egyházmegye e hó 22-ón Nyíregyházán tartott tavassi közgyűlésén Dr. Szesztay Zoltán főügyész indítványára elhatározta, hogy a területvedő liga szabolcsmegyei működését leghatékonyabban támogatja. Utasíttattak az összes egyháztanaesok, lelkészek és tanítók, hogy ezen életbevágóan fontos hazafias actié sikerét szervezéssel, taggyüjtóssel ós agitációval mozdítsák elő. E minden tekiatetben helyes határozat — tekintettel hogy 43 népes község református vezetőségét mozgatja meg, a nagy cél érdekében — jelentékeny horderővei bír. — A menekült közszolgálati alkalmazottakhoz. Miután a vármegyei alispán ur a menekültek segélyezésére 109000 azaz egyszázezer koronát volt kegyes erre a célra elhelyezett ősszegből kiutalváiyozni, főikérem a menekült közszolgálati alkalmait cialádfőket,