Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-16 / 87. szám

i J^YÍRYIDÉK. A kormányzó őfőméltósága az üdülést néhány szóval köszönte meg A kupo'acsarnok ülése?, művészi feldíszítése s a 'ogadó küldött­ség pittoreszk csoportja láthatólag kellemesen lepték meg. Ugyancsak meglepetésszerűen hatott a város négylovas, virággal díszített gyönyörű hintója, amelynek pompáját még külön meg is dcsérte. Ezutín a kocsiba ült Vay Gábor gróffal, kisórete é« á fojaló küldöttség szin'én kocsiba szálltak s ezzel megindult a pompás menet. Itt közöljük a kornányzó őfőméltósága kíséretében magérkezettek névsorát: A kormányzó ur Főméltoságának szűkebb kísérete a következőkből áll: Magassházy László százados, első szárnysegéd. Hardy Kálmán sorhajóhadnagy szárnysegéd, Koos Miklós szá­zados szárnysegéd, Panos Alajos vezérkar test. ezredes, a ve'érkar főnök helyettese, Ranzen­herger Jenő vezérk. százados beosztva a vez. főn. mellé. Qróf Teleki Sándor százados, a vez. főn. parancsőr tisztje, Kozma Miklós százados, a kormányzóság katonai irodájából, dr. Beleznay Andor kormánybiztos, kabinet iroda főn he­lyettese, Nagy Lehel százados testőr parancs­nok hely., Mitterpacher Gusztáv t. százados, Máv. főellenőr uiimarsall, Qálocsy Zsigmond főhadnagy, sajtó referens, Temesváry László főhadnagy, fénykép referens. A külön vonaton a következők jöttek még: Gróf Ráday Gedeon kormánybiztos, Horthy István tábornok, Göm­bös Gyula ok. százados, Move orsz. elnöke, Ruttkay Gábor százados, Hegedűs Pá! tábor­nok, debreceni körlet-parancsnok. Incze Károly vezérkari őrnagy, debreceni körlet vezérkari főnöke. Tagányi Zoltán százados, honvédelm. 11 iniszterium 6. oszt. A vasút részéről tasnádi Szűcs András Máv. k. biztos helyettes. Horánszky Máv. forg. oszt. igazgatója. A menet élén egy szakasz csendőr lép­tet. Tizen vannak, mind szép szál legény, ahogy feszes tartással elvonulnak, kivont kardjuk acéla megcsillan a napfényben. A csendőrsza­kaszt a gazdaifjuság délceg bandériuma követi. Pompás paripákon ülnek a szabolcsi íiuk. Élükön Lovas Kovács János lovagol. A nyír­egyháziak bandériumát ujabb lovasok követik, az orosi és kállói bandérium. A lobogós ing­ujjas, deli csoport élén Gáspár Vilmos császár­szállási tanitó ingujjas magyar ruhában büszke ménlovon jön. Most egy fogat gördül elénk: Kiss Sándor rendőrkapitány ül benne fekete diszmagyarban. Ezt a lovasrendőrök ezüstsi­sakos, lobogós men.és büszke csapata követ­kezik. Élükön Balog József rendőrfelügyelő lovagol. Most újra kocsik következnek törzs­tisztekkel, közöttük Oehm alezredts, Bencs Kálmán polgármesterrel, Mikecz István alis­pánnal. A kocsik dübörgését a szivek mélyé­ből felviharzó éljen fojtja el. Horthy jön 1 Jön 1 A lelkes embersoron áthullámzik a honmentő vezér szinről-szinre látásának öröme. A kor­mányzó fehér virágos ágakkal diszi:ett gyö-< nyörü négy lovas fogaton közele.ik a kendő lobogtató, kalaplengető ujjongó sorfal között. Mellette Vay Gábor gróf főispán ül. Mikor a diadalkapu alá ér, magyar ruhás lánykák vi­rágesője hull rá. Horthy mosolyogva köszön a szines jelenség felé, mely láthatóan kedves meglepetés számára. A kormányzó kocsija mögött kivont karddal huszártisztek vágtatnak. A menet két oldalán tiszti fedezet vonul. Amerre csak jár a virágos kocsi riadó éljen köszön. Ahogy a városház elé ér a gyönyörű menet, tisztelgő katonák, ujjongó közönség fogadja s az érkezés áhíta­tos percében a zenekar a Himnusz imádságos dallamába kezd. A kormányzó kocsija a Nagy­takaréknál áll meg. Leszáll réla, ellép katonái arcéle előtt, fogadja a parancsnokok jelentését s aztán a róm kath. templom felé tart kísére­tével. A templom ajtajában Énekes János prépost, főespéres fényes papi kíséretével várja Magyarország kormányzóját. A templomajté előtt pedig a gör. kath. és a ref. papság he­ylezkedik el. Amikor Hórthy odaér, Dr. Bartók penő ref. lelkész tép elé és költői szárnyalású, fenk'ölt gondolatokban gazdag beszédben áldást mond a Kormányzó ur Főmeltóságára. Horthy kézfogással köszöni meg a szép üdvözlést. Ekkor a menet a templomba ér. Horthy kísé­retével a szentélybe tart. A kórusön a váfosi dalárda Jakab Jó­zsef karnagy vezetésével áhítatos Horthy-fo­hászba kezd, majd felhangzik a Te Deu n ma­gasztos éneke. A fenséges templomi jelsnet is véget er, Hor.hy a díszsátorba vonul. Iit Bencs Kálmán a következő beszéddel köszönti a Fő­méltóságu Kormányzó urat : •H. Főméltóságu Kormányzó Ur! Nyíregyháza városának üdvözletét, hódo­latteljes tisztelettel jöttünk tolmácsolni abból az alkalomból, hogy Főméltóságod s erény fa­lainkat magas látogatásával megtisztelte Az idegen megszállás gyötrő pillanataiban öröm­mel néztük a Tisza folyón tul lakó magyar testvéreink bizalmának és osztatlan szereteté­nek Főnéltóságod személye iránti me;nyilvá­nulását, melyhez ezen szomorú és nehéz idők­ben hazafias és mélységes örömmel csatlakoz­tunk, mert Főméltóságod nemes egyéniségében vitézi és férfias cselekedeteiben és abban a hazafias és keresztény szellembsn, mely fen­költ lelkét átsugározta, biztosítékot találtunk arra nézve, hogy annyi sorscsapástól sújtott országunkban konsolidált állapotot fog terem­teni s a nemzet hozzáláthat az annyira szük­séges tisztességes polgári munkához, mely mely egyetlen feltétele annak, hogy a minden magyar szivében és lelkében élő ábrándok valóra váljanak. Ide parancsol azonban minket a magyar szivet jellemző mély hála érzése is, melyet a város egész lakossága érez Főméltóságod iránt, mint aki a rend es társadalmi béke ál­dásával visszaadta az ország nyugalmát. Megtanultunk hinni és bizva bízni. És ezt a hivő hitünket és bízó bizodal­munkat Főméltóságodnak köszönhetjük Visszaadott hitünkért és nyugalmunkért fogadja Főméltóságu Kormányzó Ur mindnyá­junknak háláját és szivünknek rajongó szere­tetét. Adja a magyarok Istene, hogy Főméltó­ságod kormányzósága hazánk történetének egy boldog és hatalmas, fejlődésben gazdag feje zetét nyissa meg s hárítsa el hazánk felől legnagyobb átkunkat, a széthúzást és kezdőd­jék meg a mindnyájunk által oly nehezen várt teremtő munka, amely hivatva lesz imádott magyar hazánk alapköveit egy ujabb s a,ré­ginél sokkal boldogabb ezredévre lerakni— Amint Horthy az üdvözlést röviden'meg köszöni, a hölgyek küldöttsége élén Mikecz D&zsőné gyönyörű csokrot nyújt át a kor­mányzónak, ki mosollyal mond köszönetet a kedves tisztelgésért Most Horthy Mik'.ó; a vá­rosháza elé vonul. Mig a katonaság diszme netre sorakozik fel, a kormányzó Ur Főméltó­sága dr. Bencs Kálmánnal beszélget Csakha­mar felhangzik a zenekar gyújtó indulója s keményen, feszesen jön a pompás díszmenet. A sorok zsinóregyenesek, a szemek villanó tűzzel szegződnek Horthyra. Dacos elszánt magyar arcok vonulnak el előttünk, szivünk hangosan ver. A kardok villanva tisztelegnek, a zászlók meghajolnak, a filmgép berregése hallatszik. Feledhetetlen, bizakodást ébresztő, büszke kép, a magyar katonák diszmenete Horthy Miklós előtt. A díszmenet után a kor­mányzó városházi lakásába vonul. A küldött­ségek sorra felvonulnak a díszterembe, hogy tisztelegjenek. Tizenegy óra van, mikor Horthy a te­remben megjelen, ahol a pompás diszmagya­rok, papirmhák és tiszti uniformisok színes tab­lója van előttünk. A belépő kormányzó Ur Fő­méltóságát riadó éljen fogadja. Az emelvényre lép, amely elé a következő sorrendben lépnek a küldöttségek szónokai Miklóssy István g. kath. püspök a haj­dudorogi káptalan és a nyíregyházi g. kath. egyházközség nevében, Geduly Henrik ág. ev. püspök és dr. Meskó László ny. államtitkár a tiszai ág. ev. egyházkerület és a nyíregyházi ág. ev. egyházközség. Énekes János prépost főesperes a szabolcsi r. kath. főesperesi kerü­let és a nyíregyházi r. kath. egyházközség ne­vében Szabó Lajos ref. esperes a középsza­bolcsi ref. egyházmegye és a nyíregyházi ref. egyházközség, Bodor Zsigmond a nyíregyházi izr. hitközség és iskolaszék nevében, Mikecz István Szabolcsvármegye törvényhatósága, dr. Kovách Elek Nyíregyháza város képviselőtes­tülete nevében, dr. Zelenka Lajos curiai biró a nyíregyházi összes állami hivatalok, továbbá üg)védek njréban, Zomborszky Dániel ipar­teitületi elnök a nyíregyházi ipartestület és iparos ifjúság nevében vezet küldöttséget a Kormányzó Úr Főméltósága elé s mond lelke­sen köszöntő beszédet. A küldöttségek szónokainak meghallgatása után Horthy Miklós kormányzó a következő beszédet mondja : Igen t. urain! Nagyon sok a dolgon és nehezen szabadulhatok a fóvárosbó'. M-igis, mikor Nyiregyhlzának kedves meghívása meg­érkezett, rö'töa elhatároztam magam, hogy eljövök ide, elsősorban azért, mart hallottam, hogy micsoda szeretettel fogadták a bevonuló nemzeti hadsereget. Én fővszér voltam. Noha most az ország bizalmából kormányzó vagyok, ebben a szeretetben a nemzeti hadsereg iránt btrométerskaláját látón annak, hogy mindenki, aki tetőtől talpig haza fi, aki megérti a mai s.tuációt és mindenek elébe helyezi a honmentő munkát, az esak szeretettel lehat a várébői, testéből és csovtjából való nemzeti hadsereg iránt. Ma ezzel állunk és bukunk. Carrer szerint ma a farkaiösztönök ural­kodnak Európában, A farkast esak fegyverrel lehet ártalmatlan iá tenni. Két fron'unk volt: a külső, itt a katonaság becsülettel, önzetlenül magtette kötelességét, diadalrél-diadalra ment. A hátulsó, i't bent az országban : ez össze­onlott. Hogy miért, azt tudjuk. Nem kis része volt a miadayájunktól magyavoktél féltékenyen őrzött sajtószabadságnak. Es a sajtószabidság satószabadossággá fajult és ez züllesztett, ez volt az-oka minden becstelenségnek, a magyarság bo'dogtalanságának. Ma romokban hever a hnza és arra kell gondolnunk, hogyan őjitjük föl újra. Elsősorban összetartásra van szükség. Az atléták láncokat képesek elszakítani, de ha összefogunk, ugy állunk mint a kéve. A szalmaszálat a gyermek ii eltöri, de ba kévébe kötjük, nincs ember a világon aki elszakítani képes. Debrecenben teg­nap fejeztem ki óhajomat, hogy szivárvány­hidat építsünk Pannonhalma és Debrecen között. A két pillér, amelyre építeni kell, a nemzeti esznm és a keresztény morál. A keresztény morált minden tisztességes, bocsűletes ember elfogadhatja, az izraelita is. Az önzetlenség cs ík szép, cs3k jó. Az országban mindenkinek, aki becsüiete-en, ti-'te-ségesan, önzetlenül a fölépít6 munkában serkeni asar, megvana helye. Vígül a politikai helyzetről baszélt a kor­mányzó, hangoztatja, ho^y nem szabad szét­húzásnak lanni. Itt Nyiregyliázáa bizonyosan megvan az t megértés.- E^y célt látó*: Hazám boldigsága Az. országnak ma 80-9), talán 99 % a királypárti! Erről ma ni beszéljünk, de gondo'kodjUik róla E inak is matfjó az ideje. E»yalőre csak ogy gondoUtunk logyoi a haza talpraáüitása Ht mindenki dj'gozik, Ma­gyarország nagyobb lesz mint valaha. A kormányzó Ur Fóméltóságának mólyan a szivekbe vésődő szavaira lelkes éljen veit a válasz Esután a jelenlévő tisztek, akiknek bemutatkozása már a küldöttségek fogadása előtt megtörtént, továbbá a polgárság meghí­vottai az ünnepi ebédre vonultak. \ város­háza lépcsőzetén magyarruhás lánykák és if­jak álltak fel, hogy a levonuló kormányzó Ur Főméltósága utjának kedvas keretet adjasak. Az ünnepi ebéd a Korona ízlésesen éke­sített nagytermében volt, ahol száznegyvenöt személyre terítettek Az ebéd inenu je: Csiga­leves. kecsege és harcsa roston sülve tartár­mártással. Gombás horjuszeletkék köritva. Kré­mes ós turóslepény. Fekete kávé. Az asztal­nál a kormányzó jobbján Vay Gábor főispán, mellette Horthy István tábornok, balján Hege­dűs Pál tábornok, debreceni körletparancsnok, mellette Mikecz István alispán, szemben dr. Bencs Kálmán polgármester, Rakovszky ez­redes, vármegyei katonai parancsnok, Panos earedes ős Miklósy István püspök ültek. Az első toasztot Virányi Sándor vm. főjegyző mondotta Horthy Miklós kormányzóra. Viha­ros, ünneplő éljen követte a lelkes köszöntőt. A zenekar a Himnusz első akkordjait játszotta A felköszöntők sorában megható volt Szabó Károly tiszthelyettes, aki az altisztek és legénység nevében fordult keresetlen, de forró

Next

/
Oldalképek
Tartalom