Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-06-17 / 136. szám

víJk-iu. ItíSÖ. jciaius 17. Akik kétszer szöktek meg a fogházból Kalandos flatálemberdk — Franciaországba akartak jutái Áprilú közepén Cbvá'h Sándor hadházi malomtalaj donosaál több fiatalember rablást kísérelt meg, de rajtavesztettek, mert elfogták őket. A tette3ok kőzött volt Szathmári István navü eg én is. kit a hadbiróság vont astaíáriális eljárás szabályai szerint felelősségre és 15 évi fogházra itélt. Szathmári István a fogházbsa beteg lett, épen ezért beutalták a kórházba. A kórházból egy Tó h Lajos n8vü társával együtt megszökött. Elmsntek Nagykerekig a rom in demarkácinalis vonalig, de ott a magyar csendőrőrs elía^ta őket ós bekísérte Berettyóújfaluba. Berettyóújfaluból a csendőri fogdából újra megszöktek és behúzódtak a környékbeli nádasok kSzé, ott akartak élni egy ásrabig. Ezúttal sem volt szerei-csé ük, Hirtelen nagy eső kerekedett, ügy ogy bőrig Ö3szeázfa5i Nem birták ki tovább, hát előjöttek a nádasból. De az uton épen az őket nyomozó csendőrök karjai közé szaladtak. Erős fed zettel behozták őket Dsbrecenbe a fogházba. Kihallgatás alkalmával Szathmári azt vallotta, hogy félt a rá váró nagy büntetéstől és összebeszéltek a kórházba Tóth Lajossal, hogy Románián keresztül szöknek Franciaországba és majd valahogy megkeresik a kenyerüket. A két kalandos fiatalembert a debreezeni hadbiró3ág vonta felelősségre ismételten szökésükért. koaysrat, mdlynek lisztjét önök kildték, hallgassák meg ae éhes gyermekek sirását, tekiatsenek be az anyakönyvekbe, hány ember ha! meg naponta s a borzalomtól ég felé áll az önök h&ja. Megengednének önök ilyesmit Csehországban? Nem! Mart ezt az *öaök aépe maga sem engedné meg ... Ha a&t akarjátok, hogy a mi népünk érzülete irántatok ae roszszabbodjék, ne dugjátok be fületek a mi sirásunk és jsjssavankra. . . Vigyázzatok, hagy a nép ne átkozza meg a ü uralmatokat és ae tekintsen Budapest falé, mert a magyarok alatt „járomben volt ugyaa," de teli jászéi előtt." Eltitkolhatatlan visszakivánkozása ez az orosz népnek a magyar uralom alá. Az hogy „járomban volt" alattack, idézőjellel látja el a szláv orgánum, valami állítólagos vád, amelyért & felelősséget nem vállalja. Egyről-másról i [11 imák az ungvári Kezünkbe került egy ungvári magyar lapnak, a Kárpáti Napló nak május 13 iki száma. A savi hirt hozott az elszakított magyar földről, a magyar faj SZÍVÓS ellenállásáról, kitartásáról, az idegen fajok visszakivánkozásáról s arról a kaotikus zűrzavarról, amely a cseh-szlovák köztársaság néven ismeretes, hogy kötelességünknek tartjuk egyet mást leközölni belőle. Maga a vezércikk a nyelvi kérdést tárgyalja, az elszántság, önérzet s az egyetemes emberi igazság gyönyörűen lobogó tiszta fénye mellett. Messzezugó és messsevilágitó tiltakozás ez a magyar nyelv elnyomása ellen. Bizonyos, hogy el nem hangozhatott volna, ha'nem állna mögötte az ősi felvidéki magyarság egységes, tömött tábora. Tiltakozik ez a vezércikk az ellen, hogy a magyarságot idegen nyelv elsajátítására kötelezzék. A gyermek még könnyen megtanulhat egy idegen nyelvet, de az anya és nagyanya soha s ha erre kényszerítik, ha a ay el vével együtt a lelkét akarják kiszakítani belőle, ha attól akarják megfosztani, hogy a gyermekével unokájával a saját nyelvén beszélhessen, akkor a gyűlöletet és bosssut fogj abbéié nevelni a gyermek lelkébe. Egy-egy nemzetet, népet csupán a fejlődésében lehet .negakadátyozni, de azt is csak bizonyos" időre, azonban anélkül semmiesetre sem, hegy „nagy csattanó" ne legyen a vége. Egy-egy véletlen győzelem még nem szól az idők végtelenségéig. Rengeteg példát állit elénk a világtörténelem. Ugyebár 70 ben is a német diktált a franciáknak, akit teljesen letiport s azután 50 éven át lappangott a gyűlölet parázsa a francia szivek alatt, 50 éven át tanította a fraaeia anya a gyermekét gyűlölni a németet, 50 hosszú éven át volt a franciák imádsága az az átok, amelyben a bosszú ["szavai izzottak, 60 éven át készülődött a francia a reváas visszaadására, 50 év kellett ahhoz, hogy életre, erőre kapjon az a parázs, amely lángba borította egész Európát, hogy föld alá küldje a fiatalságuk, egészségük teljében elesettek — s koldulni dobja az utcákra a nyomorékok — miiliöit. Izzott a gyűlölet, a bosszú parazsa 50 évig, hogy ínségbe, nyomorba, romlásba sülyedjen a világ!" Uagvárott, az elnynmás földjén jelentek meg ezek a nyílt, dac03, harcos sorok. A cikk tetemre hivja a cseh miniszterek ígéreteit és fogadkozásait, amiket a magyarságnak tettek, „bten mentsen bennünket attól — mondta a csszl. unifikációs miniszter — hogy nálunk jogtalanok legyenek, me.t a jogtalanság halálos csirája a legerősebb állami szervezetnek is!

1' « „Hive vagyok a legteljesebb magyar sajtószabadságnak minden kivétel nélkül — igórte Tusár miniszterelnök. — A magyar sajtó fejlődése elé akadályt nem gördítek, mert a magyar nyelv a magyar nemiet lelkivilágának tökre." Bizonyára van mit számon kérni ezekből az ígéretekből elnyomott testvéreinknek. Számon is kérik, akkora fajszeretettel s az igazságnak olyan tündöklő fényverzetávei, amit leigázni, megtörni soha sem less lehetséges semmiféle hatalomnak. Hogy mit jelent a többi idegen fajtának a e-seh járom, arra élénk felvilágosítást ad a „Nacika" február 28 iki számában Adjatok kenyeret! címmel vezető helyen megjelent alabbi közlemény: „A háború borzalmainak hat esztendeje után uj borzalmak lépnek Kárpáti- Ruszunkra : az általánes éhség nyomában jön egéíz sora a fertőző betegségeknek. Tömegesen hal ki a lakosság. Küldje ki a kormány tisztviselőit az ökörmezői jarásba s; elborzad attól, amit ott tapasztal; egész házak, egész falvak kihalnak. - Ugyanígy van az ungi felvidéken. Közelebbi felvilágosítást adhatnak a felvidéki járások főszolgabirái. Miként segítenek a szerencsétlen éhező népen? Egy kiló büzas liszt egy hónapra 1 Lehet-e ebbőí megélni ? Nem gúnyolódás-e ez a védtelen, gyámoltalan néppel? Vájjon a szegény kárpáti orosz parasztság érdekei nem érdekei-e a demokrata csszl. köztársaságnak ? Lehetséges-e, hogy erről a kormány nem bir tudomással? Teljes alapon erősítjük, hogy a kormány mindarról tud, tud róla Ungvár és Prága, de ettől jól nem lakik a kárpáti orosz nép. Kormányzó ur, az Obilni Oatav urai, a közellátási minisztérium urai, menjenek el az éhező falvakba, nézzék meg azt a zahPillanat-felvételek. Folyik a szavazás Plajbásszal, hangtalanul. A helyiságben pont három fülke. J5n a magyar. Kérdi: — Ugyaa kérem, melyikben van a Doverf osák ? 5 Fiatalos iparosasszony jön. Szaporáa siejj tŐ3en, Litszik, hogy házi dolga köaül szaki* totta ki ezt a negyedórát. Az elnök magyarázza aeki a szavazás í módját. — Kérem, tudja noár, hogy kell? — Tudja a Jézaa. — Hangzik a válasz. — í Minek ez asszonyoka&k ? Főzőkanál való azok. nak a kezébe, nem szavazólap! I

Az elnök bólint rá egyet, az asizoayka pedig durcásan lép a kabinetbe. I A szavazatok felbontásánál egymásután í kát érvénytelen szavazólap kerül ki a boritékjj ból. Szabálytalanok. Az a hibájuk, hogy mindal kettőn gyönyörűen alá van irva a szavazó íj sajátkezű mánuprópriája is. Ugy látszik, összebeszéltek, vagyis jól 1 megbeszélték a teendőket; de nem is csoda: | férj és feleség. A csattanó ! azonban ott következik, hogy íj más más jelöltre szavaztak, i Iai8: politika a családi életben. \ — Az elcök jói kioktatja a magyart. Menjen l be a fülkébe, tegyen keresztet a jelöltjének a l na ve mellé Tegye borítékba, ragassza le és Í

hozza vissza. Jön ki a magyar. Hozza a szavazólapot I az egyik kezéb9a és a másikban a goadasaa H leragasztott borítékot. — Jobban ragassza le néni. Hiszen alig van megnyálazva. — Hiszen aram, mahónap már ayálank se lesz. Férj és feleség jönnek megiat. Nehezen lehet őket külön fölkébe tessékelni. Itt is raiadénáron együvé akarnak karülni. Mikor kijönnek kérdi az elnök: — No lelkem, feltette a keresztet? — Feltenni uram feltettem, pedig jobban szeretném letenni. És gyöngédea az urára nézett. — Hol hagyta kurátom, a borítékot, meg a szavazólapot? A szav&aópolgár bambán bámul maga elé, látszólag mégis egy kis zavarban, hogy üres kézzal jött ki a fülkéből. Nagy nehezen azután kiderül, hogy a fülke *gy vékony hasitékán átcsuszt&tta — a másikba. — Tudja e lelkem, hogy koll szavazai? — Igen kérem, a Pauluszra. Szóló. Kűrisbogarat kiszárítva bármely nsnn; séyben kg.-ként 200 K-ért, s szíritől! a Földmivelésügyi Miniszter altal megállapitottáron vásárol a Lányi és Gonda gyógyszertár a Magy. Kir. Főldox, Miniszter gyógynövény Kirend. Beváltó Mefbízottja, IOIS