Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-06-02 / 124. szám

1920, június 2, A falóért (Budapesti tudósitónktól.) Május hó huszonhatodikán egy uj országos szövet­ség alakult meg ünnepies külsőséegk kö­zött. Ott láttuk a nagygyűlésen Horthy Miklós kormányzót, mint védnö­köt," József királyi herceget, azután a fő­papságot. szövetkezeti, gazdasági és mű­velődési intézményeink vezetőit, a falvak kiküldöttjeit és mindazokat, akik a ma­gyar falvak jólétéért dolgozni akarnak. A megalakított országos szövetség a FALU címet fogja viselni. Célja az, hogy a falvakat kiemelje elmaradottságukból, a falu erkölcsi, anyagi és kulturális érde­keit gondozza, a falusi tűzhelyet vonzóvá tegye s őrizze és ápolja a hazafias érzést, a hagyományokat és az ősi szokásokat. Gyönyörű vállalkozás ez, amelynek hosszú évtizedek mulasziásait kell pótol­nia. Mert a mi kormányzati politikánk mindig csak a városok javára hajtotta a vizet. A falvak fejlődésükben elmaradtak. Adósai vagyunk a falvaknak azokkal a berendezésekkel és intézkedésekkel, ame­lyek nevelnek, szórakoztatnak, megvédik az egészséget, fejlesztik a művelődést és az életet szebbé teszik. Ezt az adósságot akarja leróni a fal­vak irányában a FALU Szövetség. Munkájához segítségül hívja az álla­mot is, de feladatait elsősorban a maga erejével akarja megoldani. Bevonja tehát a Szövetség kötelékébe a cél javára haszno sitható valamenny itársadalmi testületün­ket. Mindezek vállvetett erővel fognak dol­gozni falvak fejlesztése és felvirágozta­tása érdekében. Hogy fog folyni a munka?? Alulról felfelé. Mindent az érdekelt községekkel együtt indilanak meg, semmit nélkülük. A Szövetségbe lépő, minden községben intézőbizottság alakul érdemes férfiakból. Ez a bizottság lesz a falu szeme és szája. Ez mondja meg, mi a baj, mi hiányzik, mit kellene tenni a lakosság jóvoltáért. A központ azután segítségére lesz a falunak a bajok orvoslásában, a hiányok pótlásában. Segíteni fogja a központ a fa­lut tanácsaival, megbízható szakemberei­vel. akik között lesznek gazdák, szövetke­zeti férfiak, orvosok, mérnökök, jogászok tanítók, közigazgatási szakértők. Ezek minden oldalról meghányják-velik a fel­merülő kérdéseket, terveket dolgoznak ki, melyeknek végrehajtását a központ er­kölcsileg és lehetően anyagilag is támo­gatja. Ilyenformán a falvaknak idáig elha­nyagolt ügye országos üggyé válik. Azok az intézmények és külturerők pedig, ame­lyek a haladást vezetni hivatottak tudá­sukat és buzgalmukat a falvak szolgála­tába állithatják. És igy a Falu Szövetség hatalmas tényezővé válhat az ország újjá­építésének munkájában. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, aki tulajdonké­pen életrehivója a Falu Szövetségének, a május huszonhatodikán tartott nagygyű­lésen részletesen ismertette a szövetség munkásságát. — A földmivesek tudakozó irodája. A földmivelésügyi minisztérium kebelében a földmivesek és kisgazdák tájékoztatása céljából ííFöldmivesek tudakozó irodája« néven már régebben létesített intézményt az úgynevezett tanácsköztársaság megj­szüntette. Minthogy a földmivesek tuda­kozó irodája működésének szükségessége annak felállása alatt teljes mértékben be­igazolódott. Rubinek Gyula földmivelés­ügyi miniszter a földmivesek és kisgaz­dák érdekében tett számos intézkedései kőzöl!; a tudakozó iroda müködéséneek új­ból való megkezdését is elrendelte. Elit­hez képest a földmivesek tudakozó irodája a földmivelésügyi minisztérium épületé­ben — Budapest, V. Országháztér 11. fél­emelet 41. — van. Az iroda azoknak a fö 1 dmivesekuek és kisgazdáknak, akik személyesen hozzáfordulnak vagy akik le­vélben kérdezősködnek a földmivelésügyi minisztériumban tárgyalás alatt álló ügyeik hollétéről és mibenállásáról és mindazokban a dolgokban, amelyek a földmivelésügyi tárca ügykörébe tartoz­nak, ingyen ad utbaigaztást és felvilágo­sítást. — Az o?áh vandalizmus uiabb vér­lázító epizódja játszódott le a magyar oláh demarkációs vonalon. A vadállalias ke£i retlensé:L égbekiáltó példája ez! CsanáJosból c«y Scliekk János nevű legéig a gyűlölt »bocskoros kultura« elől a szabad magyar földre akart átjönni. Az oláh pribékek észrevették s minden fel­szólitásti élkül rálőttek. A szerencsétlen azonnal összeesett s lábából patakként ömlött a vér. Aggódó szülei értesültek a szerencsétlenségről és segítségére siettek. A poroszlók azonban minden emberi vo­násból kivelkőzve kegyetlenül megkínoz­ták a már-már haldokló áldozatot s vér­szomjas pokoli gyönyörrel szemlélték a szegény fiu kinos elmúlását s mindenkit durván elutasítottak, kik a kegyelem és irgalom szavaival közeledtek feléjök s a szerencsétlen áldozat sebét be akarták kötni. Sátáni kéjüket még n'em elégítette ki a kinos végvonaglás szemlélete. A leg­elvetemültebb gonosztevőt is megillető ke­gyelettől eltiltották a bánatos szülőket, amennyiben megvonták a temetési szer­tartásokat is. Ilyenek az entente dédel­getett gyermekei. — Női felső kereskedelmi iskola. Vá­rosunk társadalmában nagy mozgalom in­dult meg egy olyan középiskola felállítása iránt, mely a mai kor szellemének megfe­lelően a nőknek az általános műveltséget megadva, őket a gyakorlati é'etre is elő­készítse. Ezen érdekből a Mikecz István, Geduly Henrik, dr. Korányi Endréné, br. Buttler Sándor, dr. Prok Gyula és dr. Furman Lajos összehívására vezető fér­fiainlc és nőink közül igen számosan ér­kezletet tartottak május hó 29-ikén, mely értekezletet dr. Bencs Kálmán polgármes­ter nyitotta meg, majd egyéb irányú hi­vatalos elfoglaltsága következtében az el­nöki széket Énekes János prépost-fő espe­res urnák adta át. A kérdést Margócsy Emil, a fiu felsőkereskedelmi iskola igaz­gatója ismertette és a tárgyhoz hozzászó­lott dr. Prok Gyula, Paulik János, dr. Vietórisz István, dr. Furmann Lajos, — Pisszer János, Hoffmann Mihály, Adorján Ferenc, Benkő András, br. Buttler Sán­dor. Az elnöklő Énekes János összefoglal va a felszólalásokat megállapította, hogy az összes felszólalók, de a saját nézete szerint is Nyíregyházán feltétlen szükség van a praktikus éleire előkészítő női kö­zépiskolára és ez az iskola a felső keres­kedelmi iskola, melynek legtermészetesebb fenntartója a város lehetne. Az első esz­tendők fenntartási költségei közadakozás­ból volnának fedezhetők és kilátás van arra, hogy az iskolát később az állam veszi át. Kimondotta mindezekre tekintet­tel az értekezlet, hogy megkeresi a város képviselőtestületét a kérdés sürgős tár­gyalás alá vétele céljából, hogy ez iskola már a f. év őszén megnyitható legyen. A! jelenvoltak és a hozzászólások biztosíté­kot nyújtanak arra nézve, hogy e fontos nő és gazdasági kérdés városunkban igen rövid időn belül kedvező megoldást fog nyerni. — Gimnáziumi hangverseny. A junius 5-én, szombaton esti fél 9 órai kezdettel tartandó gimnáziumi hangverseny műso­rát az alábbiakban közöljük: 1. Kardalok a »János vitéz«-ből, énekli a főgimnáziumi vegyeskar, zongorán ki­sérik Tőrös Ilona VII. és Lőjek Sári V. o. lg. tanulók. 2. Kéler Béla: Vigjáték-nyitány op. 73. és Chován. Kálmán: Magyar táncok V; zongorán előadják Adorján Blanka és Kellner Ilona VII. o. lg. tanulók. 3. Sajó Sándor: Az utolsó magyar, sza valja: Vietórisz Lenke VIII. o. fg. ta­nuló. 4. Viotti, A-moll concert No. 22. he­gedűn előadja Elek Gábor VIII. o., zon­gorán kiséri Zelenka István VII. o. fg. tanuló. 5. Magyar tánc, bemutatják Csengery Margit, Krasznay Ilona VII., Geduly Érzsé bet, Geduly Margit, Nádossv Edit, Szabó Klára VI.,'Hoffmann Nelli és Lőjek Sári V. o. lg. tanulók. G. Zenedarab, előadja a m. kir. sopro­ni gyalogezred zenekara. 7. Horthy-dalok, énekli a főgimná­ziumi vegyeskar. Műsor után tánc, amelyhez a zenét Damu Béla nagyzenekara és a soproni gyalogezred zenekara felváltva szolgál­talja. — A Nyíregyházi LeányegySet május 8-iki előadásán a következők fizettek felül dr. Marton Gyula 1000 K-t, Klár Leóné 65 K-t. N. N. 50 K.. Gergelyffy György. N. N. 40 K-t. jSzalay Béla 20 K, Nóvák'Zoltánné 10 K, Babicz Józsefné 5 K„ Fogadják ado­mányaikért az Elnökség hálás köszönetét* — Nyilvános köszönetek. A Nyíregy­házi jótékony Nőegylet részére a Nyír­egyházi Takarékpénztár Egyesület az 1918. és 1919. évi eredményéből 600 azaz Hat­száz koronát adományozott. Ezen nagy­lelkű adományáért fogadja egyletünk há­lás köszönetét, özv. Básthy Barnáné. Gyermekkonyhánk részére vettük » következő szives adományokat. Szabol­csi Agrár Takarékpénztár 50 K, Hausler Böske 20 K, Zöldhelyi Magdus 10 K, Friedmann Etelka és Hermán Miksa es­küvőjén Friedmann Aranka gyűjtött 200 koronát. Egyletünk céjaira Szabolcsli Ag­rár Takarék 50 K, Harsányi Böske és Völgyi Jenő esküvőjén Friedmann Irmus gyűjtött 181 koronát. Fogadják nagylelkű adományukért leghálásabb köszönetün­ket. Izr. n. e. elnöksége. Köszönetet mondunk mindazon nyír­egyházi husiparos uraknak, kik kérésünk re — Kondrács Ágoston városi állatorvos ur szives közvetítésével — egy jot»bsorsr# érdemes hadiözvegy nagyszámú családja' részére részben készpénzt, részben szalon­nát adományozni szivesek voltak. Auspitz Márton, Bodrog András, Ferkó és Simkó Friedmann Adolf, Friedmann Mór, Grüner I. Heimlich Dezső, Kohn Ede, Lichtmann Sándor összesen 240 K\ Asztalos Mátyás, Bodnár Pál, Botrágyi Károlyi, Ferkó és Simkó, Gróf István, Hegedűs András. Marcsek és Hovanyecz, Nagy István, ifj. Palicz Mihály, Palicz Sándor, Schatz Ist­ván, Szűcs Mihály összesen 12 kiló sza­lonnát. Az adományokat rendeltetési he­lyére juttattuk, özv. Gyurcsány. Ferencné és Mezey Béláné á. e. felügyelő neje. — Felkérem a helybeli kőműves mestereket, hogy junius hó 2-án est© 6 órakor az iparos ifjúság Kiss-téri he­lyiségében megjelenni szíveskedjenek, hol Bajdik István kartársunk beszámol bu­dapesti külde'é ének eredményé: ői„ Huray Dániel kép. kőműves mester. — Fehér és színes gyermek nyári zoknik női és férfi divat harisnyák minden színben nagy választékban kapható Hungária Cipőgyár üzletében, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona­utca 5. 793 — Palm* gummisarok, posztó komót­cipck minden nagyságban kapható Hungária Cipőgyár üzletóban Nyíregyháza, Zrinyi Ilona­utca 5. 795-14 — Az Olcsó Regény népszerű sorozatá­nak legfrissebb kötető Consían Benjáminnak, a neves francia irőnak hires regényét nyújtja kitűnő fordításban a magyar olvasó közönség. Az emberi sziv nyomorúságából szói az „Adolphe" s a regény mely fiiozoíiai tartalmát vonzó mssével teszi érdekessé. Ára 6 korona. Kapható az üjságboltban. SZÍNHÁZ Heti műsor: Kedd: Hejehaja báró. Szerda: Pünkösdi rózsa. Operett újdonság először. Csütörtökön: d. u. Betyár kendője. Csütörtökön: este Pünkösdi rózsa. (Má­sodszor.) Péntek: Legszebb kaland. (Újdonság, először) Szomb&t: Márvány menyasszony. Vasárnap: d, u. Tul a nsjty Krivánon. Vasárnap: este Piros bugyelláris. Csókpiruiák helyett »a szobalány< Ma este a városi színházban a ma­gyar színház kacagtató bohózata kerül színre, a főszerepben Béhr Matilddal. A közönség nem vészit a cserén, mert itt is végigkacagja az estét. Hejehuja báró reprize kedden kerül | színre a címszerepben Sztankóczy István-

Next

/
Oldalképek
Tartalom