Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)
1920-05-23 / 117. szám
1920 május 23. JSÍYfKinDÉE. MnaH^BMBHBM 3 Decentralizálás. Az utóbbi időkben sokan jártak városunkban, akik azelőtt aligha vagy talán csak nagyon régen jártak itt. Ezek az urak talán kivétel nélkül mind, igen elcsodálkoztak városunk láüán és mind nagy meglepetéssel szemlélték, hogy Nyíregyházán nemcsak a város főbb terein, hanem még egyéb közlekedő utvonalain is. nem járnak a szekerek tengelyig, a lovak pedig hasig sárban, hanem itt a kulturának olyan foka található, amelyről nékik sejtelmük sem volt. Egészen bátran mondhatjuk, hogy ezek az urak más városokban is közel hasonlóképen lehettek. Mondhatjuk azt is, hogy ezeket a csodálkozásokat csak az válthatta ki, hogy ők ezt az országot és annak városait igen kevéssé ismerhetik, amely ismerethiányért nem csupán őket kell hibáztatnunk. Aki figyelemmel kisérte az 1867. utáni országfejlesztő politikát, az tudhatja, hqgy minden kormányoknak legfőbb törekvése volt az ország fővárosát széppé, naggyá tenni. Ez a törekvés a vidék támogatása mellett, egy bizonyos ideig, minden magyarnak lelke vágyát # tette. Elkerülhetetlen szükség hivta ki'azt, hogy büszkén tekinthessünk szép fővárosunkra. Ámde Saz a fok, amely e cél eléréséhez szükséges volt, már régen el volt érve. A főváros fejlesztésére, az oda irányuló forgalom kifejlesztésére fordított áldozatok további meghozatalára, már sok évvel ezelőtt megszűnt a szükség, hiszen érezhető volt az utolsó évtizedekben, hogy a főváros már mindent felszív és ahelyett, hogy a vidéki városok okszerű kiépítése, gazdasági és kulturális kifejlesztése háttérbe szoríttatnék, már ez utóbbiakra is gondolni kellene és a vidékei is a hatásos fejlesztés útjára kellett volna terelni. Sajnos, az ezirányu meglátás vagy egyáltalán nem, vagy csak későn következett el. Néhány magyar városunk fejlesztése, ahol az állami támogatás nyomai láthatók, főként az illető városok saját erejéből történt. De a legtöbb városnál, csak a saját erőre támaszkodás maradt fenn. Vasutforgalmi politika tekintetében is tapasztalhatjuk, hogy minden vonalunk a főváros felé irányul. Periferikus és köríranyu forgalmunk nem volt és csak a legutolsó időben készült el a bajai hid, amely némi periferikus irányú forgalom lebonyolítására volt alkalmas. De még a sugárirányú forgalmaknál is, például a felvidéki és az erdélyi vonalvezetéseket is a szűkkeblűség jellemzi. Erdélyben például olyan kőbányáink vauinak, amelyek vetekszenek anyagminőség tekintetében a Karsl. a carrarai és a svéd kőbányákkal. Mégis a déli vasút volt favorizálva, hogy a főváros építkezéseihez a Karstmárvány nyerjen tulon-tut bőséges felhasználást, míg székely testvéreinkről még nagy igazságügyi miniszterünk Szlágyi' Dezső is azt mondotta, hogy a székely jó hazafi marad, ha nem is építünk vasutat, az megvédi hazáját e nélkül is. Pedig a székely nép, állami támogatás hijján kényte len volt Oláhországba menni ipari munkára, hogv betevő falatját megkeresse, holott pedig kellő meglátás mellett, a legszebb kőipartelepekben dolgozhatot volna és nem oláhosodott volna sok része el. ha oda vasutat vezetlek volna. Hazánk újjáépítése nagy munkájában a vidék fejlesztése és a vidéki emporiumok' megteremtése egyik legfontosabb teendő. A Vidék nem szedi fel a sok szemetet, (amelyet a főváros mohón szívóit magába. A vidék jobb magyarok lakóhelye, mint a főváros. A jasszlempók ilt nem találnak oly burjánzó talajt, mint a fővárosnak erkölcstelenné züllött levegőjében. Decentralizálni kell mindent, ami erre alkalmas. Az erőket szét kell osztani az ország minden arra érdemes városa és községébeen. Ipar, kereskedelem, zene. mü veszet, irodalom stb. kell, hogy megismerjék vidéki városainkat azok is, akik szülőföldjükön és a külföldön kivül csak a fővárost ismerik s a vidékről csak mint sárfészekről álmodoznak. Nincs joga a fővárosnak ugy bemutatkoznia a külföld előtt, mint egyedüli representánsa az országnak. Aki bennünket ismerni kiván, nézze meg vidéki virosainkal is! Ha magyarságot keres, ott» megtalálhatja. De meg kell adni a vidéknek a fejlődéshez szükséges erőket. Budapest a kelletténél többet kapott már, ne szivja fel az összes erőket továbbra is. Budapestre, mint szülővárosomra, mindig büszke voltam. De amióta itt élek és látom, hogy a régi Budapestet nem lehet már felismer ni, szükségét látom a vidék fejlesztésének, a Budapestre összehordott erők szétosztásának. Budapest kihasználta ennek az országnak támogatását, a vidék rovására. De ebből végre már elég volt! Was zuviel ist, ist ungesund! Pisszer János. Mi a lánckereskedelem? A német birodalmi törvényszék döntése A magyar törvénykönyv még nem ismeri a »lánckereskedés« szót, de remélhetőleg hamarosan tető alá kerül az igazságügyminiszter javaslata és a bíróságok megkezdhetik a láncosok könyörtelen kipusztítását. Ez a fajta »kereskedés« Németországban is dühöng s egy német szaklapban olvassuk az alabbi érdekes meghatározást, amely nagyban tisztázta a lánckereskedelem fogalmát. Közöljük ezt az érdekes döntést annál is inkább, mert ez ellen a polip ellen mindenkinek egyszerre kell összefogni, hogy ne fojtogathassa tovább a magyar társadalmat. A kérdés ez: mikor kell az üzlelet lánc kereskedésnek minősíteni?? Egy berlini cég 1000 üveg konyakot adott el egy sziléziai kereskedőnek. A sziléziai ismét kereskedelemben akarta a konyakot értékesíteni. A berlini cég a mái- megkötött üzlet érvénytelenilését kívánta, azon a címen, hogy az lánckereskedés és azL hozta fel indokul, hogy az árut ő amúgy is hirdette szaklapokban j eladásra, a sziléziai vevőnek helekapcso- ! lódása az árueloszlási folyamaiba fölös- 1 leges volt és ok nélkül drágította meg az árut. A vevő közvetlen' kimérés helyett ismét a kereskedelem utján akarta az árut tovább adni. A birodalmi törvényszék azonban nem látta ebben az esetben a lánckereskedelmet behizonyitottnak. Abból. hogy az eladó a konyakot szaklapokban hirdette, még nem tűnik ki, hogy szándékában volt-e azt üvegenként adni el és hogy hajlandó volt-e hitelt is nyújtani a vevőnek, mint az a kiskereskedőknek való eladásnál szokásos. De még kevésbbé lehet megállapítani, hogy a berlini cég hirdetései alkalmasok voltak arra. hogy az árut a sziléziai fogyasztók számára hozzáférhetőbbé tegyék. Másrészt nincs kizárva, hogy a vevő az árut üvegenkint akarta eladni kiskereskedőknek és korcsmárosoknak. A birodalmi törvényszék ítéletéből az tűnik ki, hogy annak megítélésénél^ hogy, vájjon Jáncke,ereskedelem esele forogj fenn, azt kell tiszlázni, hogy vájjon mii csinált volna az eladó az áruval, ha nem adja a vevőnek. Az árunak nem kell mindig szükségképen ugyanazt az utat meg^ futni: nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz. kiskereskedőtől a fogyasztóhoz. Az ettől a sémától való eltérés még nem lánckereskedés. Gazdaságilag hasznos és szükséges lehet az árunak egyik nagykereskedőtől másik nagykereskedőhöz való továbbadása is, ha ezáltal az áru a fölösleggel rendelkező területről az áruhiányban szenvedő területre jut, ami közvetlenül a nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz való eladás utján nem következett volna be. |)J, tsmemsm m • •»»!• A birtokpolitikái reform (Budapesti tudósitónktól.) Több mint száz résztvevővei folyt Le e hó 12—14-én az a szaktanácskozás, amelyet Rubinek Gyula földinivelésügyi miniszter a földbirtok helyes megoszlásáról szóló törvényjavaslat tervezetének bizalmas megbeszélésére hívott össze. A résztvevők között ott láttuk a kis- és nagybirtokosok, a íöldmiveesmunkások képviselőit valamint azokat a kiváló politikusokat és közgazdasági szaktekintélyeket, akik a földi birlokreform kérdésével évtizedek óta behatóan foglalkoztak. A miniszter most már kellően tájékozva van az érdekeltek kívánságairól és a hozzáértők véleményéről. A tárgyalás alá kerülő javaslat általában megnyerte a legilletékesebb tényezők hozzájárulását és most már rövid idő alalt a miniszter keresztülviszi a javaslaton szükséges módosításokat, állástfoglal a reform keresztülvitelének részleteit illetően és mint törvényjavaslatot sürgősen a nemzetgyűlés elé terjeszti. A javaslat részletei nincsenek a nyilvánosságra szánva. A miniszter megnyitó beszédéből megtudtuk azonban a következő érdekes vonásait: Mindenekelőtt a szociális békét szolgálja s kiemeli a birtokpolitikát az osztálygyülölet hullámaiból. ahová a Károlyi-rezsim dobta. A végrehajtást a politikai élet hullámzásaitól független, nagytekintélyű állandó szervre az Országos Földbirtokrendező Tanácsra bizza. Az állam közrehatását csak ott veszi igénybe, ahol fellétlenül szükséges a a földbirtok legnagyobb részt az eladók és vásárlók közötti megegyezés alapján fog jutni az arra jogosultak birtokába. Az állam ügyel arra, hogy a megegyezés ne legyen tul terhes sem egyik sem másik félre s ne veszélyeztesse a szociális és jogrendet. A törvényjavaslat a teljes kárpótlás elvi alapján áll. Kisajátításnak helye van, mert küiönben a jogos igényeket nem Tehetne kielégíteni. De a kisajátítás csak néhány meghatározott évig foganatosítható, hogy a gazdálkodás ne maradjon sokáig bizonytalanságban. Különös tekintettel van a javaslat a hadiárvákra, a hadiözvegyekre és hadirokkantakra, akiknek föld höz jutását az állam anyagilag is támogat ja. A föld népének szegényebb, de föld Gyógyszerek, kötszerek, gumiáruk, pipere- Kjj2Q()|j{j DrO(j6IÍ3 kozmetikai, háztartási cikkek nagy raktára a Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 7. szám. 845
