Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-23 / 117. szám

JSyiregyháza, 1920 május 23 1 Vasárnap XU. évfolyam '117 szám StASOLOSVÁRMEOrE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HJVATWjOS MAPUJUNiA Előfizetési árafcl helybwi: egész éw« 16® K, fcWovr® 60 K, negyedévre 40 K, e^y hónapra K. •gész évre 200 K. fóiéve 100 K, 50 egy hónapra 20 K. - Egyee szám íra 5 ftorona. Alapította JÓGA ELEK Fetetós szerkesztő Dr. S. SZABÓ UkSOLO Sw»rfcöac-teség és kiadóhivatal: S^ÉOHEfm-UT 0. SZAM. Tatafc* siáai Postachequ* 295S8 KAeireíatot sem achnik vis&ia. Májas elsején a franciaországi sztrájkokat orosz bolsevisták szították R francia szovjet kikiáltásának terve Budapest, május 22. Párisból jelentik : A rendőrség a letartóz tátott sztrájkolók vallatásánál megállapította, hogy a sztrájkot orosz bolsevisták szították. Páris. A Havas ügynökség jelenti: A sztrájk miatt elbocsátott vasutesokníil házkutatást tartottak mely alkalommal orosz kommunista iratokat találtak. Kiderü t, hogy a sztrájk a bolsevikiek eszköze volt a francia szovjet kikiáltására. Paris. A Magyar Táv. Iroda szikratávirats : A május elsejei sztrájk kísérlet volt a tanácsköztársaság kikiáltására. A mozgalmat a francia kommunista érzelmű.munkások az orosz bolsevistákkal egyetértésben szervezték. A letartóztatottak között harminc olyan egyén Í3 van, akik a szakszervezeteknél fontos állásokat töltöttek be A mozgalomnak a francia sajtó nem tulajdonit nagyobb jelentőséget. Alig teszik hatvanezerre azok számát, akik Franciaországban a mozgalom híveinek nevezhetők. i bolseviki hadsereg útban Mezopotámia felé Budapest, május 22. Koppenhágából jelentik : A Berlinske Tidend e irja : Londonban még semmi bizonyosat nem tudnak a bolsevikiek előnyo múlásáról. Az érkező hirek ellentmondó k. Annyi bizonyos, hogy a Mezopotá mia felé nyomuló bolseviki hadsereg, mely negyvenezernél több embert nem számlál, még nem egyesült Kuropatkin csapataival, aki a bolsevista hadi vállalkozás élén áll. A Mezopotámia védésére rendelkezésre álló angol haderő, inely hatvanezer főre tehető, most vonul fel a védelemre. flsquith a bé^e revíziójáról. Budapest, május 22. A Neues Wiener Journal-nak jelentik Londonból: Asquith a Central hall ban nagy beszédet modott, amelyben a béke revíziójának szükségét hangoztatta Középeurőpa élelmezése, közegészségügyi helyzete kétségbeejtő A megállapított uj határok mel ett életképtelen országok keletkeztek. A széttegolt országok régi gazdasági egységét biztosítani kell. Azonnal életbe kell léptetni a kereskpdelem. a forgalom szabadságát s Ausztria és Magya-ország vámhatárait el kell törölni. Minden kereskedelmi korlátozást meg kell szüntetni, hogy a szenvedő nép újra háború előtti életet élhessen. Mennyi lesz az idei termés? Hat és félmillió métermázsa gabonaíoltslsgri siáalfanak. A »P. Ll.«-ben cikk jelent meg Racher Emil. a Viktória-' gazmalom igazgatójától Magyarország ezidei termés kilátásáról és a gabonancraüekben való kiviteli lehetőségeiről. A cikkíró rámutat' arra, hogy U gabonanemüeknek mostani világáca mellett még a meg'kisebbedet ország is közel 9—181/2 milliárd hasznot biztosithat magának . kenyérmag feleslegel kivitele utján. A cikk szerint a tiszántúli vetésterületeknek csupán 50 százalékát művelték meg és ennek folytán az uj országhatárok között körülbelül 2022000 katasztrális hold terület van búzával és 1033900 katasztrális hold rozzsal bevetve. Ennek a vetésterületeknek a hozama az idei terméskiSátások tekintetbe vételével búzából í5938000 métermázsára, rozsból 7684000 métermázsára becsülhető. Igy a két légion tosabb kenyérmagból 23.6 millió métermázsára számithatunk az idei termésesztendőben. A szükséglet vetőmagban a termés egy tizede, szóval 3.6 millió métermázsa. belfogyasztásra pedig fejenként 2 métermázsa kényérmagvat számítva, 15 millió métermázsa. Igy tehát búzából és rozsból 5 millió métermázsa fölöslegünk í maradna. De mivel a békeévekben sem i érte el a fogyasztás a fejenkénti 2 métermázsát. egész bizonyos, hogy az idén sem lesz a fejkvóta 1 8 métermázsánál nagyobb iés igy 6.5 millió métermázsa gabonát és rozsot tudna Magyarország exportálni a külföldre. Árpából is 1—2 millió métermázsa kivitelre számithatunk. A cikkiró belföldi fogyasztás részére 800 koronában állapítsák meg mázsánként a termelőnél átvéve, agy hogy a fővárosba szállítva 1000 korona volna a buza mótermázsája. A világpiaci árakat tekintetbe véve a cikkiró szerint 2500 koronáért adhatnók buzaföIöslegünk métermázsáját a külföldnek és mivel az állam exportált mennyiséget métermázsánként 1000 koronáért vásárolná a termelőtől, a 6—7 millió métermázsa exportált buza, rozs és árpa révén 9—lOtyk milliárd korona hasznot biztosithatna az ál lamkincstáraak. A nemzetgyűlés munkarendje, Budapest, május 22 A nemzetgyűlés legközelebb szerdán gyöl össze. Folytatni fogja a fővárosi törvényhatósági vá'asztásokra vonatkozó javaslat tárgyal <sát. Felszólalásra Sándor Károly kisgazda, Ugrón Gábor demokrata iratkoztak fel. A jövő héten aztán a bányailletékek ügyére és a közlekedésügyi javaslatra tér át. itt vitákra nem kerül sor, ugy hogy hamarosan rátérhetnek a közszolgálati alkalmazottak sorsának javítására és egyéb pénzügyi inténkedósekre vonatkozó javaslatok vitáira. Ezekkel kapcsolatban végez a nemzetgyűlés az árdrágítók üldözésére vonatkozó törvénytervezettel is A népszövetség első gyűlése Budapest, május 22. Rómából jelentik. A népszövetségi tanácsülés Tittoni elnöklése alatt elhatározta, hogy az első szövetségi nagygyűlést november hóban tartják. Erről Wilsont a népszövetség elnökét azonnal értesítették. Megindul a dunai hajózás Budapest, május 22. A Magy. Folyam és Teng. H. T. másfél éves szünetelés után útnak indította az első hajóját a Duna déli szakasza felé A hajó ötszáz utassal az Eötvös-térről indult el. A hajójáratoknak kapcsolata lesz a bécsi járatokkal. Nagy zavargások Konstantinápolyban Budapest, május 22. Bécsből jelenti a Neues Wiener Tagblatt Konstantinápolyban nagy zavargás ütött ki. A közraktárokat feltörték, a hadiszer raktárt felrobbantották. Alengyeloffenzivának a régi határ elérése a célja. Budapest, május 22. Zürich. A Budapesti tudósító jelenti : Lengyelország otfenzivájának nincs más célja, mint az 1772 ben tőle elrabolt területek visszaszerzése az akkori határokig. A lettek visszaakarják, ami az övé volt, úgyszintén Ukrainát is kiürítik a lengyelek, ha az ukrán viszonyok kinszolidálódnak. A lengyelek régi határukhoz érve beszüntetik támadásukat és tárgyalást kezdenek az oroszokkal. Ara 1 korona