Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-20 / 114. szám

1920. máj s 20 SZÍNHÁZ Heti műsor: Szerda: Szerelem vására. A vígszínház legújabb műsora. Amerikai dráma. Először. Csütörtök: Szerelem vására Péntek: Lili bárónő, operett újdonság Először, Mágnás Miska Kacajos kedvvel telt ház tapsolt tegnap Mágnás Miskának, akit az aranyos kedélyű, ízig vérig művész Kormos Franci nagyszerű figurában mutatott be. Megjelenése forró ünneplés volt, mely csak a közönség szive mélyére férkőző, választottaknak jut. De szűnni nem akaró óváció volt a Miska fordulatos helyzeteinek sora mindvégig, mert Kormos a vérbeli magyar müvészlélek sokoldalú csillogását árasztotta a Mágnás Miska kedvesen komikus alakján. A közönség a nagysikerű Kormos-est után annak a kívánságnak ad kifejezést, hogy kedveltjét egyik legközvetlenebb szerepé ben a Stambul rózsájában még egyszer láthassa, Itt adunk helyet e kívánságnak s reméljük, hogy a művészeti direktor nem fog elzár kőzni előle — saját érdekében sem Thuróczyék Debreczenben. Thuróczy Gyula és T. Simkó Gizi ma már a debreczeni Vigszinház művészei Nyíregyházától való bucsujokor a komoly játékszín, az ösztönösen ma gyar színművészet barátai hálásan állapítják meg, hogy Thuróczyék itt időzésük alatt nemes ható munkát végeztek. A román megszállás alatt a Kis Thália a komoly magyar irodalomnak volt mindig kulturánk legjavára emlékeztető reprezentálója és a kis szinázban SimkóThuróczy—Kormos hármasban érték el azt, ami sok nagy társulatnak t'nem sikerül, otthont teremtettek a szép hamisítatlan magyar kultuszának. Thuróczyéktól hálás emlékezéssel, szeretettel és szerencsekivánattal veszünk búcsút. A müvészpár Debreczenben először a Szere

lem vásárában f

og fellépni. | Borb

ély Lili | Aradon, súlyos operáció után meghalt Borbély Lili. Nagyszerű művészetének teljességében érte a váratlan halál. Nyíregyházának hosszú időn át volt rajongva tisztelt művésze s a hír bizonyára széles körben kelt megdöbbenést. Magyar művésznő volt temperamentumában, beszédének izes muzsikájában, mindig ragyogást árasztó egyéniségében, tehát a kevesek közül való, akit sokszorosan kell becsülnünk és szeretnünk olyan árván képviselt magyar játékszínen. Emlékét hálás kegyelettel őrizzük. Kiss Árpád beteg. Kiss Árpád betegen fekszik Budapesten a Pajor szanatóriumban, ahová erős fejgörcsei késztették. Felgyógyulásáig a városi színház igazgatását a maga egészében Horváth Kálmán igazgató vette kezébe. Szerelem vására. Ma este és holnap csütörtökön kerül bemutatásra. Zilahy Pali a férfi főszerepben megmutatja, kogy méltó apjához a nagy Zsülhöz. Zilahy János, Huzella Irén, Béhr Matild, Z Egyed Margit csak fokozni fogják sikereiket. Az előadás pontosan 8 órakor kezdődik. / Lili bárónő. Huszka Jenő a Bob herceg szerzőjének szenzációt keltő nagy táncos operettje pénteken este kerül bemutatóra a városi színházban. Az utolsó 20 évben nem irtai ilyen tartalmas szövegű, zenére pedig dallancos operettet. A címszerepet Zöldhelyi Nusi játsza, aki ugy énekével, táncaival és szenzációt keltő toalettjeivel fog feltűnést kelteni. A 11-ik felvonásban egy zsoké indulóját 3 4 szer kell megújrázni. Clariss színésznőt Réthy Margit játsza, aki betegsége után először fog szerepelni. Pálfi Ilonka egy szobalány szerepében táncával és Kun és Ekeccsel előadandó tercettjével fog brillírozni A humort Kun Dezső (Malom szegi báró) ós Ekecs (Frédi) fogja mél'óan képviselni. Egy hódító bonvivant szerepében kiváló lesz Sztankóczy Pista. A darab háromszor kerül egymásután színreAz „Agricola" export-import részvénytársaság alapítási tervezete Mint köztüdomlásu dolog, az ötéves háború, az ezt követő felfordulás, de különösen a vörös uralom és általában a nagy nemzeti összeomlás sok mindenre ami azelőtt jónak és pedig megvállozatlaíiul jónak látszott, olhomályosithatatlan fénnyel reá,yil ági Iván, megmutatta, hogy az rossz, belül férges, használhatalían helyette uj kell. Megmutatta igy azt is, hogy egész közgazdasági berendezésünk nem egészen helyes alapon nyugszik, a termelés ugy, qualitalive, mint quantitative nem Melégilű, azt pedig, hogy többet termeljünk, a termelést fokozzuk, olyan okok gálolják, amelyek eltávolítása nélkül a nemzetnek egy uj, helyesebb, biztosabban alapozott életnek neki menni nem lehet. Ilyen főbenjáró ok a lobbi melleit az, hogy nálunk a természet rendeltetése szer rint határozottan agrárállamban a kereskedelem olyan irányban fejlődött, amely sehogy sem volt arányban a mezőgazdasá gi érdekekkel és amely helytelen irány oda juttatott bennünket, ahol ma állunk, amikor mindenki termesze lesnek találja, hogy a mezőgazdák állal produkált javak imég jó ha csak dupla, legtöbbször 4—5 szőrös áron jutnak a fogyasztóhoz, amikor megtörténhetik az, amire nem egy példa van, liogy a termelőtől 5 koronáért elvitt bort a fogyasztó 20 koronáért — ha nem többért és esetleg silányabb minőségben — kapja meg az asztalára. Tehát mikor a termelő és fogyasztó közötti rövid utón éppen háromszor annyit keres a közvetítő kereskedelem, mint az, aki a termeléshez .tőkéjét, igyekezetét, egy évi munkáját és kockázatát adja. Hogy ez nem egészséges állapot az kézenfekvő. \ Ilogy az u. n. »Közponlok« intézkedései — éppen mert vezetésük nem volt egységes — milyen karikatúráit nyújtották a józan és helyes beosztásnak, arra szolgáljon például az éppen nem sporadikus csak a sok közül kikapott eset, hogy a fehérmegyei Csór községben felesleges 4 vaggon burgonyát Eszékre disponállák, ugyanakkor Csórtól 5 kilométerre levő Inotán fekvő tanezred részére Horvátországból ugyancsak 4 vaggon burgonyát akikor, amikor a vasutaknak szenük, kocsijuk alig volt. Hogy útközben mindkét szállítmány megfagyott, az már alig kellett megütközést. ITogy a gazda majdnem szomszédos községbeli gazdatársának vetőmagfelesle£ét 50 százalékos áremelkedéssel, legtöbbször elkésve, Budapestről kapta meg, Szintén köztudomású, valamin taz is általánosan ismert, hogy az a termelő, akinek sovány sertései és hizlalási hajlandóságai voltak, kénytelen volt sertéseit eladni, pár községgel távolabbi szomszédja pedig, akinek sertései nem voltak, ugyancsak kénytelen volt teiígerijét eladni, külön-külön kereskedőnek, akik Isten tudja hány kézen keresztül, bevitték a legtöbb esetben nemzetközi tőkések u. n. ipari hizlalóiba, ahonnan bizott sertést horribilis áron juttatták ismét egy egész sor kereskedő hasznotfölöző kezein végre a türelmes fogyasztóhoz. Közludomásu az is, hogy az idegen érdeket védő aránytalan ál-maximálások hová vitték a termelés irányát. A lemaximált búzát csak becsületből termeltük, inert amig a buza után holdanként alig néhány száz korona volt a termelő bruttójövedelme, addig pl. a cirok jó néhány ezer korona nettót hozott stb. Köztudomá suak azok a lázító igazságtalanságok is, amelyek az ipari cikkek szabadkereskedelmi és a gazdasági termeivények szigorít és alacsony meginaxiniálásából eredtek. Igy pb ősidőktől egy pár csizma ára egy, métermázsa buza volt és ma egy egéáz kocsirakomány búzát kell adnunk egy, pár csizmáért. A javak egészségtelen termelési iránya, a helytelen kereskedelmi eloszlásnak képtelenségét igazoló ezek az iskolapéldák mutatják azt, amit mindenki tud, hogy a közönség ellátása a szükségesekkel se lent, se fönt még sem ment, mert a rendszer, a berendezés volt helytelen. A közönségnek mindazdnál lal enni, I

táplálkozni és ruházkodni kellelt. Kénytelen volt oda fordulni, ahol kapott, kapott pedig kitől, a »Iánckereskedő uzso1 rástól« aki az üzleti szellem cégére alatt vigan szedte a helytelen rendszer gyümölcseit, teljesen diszcredilálva az u. n. üzleti tisztességet. Pedig nemcsak ma, de jó ideje ezek az elemek tartják a kezükben a kereskedelmet, azt mindenki tudja. Egy így tovább nem mehet, ezen változtatni kell. Múlhatatlanul szükséges olyatén berendezkedés, amely lehetővé teszi, hogy: a) a termelő ne a közvelilő kereskedelemnek, hanem a fogyasztónak termeljen; b) hogy a termelő többet termelhessen a célszerűen és idejében, a közvetítők rajainak kizárásával hozzájuttatott termelési eszközök révén; c) a minimális és feltétlen szükséges közvetítést a termelők és fogyasztók érdekeit védő kereskedelem végezze, amely minden destruktív irányt kizárva, uzsora nélkül, közvetlenül juttatja a javakat a termelőtől a fogyasztóhoz. Hogy ilyen berendezkedés lehetséges legyen, szükséges egy olyan vállalat létrehozása, amely azt elvégezni képes, mert csak igy válik lehetővé az, hogy a nem kívánatos elemek a mi rovásunkra nekik nagy hasznot biztosító közvetítő kereskedelem terréről leszoríttassanak. Ezért óhajtjuk egy ilyen vállalat létesítését és pedig a következő céllal: a) állami, fővárosi és egyéb vállalatok alkalmazottainak élelmiszerrel való ellátása: b) a felesleges gazdasági termények rekompenzációs exportálása; c) a termelést biztosító és fokozó áruk — műtrágya, szónkéneg, gépek — importálása; d) a termelő és fogyasztó közötti jelenlegi nagy ür áthidalása, egyszerűsítése és különösen a gombamódra szaporodó élelmiszerüzérek, lánckereskedők, uzsorások gyökeres kiirtása; e) az áruforgalom egyszerűsítése azáltal. hogy a vidéki szomszédos körletek egymás közötti feleslegeiknek, szükségleteinek megáll api tása és kielégítése után fennmaradó felesleg szálliltassék csak távolabb fekvő rendeltetési helyére; f) a termelők és fogyasztók anyagi érHirdetéseket d. e. 11-ig felvesz a kiadóhivatal