Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-19 / 113. szám

J^YÍRVIDÉK. 1920. máj, s 19. Bzágból ugyancsak 4 vaggon burgonyát akt­kor, amikor a vasutaknak szenük, kocsi­juk alig volt. Hogy útközben mindkét szállítmány megfagyott, az már alig kel­$ett megütközést. Hogy a gazda majdnem szomszédos iközségbeli gazdatársának velőmagfelesle­>;ét 50 százalékos áremelkedéssel, legtöbb­ször elkésve, Budapestről kapta meg, Szintén köztudomású, valamin taz is álta­lánosan ismeri, hogy az a termelő, akinek sovány serlései és hizlalási hajlandóságai voltak, kénytelen volt sertéseit eladni, pár községgel távolabbi szomszédja pedig, akinek serlései nem voltak, ugyancsak kénytelen voll tengerijét eladni, külön-kü­lön kereskedőnek, akik Isten tudja hány kézen keresztül, bevitték a legtöbb eset­ben nemzetközi tőkések u. n. ipari hizla­lóiba, ahonnan hízott sertést horribilis áron juttatták ismét egy egész sor keres­kedő hasznotfölöző .kezein végre a türel­mes fogyasztóhoz. Köztudomású az is, hogy az idegen érdeket védő aránytalan ármaximálások hová vitték a termelés irányát. A lemaxi­imált búzát csak becsületből termeltük, tmert amig a buza után holdanként alig néhány Száz korona volt a termelő bruttó­jövedelme, addig pl. a cirok jó néhány ezer korona nettót hozott stb. Köztudomá suak azok a lázitó igazságtalanságok is, amelyek az ipari cikkek szabadkereskedel­mi és a gazdasági termeivények szigorú és alacsony megmaxi múlásából eredtek. Így pl. ősidőktől egy pár csizma ára egy, métermázsa buza volt és ma egy egész ko­csirakomány búzát kell adnunk egy pár csizmáért. A javak egészségtelen termelési irá­nya, a helytelen kereskedelmi elosztásnak képtelenségét igazoló ezek az iskolapéldák mutatják azt, amit mindenki tud, hogy a közönség ellátása a szükségesekkel se lent, se fönt még sem ment, mert a rend­szer, a berendezés volt helytelen. A közönségnek mindazonáltal enni, táplálkozni és ruházkodni kellett. Kény­leien volt oda fordulni, ahol kapott, ka­pott pedig kitől, a »Lánckereskedő uzso­rástól;: aki az üzleti szellem cégére alált vigan szedte a helytelen rendszer gyümöl­cseit, teljesen diszcreditálva az u. n. üz­leti tisztességet. Pedig nemcsak ma, de jó ideje ezek az elemek tartják a kezükben a kereske­delmet, azt mindenki tudja. Egy így tovább nem mehet, ezen vál­toztatni kell. Múlhatatlanul szükséges olyatén berendezkedés, amely lehetővé teszi, hogy: a) a termelő ne a közvetítő kereske­delemnek, hanem a fogyasztónak termel­jen; b) hogy a termelő többet termelhessen a célszerűen és idejében, a közvetítők ra­jainak kizárásával hozzájuttatott termelési eszközök révén; c) a minimális és feltétlen szükséges közvetítést a termelők és fogyasztók ér­dekeit védő kereskedelem végezze, amely minden destruktív irányt kizárva, uzsora nélkül, közvetlenül juttatja a javakat a termelőlől a fogyasztóhoz. Hogy ilyen berendezkedés lehetséges legyen, szükséges egy olyan vállalat lét­rehozása, amely azt elvégezni képes, mert csak így válik lehetővé az, hogy. a nem kí­vánatos elemek a mi rovásunkra nekik nagy hasznot biztosító közvetitőkereske­delem terréről leszoriItassanak. Ezért óhajtjuk egy ilyen vállalat lé­tesilését és pedig a következő céllal: a) állami, fővárosi és egyéb vállalatok alkalmazottainak élelmiszerrel való ellá­tása: b) a felesleges gazdasági lei-menyek rekompenzációs exportálása; c) a termelést biztosító és fokozó áruk — műtrágya, szénkéneg, gépek — impor­tálása; s d) a termelő és fogyasztó közötti je­lenlegi nagy űr áthidalása, egyszerűsítése és különösen a gombamódra szaporodó élelmiszerüzérek, lánckereskedők, uzsorá­sok gyökeres kiirtása; e) az áruforgalom egyszerűsítése az­által. hogy a vidéki szomszédos körletek egymás közötti feleslegeiknek, szükségle­teinek megállapítása és kielégítése után fennmaradó felesleg szállíttassák csak tá­volabb fekvő rendeltetési helyére; f) a termelők és fogyasztók anyagi ér­dekcinek megvédése azáltal, hogy a ter­melők fogyasztásra kész áruja az ügynö­kök, falusi kis- és városi nagykereskedők, szállítási cégek stb. kizárásával egyszerű irányítással, minimális költséggel juthas­son egyenesen a fogyasztóhoz és igy n közvetítők seregének 80—200 százalékos haszna a termelőnek és fogyasztónak ma­radjon. A termelő igy drágábban adhatja, a fogyasztó olcsóbban kaphatja áruját; g) vidéki árugyüjtő és eloszló raktá­rak felállítása, a kisgazdák érdekeinek kü­lönös megvédésére; h) a termelés folytonosságának, többtermelés szükségességének állandó propagálása az Agrioóla« vidéken mű­ködő alkalmazottai állal, akik nagy szá­zalékban okleveles és gyakorlati gazdák lesznek. Ezen cél megvalósításában kérjük gazdatársaink szíves támogatását, mellyel a köznek kétségtelenül nagy hasznot, de maguk részére is jel<enlékeny előnyt biz­tosi lanak. Fentiekben vázolt programmunk meg­valósítása céljából »Agricola« export-im­porl részvénytársaság név alatt részvény­társaságot alapítunk, melynek alapítási tervezete a következő: 1. A társaság cége: >Agricola« export­import részvénytársaság. Székhelye Bu­dapest. 2. A társaság tartama határozatlan. 3. Az alaptőke nagysága; 20,000.000 ko rona, azaz busz millió korona, mely 40000 darab egyenként 500, azaz ötszáz korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. 4. A társaság tárgya: a) mindennemű mezőgazdasági termé­kek, gépek, eszközök vélele és eladása, il­lelve azoknak közvetítése; b) élő és leölt állatok, állati termé­kek vétele és eladása, illetve azoknak köz­veti lése; c) honi mezőgazdasági és ipari ter­mékeknek külföldre kivitele és a külföldi piacokon való elhelyezése; d) külföldi mezőgazdasági és ipari termékek megvásárlása és behozatala s a belföldi piacokon valő elhelyezése. — Élelmiszer, déligyümölcs, fűszer és gyar­matáru, tenyész és vágóállatt, textiláru, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági esz­közök, műtrágya, szénkéneg stb. — e) az áru és gabonaraklárak létesíté­se, a kisgazdák termény- és gabonafeles­legeinek összegyűjtése és megóvása cél­jából; f) mezőgazdasági és'ipari hizlalás foly tatása. 5. A részvényaláirás határideje 1920. április 25. 6. A részvények névértékének a befi­zetése a következő módon történik: 30 százalék az aláírással egyidejűleg fizeten­dő be a Pesti Hazai Első takarékpénz­tár budapesti főpénztáránál, a cég részé­re nyitóit folyószámlára, a fennmaradó összeg befizetése tárgyában az igazgatóság határoz. Az első 30 százalék befizetésével egyidejűleg alapítási költségek címén be­fizetendő lesz minden jegyzeit részvény lután 25, azaz huszonöt korona. 7. Alulírott alapítók fenntartják ma­guknak a jogot, hogy az igazgatóságot az első három évre ők nevezzék ki. 8. Túljegyzés esetén az alapitóknak jogukban áll a jegyzett összegeket, illetve részvényszámokat redukálni. 9. Áz alakuló közgyűlés 1920. évi áp­rilis hó 29-én délelőtt 10 órakor fog Bu­dapesten, az Országos Kisgazda- és Föld­mi vespárt. Eszterházy-utca 30. sz. alatti helyiségeiben megtartatni. Kelt Budapest, 1920. február hó 15. Gróf Pappenheim Szigíried nagybir­tokos, Iszkaszentgyörgy. Gróf Széchenyi Viktor nemzetgyűlési képviselő, Sárpcii­lele. Gróf Károlyi József főispán, Csurgó. Prohászka Ottokár megyés püspök, nem­zetgyűlési képviselő, Székesfehérvár. — Gróf Batthyányi Lajos nagybirtokos, Sza­badbattyán: Szügyi Ilansély Gyula nagy­birtokos, bankigazgató, Balassagyarmat. Csikós Andor bankigazgató, Székesfehér­vár. Jcszenei Paulovils Hé'a középbirtokos Székesfehérvár. Sokorópátkai Szabó Isl­ván miniszter, Budapest, IX., Ferenc-kör ut 46. Meskó Zoltán államtitkár, Buda­pest, Erzsébet királyné-szálloda. Paíacsy Dénes államtitkár, Budapest, IX'., Bákos­u. 12. dr. Rubinek István ügyvéd, nem­zetgyűlési képviselő Budapest, IX., Ra­day-u. 2. Slolp Ödön gazdasági akad. ta­nár, Debrecen. Rcifhcnbach Béla közg. egyetemi tanár Budapest, IX. Üllői-u. 25. Brandt István jegyző, szőlőbirtokos. Mo­ha. Nagy Imre kisgazda, Iszkaszentgyörgy. Cruder Vince uradalmi főintéző,* Iszka­szentgyörgy. Tudomására hozzuk Szabolcsvárme­gye gazdaközönségének, hogy az újonnan alakult »Agricola export-import rész­vénytársaság;; kerületi felügyelőségének megszervezésével, vezetésével báró Hu­szár Zsigmond lelt megbízva, Nyíregy­háza székhellyel. H Azon gazdák, akik gazdasági szük­séglelüket az »Agricola« utján óhajtják beszerezni, szíveskedjenek bármily nemű gazdasági szükségleteikéi minél előbb be­je len leni — egyelőre Kálló-ntca 32 — hogy az igényelt gazdasági cikkek kellő időben a gazdaközönség rendelkezésére álljanak. Az »Agricola« mint a Magyar Gyap­j uforgalmi Részvénytársaság főbizomá­nyosa gyapjú bejelentéseket elfogad. Be­jelentő ivek a kerületi felügyelőségnél kaphatók. A gyapjú szállításhoz szüksé­ges zsákok igénylése minél előbb bejelen­tendő. tm i saeesísavágófc, jáfglsysfe, ? I 1 1 0 1 S L IlDSZIB'V FI11STII0I" gépgyárában, Nyiregvhdzs, Vasgpr-ut 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom