Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-19 / 113. szám

Nyíregyháza, 1920 május 19. * Szerda \ XLI. évfolyam * 113 szám fl mai nemzetgyűlés Budapest, máj. 18. (Saját tudósítónktól.) Rakovszky elnök tizenegy órakor nyitja meg a nemzetgyűlést. A belügyminiszter- beterjeszti javaslatát a megszállás alól felszabadult területeken tartandó választásokra. A nemzetgyűlés elhatározza, hogy a belügyminisztert felhatalmazza a választások kiírása tárgyában szükséges intézkedések megtételére Haller István előadó beterjeszti a fővárosi törvényhatósági választásokra vonatkozó törvényjavaslatot. 4? első felszólaló Bródy Ernő, aki a javaslatot élesen boncoló kritika tárgyává teszi Beszéde lapzártakor még tart. 1 magyarok tiltakozásának híre külföldön Budapest, május 18. (Saját tudósítónktól.) Párisból jelentik. Szikratávirati jelentés : A Newyork Herald hosz'szu tudósításban számol be a Budapesten má jus 13-án lezajlott heves tüntetésről, mely Magyarország megcsonkítása ellen való tiltakozás volt. / Erősödik az yj párt Elsimul a válság Budapest, májú? 17. Saját tudósítónktól. Az egyesült nemzeti keresztény iöídmives és kisgazdapárthoz ma Csukás Eadre kidgazdapárti kepvisalő jelentette ba csatlakozását. Eszel a párt tagjainak a szám haszra oínalka dett. Tegnap délben még azzal lehetett számolni, hogy a kormány kénytelen esz elhagyni helyét és ez alkalomból Simonyi Símadam miniszterelnök a mai napon nyilatkozik a b§ke aláírásának kérdésében. A válság ma már megoldhatónak látszik és a miniszterelnök nyilatkozatára csak majd a hét végén kerül sor A tegnapi megegyezéssel megteremtőit szilárd helyzet ma is változatlan. Andor Endre az egyes mmisztériumok teendőiről Nyíregyháza, május 18. (A Nyirvidék tudósítójától) Andor Endre miniszteri tanácsos, képviselő jelölt a vasárnapi népgyűlésen részletesen kiterjeszkedett az egyes minisztériumok legégetőbben sürgős tennivalói. Az egyes minisztériumok A íöldmivelésügynél Rubinek földbirtokreform tervezetét ismerteti és matatja, kiemelve jelentőségét az egyke ellen való küzdelem szempontjából, majd ismerteti Horthy Miklós fenkölt donációs tervet, a vitéz katonák földhöz juttatását." Fejtegeti az intensivebb mezőgazdasági oktatás szükségességét a többtermelés szempontjából. Hangsúlyozzam a szövetkezeti mozgalmak jelentőségét. Apponyi előtérben Budapest, május 18. (Saját tudósítónktól.) Junius 6 án Jászberényiben nagyszabású népgyűlés lesz, amelyen Apponyi is megjelenik, aki ez alkalommal lép ki eddigi passzivitásából. Apponyi nagy beszédet fog mondani, amely a politikai helyzet bírálata lesz és belpolitikai, mint külpolitikai kérdésekben programmot fog adni. Erre az útjára Apponyit elkísérik a most alakult egyesült nemzeti keresztény kisgazda és földmives párt képviselői. Még ma nincs tisztázva, hogy Apponyi maga fog-e pártot alakítani, amelyhez az uj párt husz tagja csatlakozni fog vsgy megfordítva fog-e történni. Magyar-lengyel kereskedelmei forgalom Bécsből jelentik: A magyar-lengyel áruforgalom lebonyolítására részvénytársaság alakult, amelynek élén Burián, volt külügyminiszter áll. Az ipar és kereskedelemügvnél az iparfejlesztést sürgeti. A kisipart lábra kell állítani. A gyáripar a mezőgazdasághoz igazodjék. Az ipar teréről a kontárokat ki kell küszöbölei. Az ipartestületek tartanak mestervizsgákat. Müveit iparosokra van szükségünk. A kormány támogassa a kis ipart. Juttassa eszközökhöz, anyagokhoz, adjun szállítási kedvezményt neki. Sürgeti a tanonc otthonok, segédotthonok létesítését. Csak az a mester tarthasson tanoncot, aki méltó rá. Az iparosifjuságot istenfélelemr?, erkölcsre, jó msgyaríágra kell neveim. A kereskedelmet lelkiismeretlen emberek lejáratták. A magyar kereskedelem jó hírét vissza kell szerezni az ország becsületéért is. Minden jött-ment kereskedik. Kösse a törvény képesítéshez a kereskedelmet. A kereskedő egyesületek szóljanak bele, kinek adnak nyitási engedélyt, fogjanak össze, mint egy ember és vessék ki maguk közül a szennyet. A szövetkezetekben a kiuzsorázott közönség védekezik. A tisztességes kereskedelem a szövetkezetben sem láthat mást szokott konkurenciánál. A közöktatásügy terén hangoztatja az intenzivebb valláserkölcsi és testi nevelést. Utal a harmonikus görög nevelésre. A spártai ifjú olyan edzetté lett, hogy ha kellett, hét helotával megküzdött volna. Most a magyar ifjú is ugy ápolja testét, hogy hét rabszolgával kell megküzdenie. Majd a gazdasági szakoktatást, a kézügyeségre való nevelést hangsúlyozza. A nevelő munka sikerének előfeltételét az anyagi gondoktól szabadult, megválogatott kitűnő tanikarban látja. A vallási ügyek kérdésében azt vallja, hogy mindnyájan egy igaz Isten gyermekei vagyunk. A vallásügyre a múltban nem sokat gondoltak. Néki gondja lesz arra, hogy Isten togalma és szolgái el ne feledtessenek. Az 1848. XX. t.c. Kossuth, Széchenyi, Deák alkotása, az ő evangéliuma is. Elfogulatlan védője lesz betű és szellem szerint. Az igazságügynél rámutat, hogy a magyar* polgári törvénykönyv ma sincsen készen. Tető alá kell hozni. Büntető törvényeink túlságosán szelíden bánnak el az embertársainak tudatlanságával visszaélő uzsorással, csalóval, árdrágítóvá? szemben. Követeli a birák anyagi helyzetének sürgős javítását. A kinevezéseknél a kormány szigorúan kötve legyen a bírói fórumok jelölő javaslatához. A népjólét kérdésével kapcsolatban bét elvet hangoztat: „aki nem dolgozik, ne is egyék," továbbá: .,méltó a munkás az ő bérére." Általános betegsegélyezést, rokkant ós nyugdíj biztosítást követel minden munkás számára az ipar, földmivetés, kereskedelem terén. Végül arra a kérdésre, hogy mindezt miből és ki teszi, a várható adók ismertetésével és a tisztviselő kérdés megoldásának sürgetésével felel. El kell készülnünk a progresszív jövedelmi és vagyonadóra. Veszélyben a haza, áldoznunk kell oltárára. A tisztviselőkről szólva abból indul ki, amit Návay Lajos mondott, hogy az ország sorsa nem a képviselőházban, hanem a hivatali szobákban döl el. A közalkalmazottak kívánságait ismeri : élni akarnak. Küzdeni fog érettük. A létszámcsökkentést csak ugy lehet megoldani, hogy ha az elbocsátottakat földhöz, háztelekhez, kerthez, keresetforráshoz juttatja az állam. Küzdeni fog a szolgálati pragmatikáért. Követeli a főnöki szakvizsgát, követeli, hogy a tisztviselő ellen iuditott vizsgálatoknál független bíróság, ne pedig maga a vádló ítéljen, mint a fegyelmi vizsgálatnál történik. Andor Endre csaknem két óráig tartó hatalmas beszédét ezzel fejezte be: E sok szóból haza ezt vigyétek: , MindenJ ember legyen ember és magyar". Ott a szavaz© fülkében földi hatalom nem lát, de Isten, aki számon kéri mit cselekszünk, igen. .,A nép szava Isten szava" lesz. Mindenki lelkiismerete szavára hallgasson. A nagyhatású beszéd után Kéri József szólt a választó polgárokhoz, akibet kitartásra és hűségre lelkesített. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben : egész évre 16© K, félévre 80 K, negyedévre 40 K, esy hónapra 16 K, vidéken : egész évro 200 K, féiévre tOO K, negyedévre 50 K, Alapította JÓBA ELEJC Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szém 139. Pestacheque 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Ara 1 korona