Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-18 / 112. szám

4 jSftrmDÉK. 1920. máj. s 18. seggel vette át az emlékkönyvet, amelybe a következő emléksorokat irta: »La guerre vautmieux _qeu 1' ésclavage« — inkább háború. mint a rabszolgaság. — A tábornok a következő nap folyamán azt az óhaját fejezte ki, högy az aradi kultúrpalotát megtekinti, ahol elragadtatással gyönyörködött a magyar kultura remekeiben és az 1848-as emléket hosszasan elnézegetve, alapos tájékozottságot és ismereteket tanúsító találó megjegyzéseket tett. majd később megemlítette, hogy Munkácsival a legjobb viszonybaan volt és ismerte egy~ lől-egyig müveit. Franchet d' Esperay-nek, aki a város ha érkeztekor a legnagyobb románbarát és magyar ellenségnek mutalta magái, ugyIalszik bizonyos változáson ment át a felfogásra, mert bár távozásakor is a román impérium mellett foglalt állást, de kívánta azon fel tételek biztos betartását is, amelyet a város magyar társadalma a már előbb ismertetett keretben a maga részérc kikötni akart. Sajnos a tábornok támogatása sem volL elegendő a feltételek biztosításához, mert utazásunkból visszatérve szomorúan olvastuk azt a sajtó közleményt, amely, jelzi Aradon a román imperiumnak minden feltétel nélküli átvételét. Franchet d' Esperay Aradról Szegedre utazott, ahol a francia közfelfogásra jellemző több nyilatkozatot teli, amelyek egynémelyikét az események chronologicus sorrendjében meg fogom említeni. A polgármestertől az Aradon székelő francia katonai bizottsághoz mentünk, amely bizottság előre értesítve lelt fi Szabó lesvármegye küldöttség jöveteléről s amelynek elnöklő ezredese Rayniond nevü francia tiszt a legelőzékenyebb fogadtatásról már előzőleg biztosított bennünket A megszálló csapatoktól meg nem szokott udvariassággal viszonozták üdvözletünket, inajd dr. Sarvay Elek tb'. főügyész vette át a szót és francia nyelven a franciák iránti bizalmat fejezte ki, elébe tárta a bizottságnak azon rablásszerü rekvirálások sorozatát, amelyet a románok az utolsó időben Szabolcsvármegye területén elkövetlek. Ismertette a rekvirálások mérvét, hangsúlyozva különösen, hogy nemcsak !munkaközben veszik el az utolsó kapát, hanem a jószágok, állatok elhurcolásán kívül meg a malmokat is leszerelték és gazdasági gépek nélkül hagyják a földbirtokosokat. Kérte a tb. f őügyész a franciák interveniálását és minden törekvésük kifejezését abban az irányban, hogy e szörnyű állapotok megszüli tettessenek és a rablásoknak gát vettessék. Majd beszédében rámutatott azon félhivataios jelentésekre, amelyek szerint a megszálló román csapatok Szabolcsvármegye területéről kivonulnak anélkül, hogy oda más entente csapatok szállíttatnának, védtelenül hagyva az ottani polgári osztályt a vörösgárda terrorjának, bosszújának, mar találtának. Kérjük — niondá dr. Sarvay Elek — a nagy francia nemzetnek nemesen gondolkozó képviselőit, hogy a magyar polgári társadalmat ne dobja oda a vörrös terror martalékául, hanem illetékes helyen eszközölje ki azt, hogy mindaddig, fámig amíg a kivonulásra szánt román csapatok más entente csapatokkal nem pótolhatók, az ott jelenben levő csapatok visszatartassanak s amennyiben pótolhatók lesznek, francia csapatokkal pótoltas saiiak. Az ezredes a legnagyobb jóakaratot tanúsította, sajnos kedvező választ mégsem adott. A rekvirál ásókra nézve kijelentette, hogy már több oldalról értesült hasonló panaszokról s bár hatáskörében nem áll e kérdésben intézkedni, azt a tanácsot azonban adhatja, hogy a rekvirálás méiy vét feltüntető adatokat az érdekeltek állandóan jegyezzék, nyilvántartsák, azokat megőrizzek. Egyébként tudomásom van róla — mondta — hogy a rekvirálás mérséklésé tekintetében már maguk a román hatóságok intézkedtek. A román csapatoknak Szabolcsvármegye területén leendő visszatartására nézve az ezredes megnyugtatni igyekezett, azt mondván, hogy bár francia csapatok a jelenleg román megszállás alatt álló területre nem küldhetők, de az általános katonai helyzettfel, — utalva a küszöbön levő offenzívára a vörösgárda ellen — Szabolcsvármegye közönsége is biztosítva lesz, majd megjegyezte, hogy igyekezzünk fegyveres erőt a vármegye területén szervezni. #Dr. Sarvay Elek tb. főügyész midőn kijelentette, hogy a románok ellentálíása miatt a megyei csapat szervezése lehetetlen és kérte, hogy a vármegyei küldöttség tagjainak Szegedre való utazás és a fehérgárda szervezése tárgyában az uj magyar minisztériummal leendő tanácskozás céljából utazási igazolványokat adjon ki, a francia katonai hizotlság ós az ezredes a legnagyobb jóakarattal vette tudomásul az utazásunk célját s a legtermészetesebbnek véve a magyar minisztérium létezésének említését, az utazási igazolványokat megígérte és azok kiállításáról nyomban gondoskodott. Az elkészített igazolványokat hosszas formalitások után kiállítva csak másnap vehettük kézhez és így csak julius hó 1-én déli egy órakor érkezhettünk meg Szegedre. Az itteni állomáson már magyar határrendőrség végzi az ulasok ellenőrzését. sőt beosztott katonatisztek igyekeznek különböző kérdésekkel az utasok politikai és egyéb megbízhatóságát vagy megbízhatatlanságát kifürkészni. A katonai őrseget a francia színes csapatok teljesítik. Ái lputMtülii rendkívüli kiügyilte Pálfy miniszteri biztos és Bartbos miniszteri államtitkár az ipari fejlődésről Nyíregyháza, május 18 (Saját tudósítónktól) Miutegy 300 nyíregyházi iparos részvételével impozáns határu rendkívüli közgyűlést tartott a nyíregyházi ipartestület áldozó csütörtökön délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében. Bjrtno3 Andor miniszteri államtitkár képviselőjelölt!' programmbeszéd tartására Mátészalkára utazott és átutaztsban összekérette a nyíregyházi iparosokat, hogy az uj ipartörvényről és az oly súlyos anyagi beszerzési lehetőségekről tájékoztató előadist társson Kíséretében voltak Pálfy Dániel nemzetgyűlési képviselő, kézműipari miniszteri biztos és Dobsa László dr, miniszteri biztossági titkát. A vármegyét dr, Virányi Sándor főjegyző, a várost dr. Ber.cs Kálmán polgáimester kép viselte, az iparhatóság részéről dr. Waltér Géza városi tanácsnok jelent meg. Pálfy Dániel nagyszabású beszédben az uj ipartörvény tervezetet ismertette és erős szakkritikát mondott, A tervezet nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, nem oldja meg a kézműipar igazolásának kijátszására még min dig sok kibúvót enged. E törvénytervezet mellett viszahanyatlik a kisiparosság ós visszafejlődik. Negyven évig nyögte a kisipar a szerencsétlen 1884 XVII. t. c. balkezü intézkedéseit és a tizenhárom évi vajúdás után megszületett uj törvénytervezet sem alkalmas arra, hogy a kézműipar védelmét intézményesen biztosítani tudná. Lehetetlenné teszi a tisztes megélhetést és bűnös manipuláeiókra kényszeríti a kisiparosságot. Nom más, mini a régi ipartörvénybizonyos irányú átdolgozása és semmi olyan intézkedést nem tartalmaz, amely a kisiparnak annyit hangoztatott jogos kívánságait felölelné. Egyenesen felháborító az a mód, ahogy a tanoneoktatás kérdését tárgyalja. Kimondja, hogy a tanonc 14 éven ülul csak napi 6 órát, 14 éven fölül c?ak 8 órát dolgozhat és ebből is heti két délutánt a tanonciskolában köteles tölteni. Iiyen rendszer mellett sem szakmáját elsajátítani nem tudja a tanuló, de iskolai eredmény sem lesz képes felmutatni. A tanoncok létszámát a munkásokkal kötendő kollektív szerződés határozza meg, egy visszaesés a sötét emlékezetű proletárdiktatúra felé. Sürgeti a kezmüves kamara felállítását. A kisiparosság megérdemli, hogy külön hatalmas érdekképviselete legyen és kamarája révén számottevő kulturális és társadalmi tényezővé emelkedjék. Di\ Dobsa László miniszteri biztosi titkár sz anyagbeszerzés lehetőségeit ismerteti. Sajnos nagy reményeket nem tud táplálni, de örömmel jelentheti, hogy rövid időn belül a kormánynak ez irányban megindított erélyes akciója eredményt fog elérni. A magyar kor' mány tízmillió korona készpénzzel és ötvenmillió felelősség vállalással vette kezébe az oiszág összes kisiparosainak anyagellátását. A kovácsiparosok egyszerű kérelemre szenet már most is kaphatnak. Az asztalosok részére 5000 waggon fa leszállítása most van folyamatban Romániából Kádárfa és vasabroncs egy héten belül kiutalásra kerül. A fővárosi szabóiparosok hat&lmas szindikátust létesítettek az ország összes szabóiparosainak ellátására. Rövid időn belül az ország minden ipartestülete legalább 1 waggon cement és mész kiutalásban részesül. Tárgyalások lolynak benzin, petróleum, enyv stb. beszerzése iránt is A miniszteri biztosság mindent elkövet, hogy sz ország kisiparosait e nehéz időkön átsegítse. Bartos Andor miniszteri államtitkár az ipari törvénytervezetet alkalmatlannak tartja arra, hogy törvénnyé váljon. Rákfenéje az ipari közigazgatásnak a három fokozatos eljárás, amit a tervezet fentart. A képesítés kérdése nem tűr megalkuvást, itt könyörtelen intézkedések szükségesek. Az üzletvezetői rendszer ellen a legélesebben harcolni fog. Nem igaz az hogy a kézműipar felett meghúzták a lélekharangot, a kézműipar jövőjét biztosítja ez a becsületes, tisztességes munka az a minőségbeli kiválóság, amely ezt az erős társadalmi osztályt és annak produktumait jellemzi. A közgyűlés nagyszámú hallgatósága lelkesen ünnepelte akiváló előadókat és a következő sürgönyt intézte a kereskedelmi miniszterhez : A nyíregyházi ipartestület rendkívüli közgyűlése tisztelettel üdvözli Nagyméltóságodat, bizalmáról és hűségéről biztosítja. Az ipartörvény tervezet nem fedi az iparosok jogos kívánságait, de Nsgyméltéságod ismert jóindulatában bizva bizton reméljük, hogy kívánságaink megfelelő kielégítést nyernek. A kézműves kamara kü'ön felállítását a kisiparosok érdekéban elodázhatatlanul szükségesnek és" megváló sitandónak tartjuk és ez irányban kérjük Nagymélt'óságot hathatós közreműködését. Zoinborszky Dániel, elnök. Berenesy István, jegyző. A közgyűlés után társast bédre gyűltek össze az iparosok, ahol Estók Károly és Jakab István köszöntötték fel az illusztris vendégeket. Ef ne feledje téli ruhaneműivel, szőrmeáruival molykár elleni megóvás végett (egyúttal javítás is) azonnal felkeresni SIMK8VICS szűcsöt, Luther-utca 15. sz. (Tisztviselő uraknak nagy kedvezmény.) 667-50 Váradi Béla 9?8 céghez, Bessenyei-tér 16 sz. a Isgijafeb mhásiféiíi-