Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-16 / 111. szám

^nwmíJL 1920. máj. s 16. be vettük utunkat és 27-én hajnalban 3 órakor vonalunk meg is érkezett a kormányzótanács székhelyére. Maniti Gyulánál. Az uj impérium a város eredeti jellegén mit sem változtatott, a meghamisithatlan német tipus kiszögelik a mai életből is, mert a kereskedelem teljesen a nér metek által vezettetik s a társadalmi élet is elsősorban német, de sokkal inkább magyar jellegű, mint román. A' város puritán egyszerűségű, de elragadóáan szép, Jantik képén változás csak annyiban állóit be, hogy a középületekről a román nemzeti tricolorok függnek alá, ahol egyegy román hatóság székel. A régi hadtestpaarancslnoksági épületben van elhelyezve Maniu Gyula erdélyi miniszterelnök rezidenciája, akihez 'déli 11 órakor audenciára mentünk. A kihallgatás engedélyezésének egyik feltételét képezi, hogy megfelelő igazolványokkal a személyazonosság legilimáltassék s. ennék alapján egy ujabb igazolvány állittassék ki, amely az illelő feljogosítja a miniszterelnöki palotába való belépésre. A palotába belépésünkkor a miniszterelnöki titkár tájékozódott jövetelünk célja felől és biztosilolt berniünket arról, hogy az audenciák sorozatát a mi kis küldöttségünkkel fogja a miniszterelnök megnyitni. Ez Ígéretének megtartása ugyan nem teljességében biztosíttatott számunkra, mert egy közben érkező olasz katonai bizottság kapta az elsőséget, amíg azonban reánk került a sor, a kiváltságos személyek számára szolgáló nagy szalonban kínáltak meg hellyel a miniszterelnök hivatalnokai. Nemsokára jeleztetett fogadtatásunk időpontja, amely előzetes várakozásunknak megfelelően a legszívélyesebb és legközvetlenebb volt. A miniszterelnök jövetelünk célja felöl érdeklődvén, részletesen ismertettem

1 a magunkkal vitt feljegyzések alapján a rekvirálás borzalmas eredményeit, majd előterjesztésemet a következőkben folytattam: Ez az állapot nemcsak annyiban aggasztó, mert gazdasági tönkretételünket eredményezi, hanem az erőszakos eljárás a holsevizmusnak a legjobb melegeágya, amelynek terjedése egész Európára végzetes lehet, kérem ennélfogva Nagyméllóságodat, hogy közbenjárását az irányban érvényesítse, hogy. ezek a rékvirálások megszüntessenek, vagy legalábbis enyhittessenek. Mindenekelőtt különbséget kell tenni — kezdte a miniszterelnök válaszát — azon területek között, amelyeket az 1916. évi párisi resolutio, a gyulafehérvári nemzetgyűlés és a versailli békeszerződésnek már előre is biztosnak monható határozata alapján a román nemzet vár s megkap, mint Románia kiegészítő részei és és azon területek közölt, amelyre a románok igényt nem tartanak. Á romániánajk cső ezen területek határvonala a Nagykároly—Szatmári Debrecentől keletre 7 kilométernyire elhaladva — Nagy- I várad és Aradot összekötő vonalig fog terjedni. Ezen területekre nézve terjed ki a kormányzói működésem és rendelkezési jogom, mig az ezen kívül álló területek, melyekhez Szabolcsvármegye is tartozik, katonai igazgatás alatt állanak és minden rekvirálási ténykedés katonai haIóságok által végeztetvén, ezekre nézve ingerentiám egyáltalában nincs. Kijelentem aazonban, hogy a rekvirál ások csakis a feleslegesre vonatkozhatnak és minthogy már több küldöttség jelent meg előttem, amelyek mindegyiké olyan kijelentést tett, hogy a gazdasági feleslegeket meghaladó részre is történik

1 a rekvirálás, máris interveniáltam Bukarestben a kir. kormánynál, radiótelegraplí utján, amelyre vonatkozólag azt a választ nyertem ismételten, hogy a rekvrálásiok csakis a feleslegekre vonatkozhatnak és kell. hogy vonatkozzanak. E kormányrendelkezés Mossoiu tábornokhoz, mint az északi hadsereg főparancsnokához is eljutott, aki engem sürgönyileg keresett fel, jelezvén benne, azt, hogy a rekvirálások

1 az uj korlátolt rendelkezés értelmében fog nak történni. A romá'nnyelvü sürgönyt a miniszterelnök fel is mulatta. Maniu Gyula eme kijelentése után azt kértem a miniszterelnöktől, 11ogy intézzen egy sürgönyben foglalt lüvalalos intézkedést Szaabolcsvármegye főispánjához. haangsulyozandó, hogy a rekvirálások a jövőben csakis a gazdasági feleslegre vonatkozhatnak és csakis ily kórtól t mederben fog az keresztülvitetni. A miniszterelnök e kérésemre arra utalással, hogy az előbb ismertetett okokból e ténykedése hatáskörét tulhágná, annak teljesítését megtagadta, majd e kérdésben aként nyilatkozott, hogy tudomásunkra kívánja hozni, miszerint Erdély, a rekvirál ásnak eredményeiből semmit sem kér, arra igényt és abból kielégítést egyedül Románia kap, mint amely államban a szegénység a legmagasabb fokra hágott azon pusztítások következtében, ameket a németek náluk véghezvittek. A miniszterelnök továbbá am afelvilágositást nyújtotta, hogy több vegyes bizottság alakíttatott már is, amelyek célja ellenőrizni a Romániába irányzott szállítmányokat, amely szállítmányok öszszesége nem haladhatja meg azon vagyoni értékét, amelyek az ország megszállása érdekében Romániából kivittek s hogy ezen mérték eddig áthágva nem lelt, legjobban tanúsítja azon körülmény, hogy a vegyes bizottságok legintenzívebb működése dacára sem érkezett vissza egy kifogásolt szállítmány sem. A rekvirálás kérdéséről a polilika terére lépett át a miniszterelnök és hozzám egyenesen a következő kérdést intézte: Mi a véleménye alispán urnák, milyen hangulattal fogadja Szabolcsvármer gye közönsége általában a magyar közvélemény a békekonferenciának azon biztos határozatát, hogy Románia az előbb' már ismertelelt területeket megkapja Magyarország testéből?? E kérdésre aa következőkben adtani meg a választ: Nagyméltóságú Uram! Ha az ország elveszti keleten Erdélyt, északon a csehek hódítási vágyai elégitettnek ki, délen a szerbek kapják meg az aspirált területeket, ugy az ország megfosztatnék bányáitól, erdeitől, sójától, úgyszólván összes éltető forrásaitól, egyoldalú őstermelő állammá sülyedne, gazdasági léte a modern haladás színvonalán alul oly mélyen állana, hogy ilyen országnak Közép Európában leendő fentartása kívánatosnak egyáltalában nem volna mondható. Ezeréves hazánknak ily módoni megnyirbálásába és lesülyesztésébe egyetlen egy igaz magyar sem nyugodhatik bele és . nem is fog belenyugodni soha. Anélkül, hogy ez őszinte szivből jött feleletemre bármily megjegyzést is tett volna a miniszterelnök, a magyar közhangulatról ujabb tájékozódást kívánván szerezni, egy másik kérdéssel fordult hozzám, érdeklődvén, hogy «miként venné az ország közönsége egy olyan magyar kormány megalakulását, amely késznek nyilatkozna azt a versailli békeszerződést aláírni, amely magában foglalná az előbb már jelzett területeknek Románia javára való elszakitását ?» E kérdés határozottan és nyíltan volt hozizám intézve, Maniu Gyula azonban nem várta meg a választ, bizonyos idegességgel bírálgatni kezdte a Károlyi Gyula kormányalakítási vállalkozását, azt mondván, hogy egy ilyen összetételű kormány az entente támogatására nem számiihat, az ezt elismerni soha nem fogja, mert nem rokonszenves egy liberális elemtől teljesen mentes, csupán conzervativ politikusokból álló egyesülés, pláne ha annak az élén egy oly rosszhangzásu nevű ember áll, mint Károlyi és amelynek legfőbb mozgató alakja Bethlen István. A Károlyi kormánynak teljes lebírálása azt a fetétlen meggyőződést keltette mindnyájunkban, hogy Mani Gyula teljesen uj és a Károlyi kormánnyal szembenálló ellenkormány eszméjét igyekezett meggyőződésünkbe átplántálni és pedig egy olyan ellenkormányt, amely román protekturátus alatt Románia érdekei szemelőtt tartásával, esetleg a románokra kedvező versailli konferencia szerződését a magyar állam és a magyar nemzet nevében aláírja. Később amikor ismételten bírálgatta a Károlyi kormány összetételét, a miniszterelnökhöz kérdést intéztem az irányban, hogy megfelel-e a valóságnak az az újsághír, amely az ententének Kun Bélával folytatott tárgyalását jelenti ? é kérdésemre azt a választ nyertem, hogy ma Magyarországon tulajdonképen csak egy kormány létezik és ez a Kun Béla kormánya, azért kellene az antanttal való érintkezést egy más politikai személynek felvenni I Itt jegyeztük meg, hogy az érintkezés felvétele részünkről sokkal nehezebb, ellenben sokkal könnyebb az entente-nek megkezedni a tárgyalásokat, mert nézetünk szerint Magyarország viszonyainak consolidálása az entente érdekében is áll, mert nem képezhet titkot az, hogy a bolsevbmus veszedelme ugy Romániát, j mint a nyugati államokat is fenyegeti, amely veszély elhárítása sokkal könnyebben megoldható consolidált magyar viszonyok mellett. E megjegyzésünk a minszterdnököt szemmelláthatólag kellemetlenül érintette s ezzel az audencia végett is ért. A miniszterelnöknél történt e látogatáson kivül a kormányzótanács különböző tagjainál jártam még el szén és szóda szállításának engedélyezése tárgyában, amelynek keresztülvitele különösen azért ütközött nehézségbn, mert ott létünk időpontjában még mindig fenállott Debrecen—Nyíregyháza közötti vasúti vonalra vonatkozó teherszállítási tilalom, ugy, hogy csak a szén és két vaggon rézgálic szállításának engedélyezését sikerült teljes határozottsággal kivinni, mig a szóda leszállítása csak arra az esetre biztosíttatott, ha a jelzett vonalon a teherszállítási tilalom megszűnik. Ajánlatot kaptunk 200 vaggon tűzifa szállítására vonatkozólag is, mely ajánlat átvételével az az összes célzott közellátási ügyet a körülményekhez képest sikeresen elintézvén 28-án délután 4 órakor Arad felé indultunk. ,, járgányok, flBlOBSl lllillilf FllIIflIOI aagy választékban, kaphatók láza, Vasgyár-ul I.