Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-13 / 109. szám

Nyíregyháza, 1920 május 13. * Csütörtök XLI. évfolyam • 109 szám SZABOLOSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Etőüeatial árak: helyben : egásc évre 130 K, félévra 30 fc, negyadévre 40 X, egy hónapra V6 K, vldó*es: o&éaz évre 200 K, félévra 100 K, neayachWre 60 K, egy hónapra £0 K. — Sflíss saá/u áM 1 korona. - - ----- • --•--• — ' • Alapította JÓBA ELEK Felalás szarkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal! SZÉOHENYI-UT 9. SZÁM, Talafon szám 139. Postaohaque 295E6 Kétiretofcat nem adunk vissza. Azokhoz, akik még ma sem lepi a Területűéi Ligásak Nyíregyháza, május 12 Nem lehet ma más gondolata és cselekedete senkinek sem, csak egy s ez: a meg nem aaonkitott Magyarország érdekeit szolgáló munkásság. Nem pártoknak hatalomért való tülekedése ez, nem parlamenti személyes intrikák eljátszása, sem képviselőségre való igénylése „arra hivatott" embereknek, hanem munka ez magyar testvérem, amelyért áldozatot kell hozni mindenkinek, mert e munkától fog függeni az, hogy lesz-e a télen mivel megmelegiteai a fagytól meggémberedett tagjainkat; ez a munka fog elványsdt testünkre ruhát adni.,. ennek a munkának a végcélja az, amely azt akarja, hegy a magyar néplélek ősereje nyilatkozzon meg ennek a Kárpátokkal körülövezett s a kék Adriával érintkező országnak határain belül. Magyar testvérem! Ezért a munkáért mindent áldozni kell! Ne hidd azt, hogy a népek vezetőinek az igazság felé bajlása fog majd mai nyomoruságodon segíteni! Ne hidd azt, hogy megsegítenek a to vergődésedoen. Magad állsz fajiságodnak vétkeivel, de véghe tetlen nagy erényeivel egyben egyedül ós ha nem ébredsz öntudatra, ha kótyagos fejű inter nacionális elveket vallók után szaladsz, vagy ha aat hiszed, hogy — mert a kis földvakarcsod megmaradt a kezed alatt, — a te megé hetésed biztosítva van, ugy tudd meg, hogy elpusztulsz, s veled együtt én érs a többi mind, akik magyaroknak valljuk magunkat nemcsak a buzaérdés idején s a farsangi vigalmakkor, hanem akkor is, amikor rongyosan, éhesen, megkorbácsolt testtel, kerüli szemünket aa álom. Ha elpusztulunk, a szégyenbélyeget a mi bom okunkra fogja égetni az utánunk jövő Hemzedéir, ha élni fogunk, csak kötelességet teljesítettünk, melyért a nagy fizetést felvettük már busásan azok halálában, akik a legdrá gábbat adták a mi életüukért. Ne fontolgassunk hát, ns pártoskodjunk, heccekbe bele ne ugorjunk, hsnem támogassuk ezt a Területi Épséget Védő Ligát, amely minden vér feláldozása nélkül akarja megmenteni e bazát. Jöjjetek hozzánk bizalommal, bátran, mi erőt nyujtunk a csüggedőnek, mi nem gyűlöletet, hanem megértést hirdetünk. Közpoati irodánkban, (Takarékpénztár palota I. emelet, a takarékpénztári ügyvezető-igazgat* i irodával szemben) készséggel rendelkezésére állunk azoknak, akin megértik törekvéseinket s tábo runkba jönnek. Hivatalos órát tartunk minden hétköznap d. e. 9 órától déli 1 óráig. Gyüjtsünk tagokat lelkes készséggel, be lehet iratkozni akár az egyeseknél levő gyüjtőiveken, akár pedig kÖ2ponti irodánkban. Akiknél gyűjtőiv van kint, felkértjük, hogy junius l-ig szolgáltassák be azt irodánkba. Myl. Legújabb hírek Budapest. A nemzetgyűlést ma délelőtt negyed tizenkettőkor ayitja mag Rakovszky elnök. — Felolvasásra kerül az indítvány és interpellációi könyv. Az inditványkünyvben egy nagyjelentőségű ügy van bejegyezve:'a vidéki síjtó papírral való ellátása. Elnök indítványozza, hogy az interpellációk tárgyalására egy érakor térjenek rá. A kisgazdapart fél kettőre kívánja az interpellációk kezdését. Elnök szavazás alá bociájtja a kérdést. Javaslatának 44, a kisgazdapárténak 58 szavazata van. Ennek értelmében határoznak. Következik Rubinek István előadó. Előtte Rubinek Gyula kiván felszólalni. Elnök nem adja meg a szót, mert az első szó az előadót illeti meg. Az előadó előterjeszti a közjogi bizottságnak a csonkák erűi etekre vonatkozó döntését. A bizottság javasolja, hogy a kormány javaslatát vegyék le napirendről. Az indoklás kiemeli, hogy a választásokra vonatkozó 5984. sz. rendelet nem tesz külömb3éget kerület és kerület között s így a kormánynak nincs joga külön rerdelettel intézkedni, mert ez precedensül szolgálhat más önkényes intézkedéseknek. Az ülés lapzártakor folyik Zürichből jeléntik: Moszkvából jött tudósításokból magállapitható, hegy a Szovjetoroszország ellen indított "nagy lengyel offenzíva, az oresz kormány hslyzetét megrendítette. A kormány kiáltványban mutat rá a lengyel előnyomulásra és felhív mindenkit a végső ellenállásra. A kommunizmus eilenségsi a lengyel előtörés hatása alatt mindenütt bátran szervezkednek és nyíltan fellépnek. Bécsből jelentik: A Neue Freie Presse jelenti, hogy tegnap d lután négy órakor adták át a török békeszerződést a török delegációnak. A törökök egy hónapi haladékot kap'.ak az aláírásra. Budapest. A hivatalos lap mai száma közli Karaffiáth Jenő államtitkár felmentését s egyúttal dr. Kovács I. István miniszterelnökségi államtitkárrá való kinevezését. Budapest. A csonkakeiöletek ügyében beterjesztett kormányjavaslat áll ma a belpolitikai élet középpontjában. A kérdésről Hall^r István ma délelőtt a nemzetgyűlés előtt nyilatkozott az újságíróknak. A miniszter kijelentette, hogy a kormányt asm érinti, hogy a javaslat mellett vagy ellene foglalnak-e állást. Nem fontos, elfogadják-e vagy sem Bárhogyan is döntsenek, mi ennok alávetjük magunkat. Itf csupán elvi kérdésről van szó, amely a nemzetgyűlés döntése alá tartozik. A javaslat elvetését n^m fogjuk tragikusan verni. Az Alföld fásítása és a gazdák Kiss Ferenc miniszteri tanácsos előadása. (Budapesti tudósítónktól.) Az OMGE növénytermelési szakosztályának április 21 én tartott ülésén a nevezett szakember által előadottak nagyon érdekük az Alföld lakosságát. Érdemes szakemberünk előadását szükségesnek látják az alábbiakban ismertetni. Régi feljegyzések igazolják,! ho^y az Alföldnek igen tekintélyes része fátlan volt. Be már régebben is akadtak előrelátó gazdák, akik az Alföld fásítása érdekében több-keve3ebb sikerrel mozgalmat indítottak. Nagy érdeme van e téren a szegedvidéki erdők első megtelepitőjének Vedres Istvánaak, aki a XVIII században a sívóhomok hatásáról könyvet is irt. Az alföldi homokterületek megkötése tulajdonképen a XVIII. század végén vette kezdetét. Nagyobb erdősítések történtek a mult század hatvanas éveiben, de nagyobb mérvű rendszeres fásítás ciak a'nyolcvanas évek közepén indult meg, nagyobbára a mezőgazdasági közteshasználattal. A szélnek és a víznek a különböző homokfajtákra különböző, de jelentős hatása van. A szél is nagy változásokat okoz, a talaj felületben meg a talajvíz is. A Duna—Tisza közén sok ezer katasztrális holdnyi tápanyagokban szegény homökterület van, mely csakis erdőiités révén hasznosítható. Ezért szükséges, hogy ez a terület az erdőgazdaság szempontjából behatót a tanulmányoztassék. Kiváló fontossága van itt a talajtakaró növényzetnek, melyből következtethetünk a talaj minőségére, ez pedig utmutatást ad az alkalmazandó fanemek megválasztására. A befá3Ításhoz használharóiíülörböző fanemek ismertetése után sz előadó ismertette a csemetenevalést és átiskolázást. Végül az első adó határozati javaslatot terjesztett elő, amilyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Kimondta a gyűlés, hogy a földmivelésügyi miniszternek az Alföld fásítása érdekében megindított akcióját örömmel és szívesen üdvözli s azt ugy az erdőgazdaság állónak tartja, másfelől az Alföld legelőinek fekozott mérvű feljavítását szükségesnek ismeri. A rendkivül értékes felolvasásért az elnöklő Kaán Károly államtitkár mondott köszönetet, majd az Omge igazgatója Szilassy Zoltán üdvözölte meleg érdeklődéssel az egész akciót s kilátásba helyezte, hogy a felolvasást a „Köztelek" utján a gazdaközönséggel megismerteti, egyben különös figyelmébe ajánlotta az erdőgazdáknak azt, hogy igyekezzenek lehetőleg minden egyes község területén csemegekerteket létesíteni mert ezzel máris biztosítva volna az akció sikere. Több szakember hozzászólása után az elnöklő Kaán Károly államtitkár emlékezett meg az ülés különös jelentőségéről, amikor az erdőgazdaság, mezőgazdaság gyümölcsészet és kertészet leghivatottabb képviselői tökéletes összhangban egyesültek ezeknek a nagyarányú munkálatoknak hazafias ^ végrehajtására. Ara 1 k«r«na t