Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-11 / 107. szám

2 NYÍKBIDÉK 1920. május 11. A Területvédő Liga ünnepélyes alakulógyülése Kisvárcián A küldöttek érkezése — Ünnepi beszédek Kisvíirda, május 8(A Nyirvidék tudósítójától.) A végzetes versaillesi hirro szivéhez kap a nemzet. A hir gyilkos, a halálraszánt áldó zatt Európa legnemesebb nemzete, az ezeréves Magyarország. A szivekben ott a honfiúi fájdalom tőre, de egy öröklétre hivatott nemzet nem omlik súlya alatt össze Ez a nemzet halhatatlan. A gyilkos béke mardosó tüzére csak még magasabbra szegi fejét ős esküre emelt kézzel szikrázó szemmel kiáltja oda gőgös nyugatnak : nem! Az esküvés elemi erővel komoly méltósággal hangzott fel Kisvárdán is azon a hatalmas népgyűlésen, amelyet tegnap a budapesti kiküldöttei és a Területvé^ő Liga Nyiregyházi körének vezetői rendeztek. A díszes keretű, izzó érzésektől áthatott gyűlésről a kővetkezőkben számolunk be. A tegnapi napon Kisvárdán megtörtént a Liga belyi szervezetének megalakítása. Az alakulás egyszersmind erővel teljes tiltakozás volt az erőszakos béke ellen. Az alakuló gyűlés szervezését Kastaly Ferenc főszolgabíró végezte lelkes agilitással és szép sikerrel. A fővárosi kiküldöttek sorában érkezett ünnepi szónokokat és művészeket a szombat esti vonat hozta. Megjöttek : Dr. Pongrác Aladár, a Liga titkára, Hamvas József főgimnáziumi tanár, a kiváló szónok, ligaagitátor, K. Barnaky Irén, a Nemzeti színház művésznője, Kéthelyiné Vakocs Margit énekmü* vésznő, Szluka Vilmos zongoraművész, Asztalos Miklós, a száműzött egyetemek ifjúsága nevében, Lórencz István Liga csoportvezető, Wagaszt István a Máv. részéről. A Liga küldöttjeit külön kocsi hozta. Késéssel érkeztek mert vonatukon jött Haller István kultuszminiszter is, akit Debrecenbe utaztában állomásról állomásra lelkesen ünneplő küldöttségek fogadtak. Nyiregyházáu a Liga fővárosi küldöttjeihez a nyiregyházi Ltga képviseletében Dr. Szőllősy Pál titkár, Dr. Eckerdt Lajos és Máczay Lajos csatlakoztak Gróf Vay Gábor elnök, Dr. Szesztay Zoltán és Dr. Klekner Károly alelnökök vasárnap reggel kocsin érkeztek Kisvárdára. A LigaMelkes harcosait a kisvárdai állomáson Kastaly Ferenc főszolgabíró üdvözölte. Elhelyezésünkről Kisvárda polgársága hazafias készséggel gondoskodott. Vasárnap reggelre zászlddiszt öltött a város. Kilenc órakor felzúgtak a. harangok, hogy a Liga sziveket termékenyítő nemes munkájának első aktusát, az istentiszteletek kezdetét jelezték. A róm. kath. templomban Pethő József esperes kanonok mond szent misét segédlettel. A kóruson a kisvárdai kath. vegyeskar Berlich Bezső karvezetésével szép kidolgozottsággal énekel, A szivek áhítatát nemes énekművészetével mélyíti el K. Vakoc3 Margit énekművésznő, aki Kontor Miatyánk-ját, majd Vavrinecz : Üdvözlégy Mária-ját adja elő tiszta stílusban, meleg színezetű gyönyörű hangján. A református templomban Kovács Lajos esperes mond megrázó erejű filozót mólsy3égü beszédet a honazeretetről é3 az örök élethez való ősi erejű vágyódásról. Az ág. ev. hívőknek Mácsay Lajos ág. ev. lelkésr beszél hazafias tűzzel. Az istentiszteletek után az Ipsrbank előtti tér csakhamar ezernyi néptől feketedik. A bank erkélye alatt a diszbeöltözött kisvárdai tűzoltóság von kordont. Zászlós csoportok jönnek, felsorakoznak az egyesületek' az iskolák. Az ünnepi keretnek színpompás ékessége a sok szép pártás, gyöngyös magyar ruha. Az estélyen a liga szónokai hlyezkednek el. Tizenegy óra van Megérkezik Vay Gábor gróf, a Liga nyiregyházi szervezetének elnöke. A nemzeti hadsereg ruhájában van. Berkeszről jött. Amint feltűnik az erkélyen, az ünneplők kitörő lelkes éljennel köszöntik. A kisvárdai énekkar a Himnuszt énekli. Az imádságos ének elhangzása után Kastaly Fereuc főszolgabíró üdvözli a Liga megjelent harcosait az előkészítő bizottság nevében s köszönetet mond azoknak, akik a szomorú pillanatban eljöttek, hogy tanúságot tegyenek a magyar hitről. Dr. Klekner Károly a Liga nyiregyházi szervezete nevében köszönti a kisvárdai népgyűlést. A Bibliából tudjuk — mondja — hogy a teremtés befejeződött akkor, amikor megteremtetett az ember, a teremtés koronája, A történelem pedig azt tanítja, hogy ennek a Kárpátoktól övezett hazának teremtése befejezést nyert azzal, hogy Isten keze a magyarokat e hazába vezette. Most el akarják hitetni, hogy mindez hazugság! Hazugság Magyarország egysége, folyóinak, völgyeinek egy célra törekvése, — az, hogy itt különböző nemzetiségek ezeréve testvéri egyetértésben élhettek. S mikor a világ bölcseinek, akik mindezt hazugságnak mondj ik, odaizentünk, hogy ök hazudnak, nem ismerik Magyarországot, azt felelték: Lehet, hogy ugy van, ahogyan mi mondjuk, de akkor — igazságtalanul van! Tehát igazságtalanság volt, testvéri jó szivünk,'az, hogy szeretettel felkaroltuk, tanítottuk, védtük nemzetiségeinket s véreztünk szabadságukért, egész Európa nyugalmáért, kultúrájáért. Szemérmetlen kérdésük is van: akarjuk-e mi is ezt a békét. Lehet-e egy ilyen békét akarni, elfogadni? (A nép: Nem, nem, soha! Erre fegyverrel felelünk!) Ebbe a békébe soha bele nem nyugodhatunk. őseinket nem tagadhatjuk meg, a Kárpátokban, Isonzónál, Doberdón nyugvó hősöket, akik független, szabad Magyarországért haltak, nem hazudtolhatják meg. Ha bűnösök vagyunk, saját véreinkkel szemben vagyunk azok ós nem Európa ellen. Ha van bününk, azt megbünhödtük. Szabad, független, boldog élet illet meg. Másfél esztendeig hitegettek azzal, hogy változtatnak a békeszerződésen. Gyávák voltak átadni. Most a békefeltételek átadása lerántotta álarcunkat; nem békét, halotti tort akarnak ülni a mi koporsónkon. Egy kis darab földet kegyelemből nékünk hagytak, csak azért, hogy még inkább koldusbotra jussunk. Nem engedjük, hogy ezt a békét alá nem irjuk! (Hosszasan tartó lelkes esküvés: nem, soha! A gyűjtő szót a fővárosi Liga szónoka, Hamvas József főgimnáziumi tanár veszi át. Budapestről hozza a Liga üdvözletét az immár végvárrá lett Kisvárdára, ahol ma felhangzik a hitnek, erőnek büszke szava, hogy itt nem csüggedt, lemondó, hanem bizakodó, előretörő magyarok laknak. Ezt az üzenetet hozta erre a népgyűlésre: nézzünk szembe a valósággal, segítsük egymást, mentsük meg a hazát. A valóság ez: Hire jött a hallatlan igaz| ságtalanságnak, halálra akarják itélni Magyarországot és ítéletük az igazság mesébe öltözik. Hirdeti, hogy minden .hazugság, amit mi mondunk. Amit ők diktálnak, az a hazugság! Igazság-e az, hogy csehnek, románnak itéli Magyarországot? A csehek panaszkodnak, hogy el voltak nyomva, de egyetlen szabadságharcot sem tudnak felmutatni. Bujkálók, árulók, ellenség cinkosai voltak, mig mi véreztünk. A magyarok századokon át harcoltak a szabadságért, Bocskaytól Kossuth regimentjéig szüntelenül omlott a magyar vér a szabadságért, nekünk jogunk ívan követelni a szabadságot. Áruló, gyáva nép nem érdemel jogot sem. De vájjon kicsoda az oláh? Szenvedve szenvedte meg a nép a megszállás alatt. Sem műveltsége, sem erkölcse. Ez érdemel előjogot? Rákócsi György adta az első nyomtatott könyvet a kezébe. Ez a nép mer velünk szemben kulturára, jogaira hivatkozni ? Ilyenek között osztják fel országunkat; ez a helyzet. Éppen ez a vigasztaló, éppen erre nem állhat fenni sokáig. Más nemzetet is ért csapás. Lengyelországot is el akarták törülni, de feltámadt sírjából, újra él. A magyar nemzetnek is volt Mohácsa, de a nemzet újra a fejlődés útjára lépett és megerősödött. Ha ez ma a helyzet, kérdezzük, miért jutottunk ide és mi a kiút innen. Üzenetének második része felelet erre: Segítsük egymást. Idáig jutottunk, mert nem segítettünk egymáson. Osztályok, felekezetek fordultak egymás ellen. Meg kell szűnni a társadalmi harcoknak. E^yik osztály sem követelheti a maga számára ha^át, az mindnyájunké. Joga van mindeneknek, hogy egyaránt tisztességes megélhetése legyen ezen a földön, de uralma alá egyik osztály a másikat nem hajthatja. Javulni kell a .helyzetnek a felekezeti kérdésben is Magyarország a vallás-szabadság hazája. A Tordai országgyűlésen mondják ki először a vallások szabad gyakorlatát. A vallásszabadság örve alatt azonban nem szabad faji ellentétek kifejlődését megtűrni. Kezet fogunk minden felekezelüvel, de aki a magyarság nemzeti érzéseinek, céljainak ellenszegül, az pusztuljon. Túlzásokba azonban itt se menjünk Ne szakítsuk erőszakkal darabokra társadalmunkat. Üzenetének harmadik része: mentsük meg a hazát! A magyar lélek, erkölcs, kard már sokszor megmentette a hazát. r Mohács után a három részre szakadt or~ szág pusztulásának nem a török, hanem az erkölcsi romlásfink volt az oka. Újra nagy lett, amint a keresztény erkölcs megújító erejétől megindult fejlődés útjára lépett. Most is erkölcseinkben kell megjavulnunk. A munkakedv ellanyhult, mindenki könyü szerrel akar meggazdagodni.. Dolgoznunk, termelnünk kell s a jó magyar anyaföld gondoskodni fog rólunk. Ha nem indul itt meg az egyetértő termelő munka, ha gyűlölködünk, pártoskodunk, az elszakított részek'lakói nem kivánkoznak ide. Át kell alakulnunk, hogy mind erősebben vágyódjék vissza a Felvidék és Erdély népe. Ha pedig más nem segít, ha karddal kell mentenünk a hazá% ne várja senki, mig más megy, midnyájunknak, minden fegyverfogható férfinak ott keil lenni! Hadi lássa a világ a magyar elszántságot, azt, hogy hazánkat eldaElegáns női-, férfi- és gyermekcipők, női- és gyermek fehér vászoncipók, bőrszandálok minden nagyságban nagy választékban érkeztek „Hungária Cipőgyár" üzletében, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 1. szám.