Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-01 / 26. szám

4 1920. február 1. esak növekedni fognak, ha az általános bajok orvoslására semmi sem történik s kü önösen, ha tovább folytatják a feldarabolási politikát és a török kormányt kiutasítják Konstantiná­polyból. Ami Musztafa Kemalt illeti, az ő moz­galmát komolyan elitélik. A lakosság el van fásulva, nincs pénze és folytonosan az ellen­zéki pártokkal kell harcolnia. Ilyen körülmé­nyek között a hadsere g zülik, a rendes csapa­tok bandákká alakulnak át és fejetlenség ural­kodik egész Kisázsiában. A nacionálista török tábornokok a csapatok élelmezése céljából megakadályozták Konstantinápoly polgárságának ellátását, ami a városban éhínséget idézhet elé. Mindez pedig nyugtalanságra ad okot, a mely átterjed egész Török-Ázsiára, Az arab és török elemek közötti eszmecserék, konstan­tinápolyi értesítés szerint, egyro gyakrabban ismétlődnek meg az utóbbi hetekben. Nem va­lószínű ugyan, hogy e megbeszélések már a közeljövőben politikai egyesülésre vezetnének, de a megszállás következtében a közeledés mind gyorsabbá válik. Abban az esetben, ha a feldarabolás kö­vetkeznék be, a bolsevista propaganda is len­dületet venne, amely Kanzakban ütötte fel a fejét s Kisázsiában terjedőben van. Másfelől a török katonatisztek, egzisztenciájuk biztosítása végett, araboi szolgálatába lépnek és átveszik az arab csapatok vezetését. Most látható Enver pasa és Fethybey tri­poliszi működésének káros hatása. Komolyan lehet attól tartani, hogy ezek a tisztek az arab bandákba katonai szellemet és fegyelmet visz­nek, azokat megszervezik és ezzel Szíria meg­szállása igen fonák következményekre vezethet. A „bolsevik'- szó itt nem fedi az orosz fogalmat. Itt uj szellem van kialakulóban, ame­lyet a most Adzerbe dzsánból és Kurdisztán­ból Konstantinápolyba érkezők szerint a ,,török bolsevizmus^-nak lehetne nevezni. — Nemcsak a mostani tevékenység által látják veszélyeztetve Franciaországnak török­országi érdekeit, — mondja a „Le Figaro" — ez a politika más irányban is nagyon súlyos eseményeket vonhat maga után. Ha az Unió nem ratifikál ... Páris, jan 31. A „Le Temps" jelenti Washingtonból: A nemzeti demokrata-bizottság bankettjén ^felol­vasott üzenetében Wilson elnök az Egyesült­Államok visszavonulása következményeiről szólva a következőket jelentette ki: — Németország meg van verve. De már is készen áll újrakezdeni régi és detenziv szö­vi tségeseit, melyek lehetetlenné jteszik a tartós bőkét. Kész mindenféle inírikákba bocsátkozni­Még azoknak a céloknak egyike sincs megva" lósitva, melyekért háborúba léptünk, vagy megvalósításuk bizonytalan, ha az Egyesült­Államok nem ratifikálják a békeszerződést és nem fogadják el a népszövetségi egyezményt. i Legalább hat hétig tart a magyar béke tárgyalása A magyar béke hat kérdése Páris, január 31. A ,.Petit Párisién" az ötöstanács közvetlen környezetéből arról értesül, hogy a magyar béke tárgyalása, mivei számos vitás pontot tartalmaz és nagy anyagot ölel fel, legalább is hat hétig fog tartani. Különösen a gazdasági kérdések megvitatása fog hosszabb időt igénybe vermi, — mivel a szövetségeseknek ez a legfőbb törekvésük, hogy Magyarország és a szomszédos államok közt olyan gazdasági kapcsolatokat teremtsen, me­lyek a nyugalmat Európa keleti részén biztosítsák. Páris, jan. 31. A Brooklyn Eigle eitnü ameikai lapnak jelenti párisi tudósítója, hogy jó forrásból szerzett értesülés "szerint a ma­gyar békeszerződésnek hat fontosabb kér­dése vár még eldöntésre a további tár­gyalások során. A szocialisták és demokraták kiléptek a kormányból A keresztény pártok intézik Magyarország sorsát Budapest, Payer Károly miniszter és Miakits Ferenc államtitkár kiléptek a kormányból és kilépésüket levélben be­jelentették Huszár Károly miniszterel­nöknek. Wien. A Neue Freie Pressének je­lentik Budapestr51: Most a szociáldemok­raták kilépése után, a hazaérkezett Yá zsonyi Vilmos javaslatára a demokrata­párt is visszavonult és a keresztény párt egyesülésre bizta az ország sorsának tofábbi intézését. A magyar nemzetgyűlés alakuló ülése Bécs, január 31. A budapesti lapok a február 7-én összeülő nemzetgyűlés első üléséről a következőket írják: A régi képviselőház házszabályai sze­rint a háznagy szólítja fel az első izben összegyűlt képviselőházat korelnök vá­lasztására. A nemzetgyűlés első ülésén valószínűleg Huszár Károly miniszterel­nök fogja ezt a szerepet betölteni, aki slőbb visszapillantást vett az 1918 ok­tóberben történt eseoiényekre, A korel­nök ezután javaslatot fog tenni a nem­zetgyűlés ideiglenes tanácskozási rend­jére vonatkozólag. Ekkor fogják megálla­pítani a nemzetgyűlés ünnepélyes meg­nyitásának napját is. Az ünnepélyes megnyitást valószínű­leg ünnepi mise fogja megelőzni, ame­lyet azonban nem a Várkápolnában, ha­nem vagy a Bazilikában vagy a Kupoia teremben fognak megtaríani. Az eddigi trónbeszéd helyett a miniszterelnök fogja tájékoztatni a nemzetgyűlést a reája há­ramló feladatokról. Hogy a miniszterel­nöki beszéd fölött lesze e vita, ebben a kérdésben még nem döntöttek. Az első érdemleges ülésen a jogrend teljes helyre­állítására szükséges intézkedések felől fognak tanácskozni. (Presse.) x • ..>.- l. ....... • •• ' -i­f 4" Vasárnap, február 1-én este 5, fél 7 és fél 9 órakor Olasz filmdráma 5 felvonásban. Jegyelővétel Rottaridesz urnő tőzsdéjében mim Bankóragasztó kapható a Jóba-nyamdában. női-, férfi- és gyermekcipők, gyermek patent harisnyák lyságban, női- és férfi harisnyák Hungária Cipőgyár üzletébe, Nyíregyháza, ÍS^ÍS:

Next

/
Oldalképek
Tartalom