Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-08 / 5. szám

1990, január S gazolja, hogv az egyén élete * faj élete mellett közönbös. Ext nemcsak az állat és növényvilág példáin mutatja ki, hanem az emberi egyén életének folyamán megnyilvánuló akarati jelenségeken is. Itt is azok az indulatok a legszebbek ieghatalmaaabbak, amelyek a faj érdekében hsvitik osslekvésre az egyént. . Az anyagi szeretet, & szerelem a tudományok és művészetek szeretete adnak itt meggyőző érrelésre alkalmas példákat az előadónak. A természettudományosan igazolt tételbe azután a plátói idealizmust, a Kant-féle bölcsészet alaptételét (Ding an sich) s anaakschopenhueri kifejtését kapcsolja bele a? előadó. E köle?elet szerint is valamely dolognak a lényege nem az egyénben rojlik. hanem magában a fajban a plátói eszmében, mely érőktől fogva él és örökké élni fog s mely az életkez való akarat által az egyénben idő és tér szerint objektiválódik. Kii adó ezután tételének igazságát megkapó hasonlatokkal szinesiii a hallgatóság Isikébe. íme egyik: Millió és millió esőcsspp szitál alá a szálló napnak korongja előtt, megtöri és elemére bontja a napnak millió é3 millió fénysugarát és az égnek túlsó boltozatán megjelenik a hatalmas diadalív, a szivárványnak gyönyörű szinpcmpájE. Az esőeseppek végnélküli milliói hullanak alá és a szivárvány áll mozdulatlanul, mint ahogy az eszme, a fogalom áll halhatatlanul, jólehet az őt hordozó egyének milliói örökös változatban hullanak alá a megsemmisülésbe. • Mi millié és millió egyének millió változatban hullnak alá az örök enyészetbe, a megsemmisülésbe. Szfiietünk és meghalunk a természet könyörtelen törvénye szerint, neia vsgyunk egyebek, mint tovarohanó vízcseppek a Tisza folyó medrében, vagy mint lehullé esőcsepp a szivárványszinkép elemzésében és be kell ismernünk, kogy életünk és pályafutásunk csak annyiban fontos és annyiban szükséges, hogy az alatt a rövid pályafutás alatt mi vagyuak a fajnak, a nemzetnek gondozói. Egész rendeltetésünk nem áll egyébből, mint, hogy a fajt, a nemzetet fejlesszük, fenntartsuk és erősítsük és annak fenmaredását biztosítsuk. Kz az egyedül helyes, egyedül természetes és akár természettudományi, akár bölcsészeti alapon levezethető és msginciokolhaté felfogás. Nem agyrém, nem mondva csinált és elcsépelt frazeológiákkal beszélt gondolat-világ ez, amelyet a modern materialisták és szociologusok kicsinyes lenézéssel és hitetlen tamáskodással iebecsméfrelnek, hanem élő valóság, a léleknek ösztönös megsejtésével is támogatott felsőbb és magasztosabb világnézet. Az altruizmus. Előadó itt rámutat arra a nemzetre, mely a nemzeti nevelés és a hazafias altruizmus magas iskoláit kultiválja. Japánra, ahol az ember először és másodssor él' és csak azután következik saját maga. Legyünk mi is önzetlenek, önfeláldozók. Nekünk is az legyen a jelszavunk, kogy „Életemet, véremet, vagyonomat, időmet, egészségemet, ha a nemzet ugy kívánja." Előadását ezen szavakkal fejezi be: Ez legyen, mert ez az igazi jelszó. Ne csak akkor szeressük tehát a hazát, amikor annak oltalma alatt biztonságban és békében élkeiüak s a* dsak akkor ragaszkodnak a j nemzethez, amikor a nemzet dicsőségéből reánk is háramlik, reánk is vetődi* e^y-két meleg sngár, amelyben jól esik nemzeti hiúságunkkal sütkérezni, hanem szeressük és ragaszkodjunk hozzá akkor is, amikor megnehezül az idők járása felette, amikor a történét diostelenebb, kietlenebb és megpróbáltatásokkal teljes idejét éli, s amikor a fajnak a nemzet' nek fönntartása kettőzött munkát, kettőzött áldozatot követel tőlünk. Nem tudom megütközés nélkül haliam-, a megpróbáltatások ezen szomotu napjaiban egyeseknek osüggeteg kijelentéssit, amikor mondják, nem érdemes már itt élni, jobb volna már kivándorolni Szeretném fülébe harsogni az ilyen kételkedőnek, de igenis érdemes, most 'érdemes élni, mert most van ránk szükség igazán. Azok ntán a veszte ségek ntán, amelyet a világháborúban szenvedtünk, s azok után a rettentő megpróbáltatások után, amelyeket a bolsevízmusnak egoisstikus, társadalom felforgató állam és nemzet-pusztitó irányzata és vihara reánk zuditott és amelynek csepásai alatt még most is ernyedten vonaglik a nemzetnek a teste, most kétszeresen, százszorosan szükség van minden igaz hazafinak önzetlen., önfeláldozó és lelkes munkájára , minden szellemi és izom erőre, hogy a kárt és a veszteséget pótolni tudjuk ós & faj fenntartási kötelességünknek eleget tehsssiok. Mi egy láncszem vagyunk az örök életre rendelt nemzet történetének folyásában ós nem szibad engednünk, hogy ez a láncszem megszakadjon, s ka az ami mulasztásunk folytán szakadozni kezdett ezt 9rős marokkal nekünk kell njra összekovácsolni, mert a halhatatlanság előtt mi vanyunk érte felelősek. Azért azt kiáltom az ilyen csüggedőknek ,,Eredj, ha tudsz, eradj, ha gondolod, hogy valahol messze t*l az óperenoiákon könnyebb lesz élned, a sorsod hordanod ! Én az ősi földhöz ragaszkodom s mint károgó holló az öreg akáczon — én itthon maradok, mert a nagy világon e kivftl nincsen számomra hely." Az előadó a felviharzó taps erejéből érezhette, hogy gondolatmenete a . hallgatóságot az eszményekben való hit és az azok indítása szerint való cselekvés akarásához tudta elvezetni. A szabadelőadás pedig példája volt annak, hogy lehet, hogyan kell életre kelteni ma a magyar közösségben az érzés erejét olyan intenzitásban és mélységbea, hogy abból az erő érzése, az erő öntudata fejlődjék ki. Az előadást nellemes énekszám követte : Liptay Irénke bájos, szép csengés* hangján előadott és a sok muzikalistást feltételező Schubert és Mascagni dalok még német nyelven is igen kellemes hatást váltottak ki. Hálásan megtapsolták. Az énekszám kellemét erőteljes klasszikus zene hatása követte : A Ga ray—Juhász—Füredi—Hoffmann vonósnégyes. A Nyíregyházi vonósnégyes, amely évek óla együtt van s igen sokszor gyönyörködtette városunk közönségét, ez alkalommal is teljes sikert aratott s a zeneművészet barátai és értői csak hálás lehetnek az előadott teljes három tételű Mozart vonósnégyesárt, amelynek különösen az első tétele vezetett kidolgozásban és stílusban. A megkapó vonós muzsika hatását Garay Etta gyönyörű szavalómüvészete fokozta. Sötét szinpompáju, sűrített érzésű, drámai erejű dalokat adott elő izzó átérzéssel, a beszéd muzsika gazdag modulációjával. Különösen Tompa * I .lynak A gólyához c. költeménye rázta a hallgatóság leikét'. A cos allegóriát korámé, a börtönös, mártíros ö:vei« ; évek fagyasztó köde. reszketett át a tarsas-a, ynek csöndjébe a szavaJómivészaő a ni időseinek fájdaimas, hangján idézte meg a jet panaszos költőjét. A szavalatok mély |ára szü'.mi nem akaró üaoeplő tip3 adott jljes visszhangot. | Az szavalat után zoBgoraszim követkejFaragó Renée a briDiansan előadott Lisst js-bor perfekt tehnikát mutatott A gosdo1 és szorgalmas stúdiummal kidolgozott iást tapssd jutalmazták. (Rb.-L.) mevelesi statisztika az 1919 évről A nyirpgyházl állami anyaköayvi hivatal gyháza város 1919 évi népesedési statiszt a kÖ7ötkezőkben állította össze : 1. Az elmúlt 1919 évben a nyiregykáaa i anyakönyvbe 710 házasságkötés jegyezbe. A 710 házasság közül vegyes házas314 volt, tehát ugyanazon felekezethez ÜÓ vőlegény és menyasszony 396- kötött :ságot. Vegyes házasság u. m. ág. h ev. jkath. 65, ág h. ev. ref. 56, ág. k. ev. (th. 34, ref. g. katk. 21, ref. rom. kath. óm. kath. g. kath 76, raf. izr I, ág. k. »r. 1, róm. kath. izr. S, g. kel. g. kath. 1, í. ág. h. ev. 1, g- kel. rém. kath. 4, g. ief 3 ör. kaíh róm kath. 1, összesen lUgyanazon a felekezethez tartozók u. m. á ev. ág.->h. ev. 214, róm, kath. róm. k63. ref. ref. 21, g kath. g. kath. 3ő, izr. 64, összesen 394. A gyermekek vállás81 esetben történt megegyezés u. m ág h, részére 17, róm. kath. részére 24, g. k részére 17 és ref. részére 23. Az 1919 é

1 710 házasság kötés tőrtént, tékát 362 ed több mint ez 1918 évben. 2. Születés. Az 1919 évben 1458 születését jegyeztetett be. u. m ág. h. ev. 589, rrlath. 349, g. kath. 181, ref. 166, i*. 1 halvaszületett 43, idegen áliampojfeár 17, ősien 1458. Ezen 1458-ból törvényes 1339, töiytelen 119, gyermek elismerés 11 esetbeirtónt. A gyermek vallásra megegyezés ahn 129 esétben jegyeztetett be. Utóanyaköezteíett 23, utónevet nem kapott 29. Az 19évben 1459 gyermek született, míg az 19évben 814, tehát az 1919 évben 644 ead több. Iker szüiés 23 esetben vott. 3. Halálozás. Az 1919 évben 1387 halálessgyeztetett be, ebből 352 mint háborubailhalt katona anyakönyveztetek 1919 ban 13(tehát 1919 ben 79 esettel több haláleset jegtetett be. Az elhaltakból ág. h. ev. 410, róaath. 406, g, kath. 177, ref. 192, izr. 96, g. I 32, mintket felekezet mag nem áliapithat<2-cél, összesen 1387. Ezek közül törvénlen 71, 6 éven aluli 359, 50 éven aluli <5850 éven felüli 301, 80 éven feléli 35, 90 éveelüli 7, külföldi állampolgár 45. Utóanya köniztetett 24. i betegségek melyek közül a legtöbk eset-del elő : Tüdőgümőkór 325, tüdőlob 71, bélhu 110, aggkori vógkimerdlés 77. göresök 55, jletési gyengeség 72. s;;iv és guta . 42, szerezivbaj 27, veaelob 41, agyháríyalob 37, höghit 6, rak 45, diphtéria 1, influenza 2, vörhv I, agyvérömleny "10, hasihagymáz H, öngy isság 8, véletlea brleset 15, vérkas 4

r spai |áz 21. yossag t