Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-30 / 24. szám

Saasarafc Sublt PASCA Nyíregyháza, 1920 január 30 * Péntek XL1. évfolyam 24 szám ptr

u p

ret Cap

f j

oail Cismag

> wmw • SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA KlMbetés: Egész évre 120 K, félévre ... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra JO K. Tanítóknak félévre 40 korona.: S Alapította JÓBA ELEK Feleld* szerkesztő Dr S. SZABÓ LASZLÖ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAM. TELEFON SZAM 129. POSTACHEQUE ZSSi Kéziratokat nem adunk vissza. mm Nemzetek Alkotó eleme valamennyinek az ember, és az ember alaptulajdonságaiban e^yuton mired tkár a sarkvidékét, akár az egyenlítő tájékát lakj*. Csftk az a világjáró nem csalódik, aki beéri a vidékek, szokások kü'ömbőzóségeível, akit kielégít a népeket övező külső keretek változatossága. És bárhol jár, megérti, hegy csak néjy telki embertyfust talál, jó embert, rossz embert, se nem jó se nem rossz, és tossz is jó is embert. Akiben mir.den egyéb tulajdonság, ránevelt, vagy ráakadt, függelék, vagy könnyen lepattogó zománc, amit reájok & körülmények raktak. Beszélhetünk egyes emberek lelki milyenségéről, de nevetséges volna egy egé* nemzetet jósak vagy rossznak mondani. Minden nenatet az örök életre törekszik j hiszen az utódban és nemzetben továbbítás az ember haihatattensága. Es csak vezetőinek felfogása szerint az eszközök megválasztásánál tér el egymástól. Az egyik „grader Micbel-"séjrgel játsza el nemzeti létét, a másik Machiavelli tanításával boldogul Valamely nemzet életképességét nem a meghalni tudás, hanem ar élni tndás dönli el. Ennek a világháborúnak legigazabb győzői nem a hadihelyzeteket villámgyorsan átte- j kintő n?gy atiatégák voltak, iukább a nagy diplomaták, akik halálos komolysággal mérték meg a lehetőségek mélységeit és magasságait. Megmérték ezek a háborút már akkor, mikor bohócát figurának torzították őket a német élclapok. Mert nem a vakmerőségig bátor kitörések, hanem a szenvedélytelen, hideg megfontolással, kimért lépések víseoek az élet reális sikereihee. Az egyének között nem szokásos a barátkeresés, barátnnknak csak az válhatik, akihez a szivünk huz. Az okos veze őkkel biró nemzetek azonban az érdek barátságát keresik egymásban. Az egyén boldogulásáért felytatott harcában kevesebb megengedett eszközzel rendelkezik, mint maga az egyénekből összeforrt nemzet. A nemzet fennmaradása érdekében olyan utakat is járhat, amelyen az egyéni tisztesség önmagát veszíti el Ha saját érdekében űzne valamely diplomata színjátszó játékot, megvetné az a társadalom, amelyeket örök hala ra kötelez hivatalosan kihasznált eszével, fur angjávai. Nekünk nem voltak diplomatáink. Akik voltak osztrák érdekeket pártol ak, oda kovácsolva bennünket néznet háborús érdek ütközőjének és véres hekatombának halmozva fiainkat nehéz talpuk alá. Tévedtünk és az élet kegyelienségo néha ezért is heteduiglen lakoltat. Európa elavult; most reformálódai akar Felébredt, szuonyadásban erőt gyűjtött népek gytrkőanek neki a munkának. De hiszen a magyar mankaerőt is lekötötte az osatrák politika, amely saj.it ínséges bőségében való megfnlásra kárhoztatta. Mindenünk volt, de semmit nem engedtek kihasználni, használjuk hát ki majd kétszeresen, ami belőle megmaradt. Körüöttünk óriási átalakulások folynak. A szlávság kis részében megerősödött, de erőtlenül esett össze a rettegett szláv-oiosz birodalom. A szlávság megszűnt elsöpréssel fenyegető tenger lenni, s vele megszűnt Magyarország hullámtörő szerepe. Megszűnt a passzív használhatóság létjogosultsága. Csak az igazán dolgozó nemzetek maradhatnak Európa öss?eségének megbecstlt tagjai. Ez az ország most már küzdő tér lesz, Európa két, leghatalmasabb ipari államának mérkőző harctere. De a küzdelmet majd nem a háborúk felperzselt faluinak füstje, hanem ipartelepek gyárkéményei, kétszeresen etetett, kétszeresen zö de lő vetéstáblák jelzik. Nem a fegyverek, hanem a munkás eszközök, a munkában kitartóbb karok vívják ki majd a népek boldogságát. Jaj a munkátlannak ! Az eltespedt, elernyedt törököt utolért® végzete, mehet vissza Ázsiába álmodozni; a félálomban szendergő, deliriumosan ébredő oroszt az Urálon innen tessékeli a munkás japán. Értsük meg a kornak intő szózatát! Minden nemzet készíti, készítsük mi is elő munkás szerszámainkat. A munka és a búskomorság mostoha testvérek, a dolgozónak életigazsága; — .spiró, speró" — amíg lélek zem — reménykedem. B Jósa Jolán. A lengyelek a magyarokért Egy igaz magyarbarát beszéde Tarsóból je'enlik: Egy francia-len gyei ünnepségen Stamirowszki Tadé, a lengyel aiinisz ereluök beszéde után hatalmas beszédet tnodo t a magyar nem zet érdekben s a lengyel és a magyar nemzat barátsága megerősítésének szükségességét hangoztatta, rámutatván a magyar nemzetnek a múltban teljesített nagy tetteire, melyeket mint lelet és Nyugat ütköző pontja, önfeláldozóan a nyu?ati keresztény kul'ura megmentése érdekében kifejtett. A mélységes benyom^it heltett hatalmas beszéd páratlanul mutatta ni azt a történelmi hivatást, a mely a magyar nemzetre a jövendőben vár. Stamirow-zki annak idején Budapesten a legfőbb lengyel nemzeti bizottság, ké>őbr> p»dig a sirjából diadalmas életre feltámadt L^ngyelorsiág képviselője volt. Wilson elnök szerepe a békekonferencián Az amerikai közvéleménnyel elentétben járt el André Cheradime a „Deinsarutie Nouvelle"-ben egy cikket közöl ei?e' a cio»mel: Bizonyiasa annak, hogy a Wilsoi-téle veszedelmet ellehetett volna i-erülni. — Kimntatja benne, hogy C emenceam eg általán nem is tud a, vaij-m YTilcon a kon

ferenciáu egész Ameiika, v„gy legalább a szenátus akaiatá; képvi selie e v py rsak a saiát sztaaelyes aka rutát — Ch

jrrdame kifejti, hogy Wi son a7 a" etikai közvélemény ellenéie jött Páru-ba, mert a közvél«m

ány egyenesei! otthon maradását köve elte, Wi gon csak s.jat eseményeit hozta a konferenciára, nem Ameiika akaratát. Az araerikai közvélemény a népek ligája ellen f< g al állast, amelyet a Mourofeiv m g^rtéséotk tekint Clemenceaunak exr tudni kel ett volna, meg kellett volna kérdeznie Wilsont, hogy a szenátus felhatalmazásával jar e el. —• Mert már bi amerikai alRotmany szerint is az elnök á tal kötött szerződést a szenátus két armadának kel elfogadni. Wi!>on is gondatlanságot követett el, midőn terveit nem terjesztet e előzetesen a szénátns elé jóváhagyás végett. Hogy m^gis étert Wi son az amerikai nép hangulatától, «<re nézve csak két példát Ara 60 fillér