Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-28 / 22. szám

2 JSfÜOTUQÉK. 1930 január 28 Jogos-e a húsárak emelése ? A b. lapjuk folyó hó |22-iki számában megjelent fenti közleményt nyilván azért vette át a T. Szorkesztőség a „Nagyvárad" cimü laptól, miv8l annak tartalmi nálunk is aktuálisnak látszik. Ez a látszat azonban, mint az alábbiakból kitűnik, csal. * Ha a cikkben foglalt adüto* helyesek' különösen pedig ha igaz az, hogy a 3 darab élőmarha vételára 14.655 korona, súlya pedig 1510 kgr volt és állandóan lehet ilyen árban élőmarhát vásárolni, igazat adank a cikkírónak. Tényleg nem volna indokolt a nagyváradi húsárak felemelése. A számítás ugyanis m?g egyszerűbb, mint a cikkíró szakértője felállította A 14 655 korona vételárat elosztva a kapott suly mennyiséggel, kiderül, hogy az élőmarha kilója 9 kor. 70 fillérbe került. Hát ezt a hust igenis lehet 18 koronáért árusítani. A magunk részéről a legnagyobb készséggel vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a 9 korona 70 filléres élőmarhát egy fillérrel sem árusítjuk drágábban 18 koronánál. Sőt! . . . Nézzük ezzel szemben a mi viszonyainkat. Az élőmarha ára, erről mindenki meggyőződhetik, 18—20 kerona kgként, a hus eladísi ára pedig a leg • utolsó napokig 28 korona, jelenleg pedig 80 korona. Holott, ha a nagyváradi beszerzési é3 eladási ár egymáshoz való viszonyát tekintjük, akkor a nyirogyhlzi eladási árnak 38 korona 40 fillérnek kellene lenni Ugyanis 9.70: 18 00 18.00 : S3.40. Szóval nálunk a legminimálisabb beszerzési ár alapul vétele mellett is aránylag olcsóbb a marhahús, mint Nagyváradon a hatósági üzemnél. Pedig egész bizonyosra vehetjük, hogy ez a hatósági üzem mint jóléti intézmény, bizonyára megadóztatva sincsen és soü más olyan terhet és kockázatot nem viselt mint nekünk kell viselni. Egyebekben a cikkíró a mi szakmánknak csak szerencsés egyedeit látja s ezek helyzeté általánosítja. A nagyváradi viszonyokat nem ismerjük, ellenben itt Nyíregyházán szinte esetről-esetre ki tudnók mutstai, hojv a möggízdagodott husiparosok vagyonukat, ha van nekik nem mesterségükkel, hanem azzal kapcso'ia

1 os avagy attól független má3 vállalkozással j (keres" kedés, gazdilkod is stb ) szerezték. ' Különben mint minden mis szakmának, a miénknek is vannak szerencsései, de számosan vannak eíe settjei is. Sem a c

;k'<iró, sem a nagyközönség ség njm gondolnak, mikor a husiparosokrá van szó, azokra, akik mesterségükkel saját hibájukon kívül felhagyni voltak kénytelenek, vagy azokra, akik már három négy hónap óta kénytelenek zárva tartani üzletüket, mert a 18-20 koronás élőmarha, a 35—40 koronás élősertés árak mellett kénp telenek csakl darab jószágot is venni. Pedig — sajnos ilyenek is sokan vannak. A nyíregyházi husiparosok. A lengyelek elfoglalják KeletPoroszországot Varsó, jan. 26. A hírlapok jelentései szerint amint a lengyel csapatok Kelet-Poroszországba bevonulnak, azonnal kihirdetik az ostromállapotot. A Kelet Poroszországba kinevezett lengyel hivatalnokok készen van * nak az elindulásra. (Ciemarea.) Az ipartestület közgyűlése Nyíregyháza, jen. 26. (Saját tudósítónktól.) Impozáns számú é3 lefolyásában emelkedett, komoly hangulatu köz gyűlést tartott a nyíregyházi ipartestület vasár nap délelőtt 10 órai kezdettel a városháza kis tanácstermében. Zomborszky Dániel ipartestületi elnök nyitotta meg a közgyűlést, amely a nyira gy házi ipartestület fennállása óta a 34 ik évi rendes közgyűlés volt. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kiss István, P&pp Miklós, Marcsck György és Bajdik István ipartestületi tagokat kérték fel, amely után az ipartestület agilis uj jegyzője az ipartestület mult évi zárszámadását és az 1920 évi költaágvetési előirányzatot ismertette. Az ipartestület mult évi zárszámadása 4601 korona 37 fillér tiszta maradvánnyal záródott, amely összegei az elnök indítványára az Ipartestületi székház alapjához rendelték csatolni. Elnök ismertette a székház létesítő sére, megindított gyűjtés eddigi eredményét. Összesen 25000 korona folyt be, de ez az ősszeg még emelkedni fog, mert a gyöjtőivek egy része vissza még nem érkezett, Majd az elöljáróság! tagok választása következett és egyhangúlag a régi elöljáróságot választották meg újra. Vita indult meg Motyvay János munkaképtelenné vált ipartestületi jegyző végkielégítési kérdésénél. Dr. Katonka Bertalan, Kazár Ferenc, Kohn I. Ignác, Kaszás Syörgy felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a jelenlevő iparhatósági biztos javaslatát és Motyvay János jegyző részére 2500 korona végkielégítést szavaztak meg. A közgyűlés, mely kezdettől fogva végig az ipartestület tekintélyéhez méltó komolyság gal folyt le, ezután az elnöknek egy jobb jövő reményébe vetett bizakodó szavaival ért véget. Három világrészben dühöng a döghalál Ukrainában a pestis esetek száma rémesen megnövekedetí. A jelentések szerint nem kiütéses, hanem tüdőpsstisrői van szó, emely a legveszedelmesebb járvány, mert baciíusai a levegőben terjednek eí. és a lélekzetvétel által fertőznek. Az egész román határon megkétszerezett egészségügyi kordont vontak, hogy a rettenetes betegség behurcalását megakadályozzák. Ukrainátói kezdve Konstantinápolyon, Kisázsián és Palesztinán keresztül egészen Egyptomig mindenütt dühöng a vész. Páris, január 27. A Matin tudósítója kérdést intézett Dujardinhez. a párisi Pasteur intézet pestis osztályának igazgatójához, igaz e, hogy a Fö'dkőzi tenger vidékén a pestisveszedelem súlyosbodott, Duiardin kijelentette, hogy a Földközi-tenger több kikötőjében, kü'önösan Szíriában, Szalonikiben, Alexaüdriábau és Konstantinápolyban szímos pestis eset fordult elő. Energikus ó-sóintízkedéseket tettek. „Boldog otthon" jeligére levél van a kiadóban. 263 Egy róka kutyát keresek megvételre. Gim a kiadóban. Két plüss karosszék ős plüssdiványból álló férfigarnitura eladó. Cim a kiadóban, 264 II. tlíliUüs mint a bélé őre Mikkel ijesztgette II. Miklós cárt ? A párisi ,,Le Journal" folytatja az exc3ászár és az orosz cár közt az 1894—1914 években váltott bizalmas levelek közlését. Az etső levelet, amelyet Viim03 1895 november 26-án irt a rominteni kastélyból Miklós cárnak, Hohenlohe kancellár által küldötte Pétervárra. Iit ismét avval a további kedvenc témájával átl elő, hogy Oroszország figyelmét a távol keletra felh'.vja. Azután egy másik fontos tárgyra tőr át. Jelzi hogy a francia kor náay a keteti határra helyez hadtestest. Valójában peiig ez Franciaország részéről C3ak véielmi előrelátás volt ama nagy katonai hitelekkel szemben^ amelyeket akkor a német birodalmi gyűlés megszavazott. Vilmos Európa békéjének őre „lstea tudja — mondja a levélben, hogy minden katalmat felhasználtam az Európa béka fentartásár*. Van némi tapasztalatom a politikában és látok bizonyos előjeleket amelyek uem csalnak. Kész vagyok tehát ön mellett, baráton síkra szállni az európai békéért. Ha életre-halálra szövetkezve van a franciákkal, vigyázzon ezekre ós tartsa őket nyugton." A köztársasági veszedelem A másik levőiben, amely a potsdami uj palotában kelt 1895 október 26-án.. a köztársasági veszedelemre hivja fel Miklós cár figyelmét. „Nekünk, keresztény császároknak és királyoknak, egyetlen szent kötelességünk van : fenntartani az „Isten kegyoimébői" elvet. Jó viszonyban lehetünk a franciák köztársaságával, de bensőben soha. Ne feledje, ho^y Faure az „Isten kegyelméből" való fraccia királyok trónján ül, akiknek fejét levágták a köztársaságiak. Anglia ambíciói Felemlíti ezután, ho^v alflpos okok vannak feltenni, hogy Anglia ismét érdeklődik a Dardanellák iránt. Salisbury óta az angol politika nagyon titokzatos. Mailet követ kijelentette, hogy Németország rosszul viselkedik Angliával szemben Afrikában, ezt Anglia nem tűri soká s miután a franciákkaljmegegyezett Egyiptomot illetőleg, van ideje velők foglalkozni. „Kijelentettem Lobanov-nak, hogy ha Oroszország komolyan el l6nne foglalva a távol keleten, kötelességemnek fogom ismerni, ügyelni arra, nehogy hátba támadva legyen és nem fokok ienni semmit Franciaország ellen, ha meg nem támad. Vele együtt én '"s attól tartok, hegy Japánnak valami megegyezése van Angliával, mert csak igy magyarázható meg ez utóbbi nyeresége." Köszönet. Mindazoknak, kik szeri tett testvérem temetésén megjelentek é3 eziel bánatunkat enyhiten' igyateztek. fogadják ezúton hálás kössöaetü iket. Mihovífs Ferenc testvérbátyja özv. Garay Kálmánná unokáit uga