Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-21 / 16. szám

192® január 21 delegáció vezetőjével folytatott tárgyalásokról. Von Lersner kérte a titkárt, hogy tudassa vele a schleswigi bizottság által hozott rendszabályokat, amelyeket a béke- ] szerződés életbeléptetésekor azonnal alkalmazásba kell venni. A legfőbb tanács elhatározta, hogy a rajnai tartományok ellenőrző bizottságának költségeit Németország fogja viselni ugyanazon a cimen, mint amilyen alapon a megszálló csapatok költségeit is fedezi. A nyilvános ülés befejesztével az öt \ legfőbb szövetséges és csatlakozott hatalom képvicelői zárt ülésre gyült.k össze. A zárt ülésen különösen az adriai kérdésről volt sző. A tárgyalásokról a „Petit Párisién,, azt irja, hogy a Londonban észlelt jó jelek csak hangsulyozotíabbak lesznek és hogy Itália képviselői jelenleg meg akarnak egyezni a másik érdekelt néppel, a délszkvokkal. Cecil Róbert a liga programmjáról Bukarest, jan. 20. A „Viitorul" jelenti Karnavonból: Amidőn a Népliga létrejött, közvetlenül a békeszerződés ratifikálása után, Róbert Cecil végrehajtóbizottsági elnök aláírásával, a Népliga politikájáról hivatalos közlemény jelent meg. E kommüniké szerint a „liga már létrejött, nem tudható azonban, miként alakulnak a dolgok. Megvalósul-e csakugyan, vagy csalódás lesz a vége. Lehet-e üelőle a békefenntartás hathatós eszközét megalkotni, vagy csak olyan szerv lesz, amely a régi diplomácia formalitásai szerint működik és a döntést nem gyakorolhatja." Minden a népek rátermettsegétől s legfőképpen az angol néptől fögg. El kell készíteni a fegyverkezés leszállitását-a vonatkozó terveket, a megbízások feltételeit rendezni kell s a képviseleteket megaikotni. Fel kell állítani a nemzetközi bíróságot. A Népliga feladata, hogy a különböző sürgős ügyekben határozatokat hozzon és a határozatokat haladéktalanul közölje a kormányokkal. A Népliga első ülése Lyon, jan. 20. Párisi távirat jelenti, hogy a Népligát jan. 16-án délelőtt 10 óra 30 percre a Quai d'Orsay ra összehívták. Az ülést Leon Bourgeois fogja rövid beszéddel megnyitni. Angliát Curson lord, Olaszországot D. Martino, Belgiumot Pan Hymans fogják képviselni. Amerika nagykövete kábeltáviratot küldött Wilson elnöknek, melyben közötte vele azt az időpontot, melyben a versaillesi békeszerződésben megszabott módon összehívhatja a liga első ülését. Az EgyesültÁllamokkal, vagy nélküle a Népliga megkezdi működését. Clemenceau a főhatalmak képviselői előtt kijelentette, hogy a békeszerződés alá van irva s megkérdezte óket, óhajtanak-e a népliga tagjai lenne?Épen ugy kérdést intézfett a következő semleges államokhoz: Argentína, Chile, Kolumbia, Dánia, Spanyolország, Norvégia, Paraguay, Szanszalvador, Hollandia, Svédország, Svájc és Venezuela. Konferencia a bolsevizmus ellen Páris, jan. 20. A lengyel kormány a bolsevizmus elleni védelem szervezése végett tervbe vette, hogy az összes érdekelt államok képviselőit konferenciára hivja össze. Január második felére várják Varsóba Lettonia, Litvánia, Esstland, Finország, Ukrajna és Kaukázia képviselőit. Remélik, hogy Románia is résztvesz a konferéncián. SI. Vilmos bizalmas levelezése II. Miklóshoz A császárja barátságot keresett Miklós cárral A párisi „Ls Juornal" most kezdte meg azoknak a bizalmas leveleknek közlését, amelyeket a két uralkodó az 1894—1914 évek között váltott. 111. Sándor cár meghalt, fia fiatal, tapasztalatlan és férje Alice hesseni nagyhercegnőnek. A császár megragadta az alkalmat, hogy unokaőcesével barátságos viszonyt létesítsen, amelynek révén befolyást gyakorolhat az orosz politikára. A francia-orosz szövetség már meg voit, a császár azt remélte, türelmes munkával sikerülni fog neki idővel ezt a szövetséget aláásni, Ettől a szándéktól vezetve hizele g a fiatal cárnak és tanácsokkal látja el. Főleg azon az érzékeny oldalán igyekszik megfogni, hogy legfőbb vágya Európa békéjét fenntartani. Ily hangon van kezdve az első levél, amely 1894 november 8 áról van keltezve. Ki kell mutatni a monarchia erejét A második levélben, amely 1895 norember 7 én kelt a militarizmus iránti félelmét és a forradalmárok iránti gyűlöletét igyekszik a cárnak felkelteni. — „A szomorú hetek óta, amelyeket át kellett élnie — igy ir — sok minden történt Európában. Franciaország uj államfőt és kormányt kapott. Az amnesztia által a legrosszabb gonosztevőknek nyitott ajtót. A demokratáknak és forradalmároknak ott adott biztatást nálunk is lehet érezni. Angliában a kormány csetlik botlik bukása feié. Szóval szükség van rá mindenütt, hogy a monarchia megmutassa erejét. Oroszország hivatása Ázsia civilizálása 11. Vilmosnak egy fő eszméje volt Oroszországot visszavezetni Ázsiába. Az orosz-japán háború, a simonoschi béke Japánt Anglia karjaiba akarta vetni és Oroszország figyelmét Mandzsúria felé irányítani. „Oroszország nagy feladata az ázsiai kontinens civilizálása" — irja 11. Vilmos 1895 április 26-án Miklós cárnak, Németország megelégszik egy kikötővel Ázsiában. Kia*-Tschau eszméje kibontakszik. A levelek megszólítása mindig: „Kedves Nicky-m 1" Az aláírás: „Igen szívélyes bárátja és nagybátyja : Willy". — Utazási igazolványhoz szükséges orvosi bizonyítvány blanketták kaphatók a Jóba-nyomdában. A semlegeseknek is rossz üzlet volt a hábora Nyíregyháza, jan. 20. A hadviselő államok népe a háború folyamán és a háború után aam egyszer gondolt irigykedve a semleges országokra, hol nem érzik a háború szenvedéseit s hol a nép mások szenvedései árán meggazdagodott és most bőségben és gazdagságban él. A valóságban azonban a semleges államoknak is kijutott a háborús szeuvadésekböl. A háberu sokkal nagyobb volt, semhogy a semlegeseknek politikai, de különösen gazdasági helyzetét is ne^érintette volna. Különösen Hollandiáról van elterjedve a felfogás, hogy a háború alatt jelentékenyen meggazdagodott. Földrajzi fekvésénél fogva jövedelmező kereskedelmet C; folytathatott a legnagyobb hadviselő államokkal, amelyek alaposan rá voltak szorulva a segttségére. Népe derék, munkás nép, amely bizonyára ki tudta használni az alkalmat. Igy látszólag minden feltétele megvolt a németalföldi közgazdaság nagy fellendülésének. A kedvező konjunktúrát azonban a háborús viszonyok sok tekintetben ellensúlyozták. Hollandia Európa legsűrűbben lakott területei közé tartozik. Egy négyzetkilométernyi területre 189 lakos esik. Ily Jínépsűrűség mellett az ország jóléte a kereskedelem menetének zavartalanságától függ. Hollandia a világ legforgalmasabb tengere mellett fekszik és kir kötői óriási mögöttes országrésznek kijáratát képezik a tengerhez. Kikötőitől kitüaő utak vezetnek a száraztöld belsejébe. Természetes, hogy ily körülmények között Hollandia közgazdasága a kedvező fekvés által lehetővé tett forgalomra volt alapítva. Hollandia lett az őceánontuli termékek világpiaca. Azonkívül Hollandiának nagy gyarmatbirodalma van, amelynek termékei szintén holland piacra kerültek. A háború azonban ennek a forgalomnak részint véget vetetf, ré3ziot rendkívül magnehezitette- Az Északi-tenger hadszíntér lett. A teDgeri ütközetek legnagyobb része ott játszódott le, azonkívül aknák, buvárhajók veszélyeztették ós drágították meg rendkívül módon a hajózást. A külkereskedelmi forgalom ezer nehézség árán is alig volt fenntartható, vágül pedig mondhatni meg is szűnt. Hollandia vaskorláttal volt körülvéve. Természetes, hogy a hajózás, a nemzetkőzi és gyarmatáru kereskedelem, az ipar, sőt még a mezőgazdaság „is súlyos károkat szenvedett emiatt. Megszűnt a nyersanyag behozatal, megállottak azok a gyárak, amelyek nyersanyagbehozatalra szorulnak. Az anyaghiány és a behozatal megszűnte folytán megbénult a belső kereskedelem is. A munkanélküliség réme felütötte a fejét. Á holland lakosság sok nélkülözést szenvedett. Sokan tönkrementek a háborús pangás következtében. A nemzeti segélybízottság a háború négy éve alatt harminckilencmillió forintot költött azok támogatására, kiket a hiboru nyomorba és Ínségbe döatött. Az állam 1918 végéig 335 millió forintot költött élelmezésre és harminchét milliót segélyre. Harmincöt milliót költött az állam a belga menekültek elhelyezésére s ennek az összegnek a megfizetését sohasem fogják követelni Belgiumtól. Az állam pénzügyeit is súlyosan érintette a háború. A mozgósítás és ^agy számú katona is es nagyszá