Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-14 / 10. szám

0 2 1920, január 14 Unt belesodorja magát, az elnökválasz

fások izgalmaiba, amelyek nálunk még hosszú ideig nem jelentenének mást, mint politikai tülekedéseket, egyéni akciókat, a tömegek érzéseinek temporálhatatlan feÍKorbácsolását. — Szent István koronájának nim busza, a nemzsti királyság eszméje áhítattal, vágyakozással tölti be minden hü magyar szivét. A magyar királyság pártjából. Á magyar királyság páriának tizenegyes bizottsága ülést tartott, amelyen megkezdte a párt alapszabályainak módosításáról szóló tervezet tárgyalását. Két órai tanácskozás után a tárgyalás folytatását későbbre halasztották. A lefoglalt milliók Vanderbiít Gladys vagyona Miss Gladys Vanderbiít, ki tudvalevőleg Széchenyi László gróffal kötött házassági révén lett nevezetes, igen sok kellemetlenséget köszönhet annak, hogy Magyarországgal ilyen módoa nexusba keveredett. Az amerikai milliárdos leánya tudvalevőleg, amikor feleségül ment Széchenyi Lászlóhoz, elvesztette az amerikai polgárjogát és magyar állampolgár lett. Az Egyesült Államok lefoglalták a magyaroknak, mint ellenséges alattvalóknak a vagyonát. A lefoglalt értékek között voltak a Vanderbiít Érladys milliói is. A proletárdiktatúra aztán ujabb kellemetlenséget hozott Gladys Vanderbiítnek. A vörös garázdálkodás Széchenyi Liszlóékat sem kimélte meg. Az And rássy-uion levő Széchenyi-palotát a diktatúra urai lefoglalták és a benne levő nagyértékü bútorokat, műtárgyakat és egyéb drágaságokat szabad prédájára bocsátották a betolakodott, proleiár-nagysa-' goknak. A négy és fél hónapos proletáruralom alatt rengeteg értéket hordtak szét a palotából, a bútorok nagy részét eladták és a vagyont érő éléskamarát elharácsolták. Széchenyi László természetesen nem nézte végig ezt a garázdálkodást, mert feleségével együtt, még a Károlyi-uralom bukásakor Svájcba költözött. Mint jelentik, Gladys Vanderbiít egyelőre nem is szándékozik visszatérni Magyarországra. Nemrégiben indult el Amerika felé, hogy meglátogassa New-Porton lakó édesanyját, egyben pedig eljárást indított lefoglalt vagyonának visszaszerzése érdekében és elhatárezía, hogy addig nem is hagyja el az Egyesült Államokat, amig sok száz milliós vagyonának megint nem jutott birtokába. A msgyarek derék emberek, csal rosszul választották meg barátaikat íSzeged, január 13. Franchet d,Eíperey francia tábornok, a keleti entente haderő parancsnoka Konstantinápolyból külön vonaton érkezett Szegedre. A tábornok de Tournadre francia táhornok, városkormányzóvai tanácjkozott hosszabb idáig. E tanácskozás el5tt automobilon Ujszegedan já"t. D-'ilbea a városkormányzó vandége volt, délután magához kérette Kelemen Béla kormánybiztost, aki körülbelül egy óra hosszat időzött Franchet d'Esperevnél, aki a magyarországi politikai helyzet s a pártok vezetői felől kérdezősködött ós nagy megértéssel fogadta Kelemen kormánybiztos felvilágosításait. A tábornok megemlítette azt is, hogy Budapestre utazik, ahol Horthy Miklós fővezérrelés a magyar kormánnyal kiván tanácskozni. A kormánybiztos után Pleplár alezredes, kerületi parancsnok, majd Schvoy vezérkari őrnagy tisztelgett a tábornoknál. Ezután Somogyi Szilveszter polgármestert és Balogh Károly városi tanácsost együttesen fogadta a tábornok. Az egy óránál tovább tarló tanácskozáson mogemlitette, hogy a franciák csak két hétig maradnak Szegeden, ahonnan a legkellemesebb emlékekkel togaak eltávozni. Kérte a polgármestert, hogy a megszállás alatt elhalt és Szegeden nyugvó francia katonák sirhalmait vegye át és gondoskodjék a sírok ápolásáról. A polgármester ezt a legnagyobb készséggel megígérte. A tábornok ezután a szerbiai é3 északfranciaországi pusztításodról basaélt. Eitnoadotta, hogy Sztambuiinszkinak, a bolgár békedelegátusnak, aki Párisbai^ igan bosszúsan irta alá a bolgár békeszerződést, megmutatták Északfranjiaország elpusztított részeit. Acaikor Sztaoabuliaszki látta, hogy harminc-negyvenezer lakosú városoknak úgyszólván még omladékai sem maradtak meg, mintegy megnyugodva mondotta, hogy nai* is olyan szigorúak a bolgár békefeltételek. Magyarország még kedvezőbb helyzetben van, hiszen a háború folyamán nevoit hadszíntér és ha Magyarország nem ment volna keresztül a forradalmakon, akkor könnyabbea elviselhetné a helyzetét. A búcsúzásnál Somogyi pvlgármester a tábornok aláirását kérte, hogy azt a szegedi muzeumban megőrizzék. A tábornok egy papírlapra a következőkej irta : A magyarok derék emberek, csak rosszul választották rnsg barátaikat, A tábornok szonbiton este Buijpestra indult, ahol folytatni fogja tanácskozásait, Franchet d'Esperny ez alkalommal jár először Budapesten Nyilatkozatok a kormány politikájáról Minisztertanács — Földreform és adópolitika — Rubinek miniszter Miskolcon Az országos kisgazda- és földmivespárt a napokba tartotta felvidéki nagygyűlését Miskolcon, amelyre Borsod, Abauj és Zemplén vármegyék választói több száz küldöttséggel hatalmas tömegben gyűltek össze. A gyűlésre Budapestről leutazott Rubinak Gyula földmive- ji lésü,?yí miniszter a kisgazdapárt vezetöségőnek | ólén. Hatvanban, Vámosgyörkön, Kálkápolnán jj és Füzésabonyban küldöttségek várták és üd- f vözSlték a minisztert és kíséretét. A miskolci j pályandvarban óriási közönség élén Szantpály ? István polgármester és Zsőki György alispán j üdvözölték, A nagygyűlést a rossz időre való > tekintettel a Korona-szálló nagytermében tar- f tották meg. amelyet a polgárság és kisgazdák közönsége teljesen megtöltött, sőt több ezren künnrekédtek. A népgyűlést Botlik József főispán nyitotta meg

; utána Rubinek Gyula miniszter beszélt. — ürömének adott kifejezést, hogy a \ kisgazdatársadalom végre megtalálta önmagát és egységesen sorakozik a párt lobogója mögé. Ármunka megbecsülését irták a zászlóra, hogy csak azok érvényesülhessenek a jövőben, akik vaíóban dolgoznak is. Nagy érdeklődés közben bejelentette, hogy a földbirtok reformjáról szóló javaslattal már elkészült és mihelyst módjában lesz, a törvényhozás elé terjeszti, hogy a reform mihamarabb végrehajtható is legyen. A földbirtok javaslata a magántulajdon elvének alapján áll, de megállapítja az állam részére a kisajátítás jogát. A kisgazdapárt a természetes fejlődés elvét vallja és amint nem akar senkit sam megfosztani ellen szolgáltatás nélkül tulajdon földjétől, viszont azt akarja, hogy a föld azoknak jusson, akiket az jogosan megillett és akik ezt sieg is tudjuk művelni. (Zajos taps.) — Beszélnek parasztdiktaturáról — folytatta a miniszter. — A kisgazdák és a földmi ® velők sokkal érettebb eszűek, semhogy Magyar országon diktatúrára gondolnának. A nemzetietlen sajtó romboló hatásának ellensúlyozására minden eszközt tel kell használni a törvényhozásnak és a kormánynak. Magyarországoa csak nfjmzeti és keresztény-vallás erkölcsi alapon álló sajtónak van létjogosultsága. ©iök hibája a hetvenes-nyolcvanas évak liberális törvényhozásának, hogy túlságba vitték a liberalizmust : nem törődnek azzaí sem, hogy élelmesebb rétegek elnyomták a magyar népet. Nagy hiba volt hogy emancipációt nemcsak a hazai, hanem a bevándorolt zsidóságra*is kiterjesztették. Az iparnak és a kereskedelemnek nagy fontossága van, de arra kell törekedni, hogy a magyar faj tíai foglalják el itt is a fontosabb pozíciókat ós megtörjék az idegenek hatalmát. Hogy a keresztény magyárság is tud kereskedelmet teremteni, arra példa v. Hangya, a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Mezőgazdák Szövetkezete és a Központi Hitelszövet, A kormány a progresszív adózás alapján áll, a vagyonadó tarvét elvetette, mert vagyonadó létesítésével kibújhatnának az adózás alól azok a nagy vagyonok, amelyeknek jövedelméből akarja az állam a legnagyobb adóbevételt biztosítani, A kormány ezzel meg akarja és meg fogja akadályozni azt, hogy a hadimilliomosok eldugják tőkéjüket. Annál nagyobb súlyt helyeznek az állandó progresszív jövedelemadóra. Meggyőződése, hogy a választásokon a kisgazda- és földmivespárt elhatározó győzelmet fog aratni. Nagyon sok kisgazdára van szükségünk a közéletben is az ország sorsának intézésénél, mart magismertük azokat a nemes tulajdonságokat, amelyekkel a kisgazdák rendelkeznek. A kisgazdatársadalom hordja szivében azt a ncmas konzervativizmust, amely az ősi hagyomány tisztelete alapján biztosítja' Magyarország jövőjét. — A munkásokra vonatkozó törvényho-