Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-28 / 72. szám

Nyíregyháza, 1980. március 26. * Vasárnap XLI. évfolyam • 72 szám SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA Ilifizetée: Fgész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. _ Tanítóknak félévre40 korona. I Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr 8. SZABÓ LÁSZLÓ HMM) _ _ Mk sv^s. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: / SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 328. POSTACHEQUl M" Kéi iratokat nem adunk vissza. Az igazoIványKényszer megszüntetése E hő 26-ától a nyilvános személyforgalom a Tisza balpartján lévő meg nem szállott területen, a román demarkációs vonal mentén lévő semleges zónát kivéve, 'elvétetett. Egyidejűleg a Fővezérség lÜOtO—1. sz. rendelete a Tisza balpaitján levő területen a vas uti forgalom szabályozására nézve ha tályon kivül helyeztetett. A nyilvános szemé'yforgalom részére megnyitott Tisza balparti területen fekvő vasúti vonalakon az utazási igazolvány kény szer egyidejűleg meg lett szüntetve. Az ezen vonalakon való utazáshoz tehát akár s Tisza balpartján fekvőállomások egymás közötti forgalmában, akár ezen állomásokról a Tisza jobb part ján vagy azon tul fekvő állomásokra való utazáshoz, igy Budapestre vaió utazáshoz sem szükséges semmiféle igazolvány. Mindazonáltal kívánatos, hogy az esetleges ellenőrzések fakadálytslan lefolytatása céljából az utazó közönség magát a személyazonosság igazolására alialmas okmánnyal ellássa Az utazási igazolvány kényszer azonban továbbra is fennáll a semleges zónára nézve, amelybe az alant felsorolt vonalak tartoznak: 1. Vámos pércs—Nyirábrány 2. Sáránd - Nagy léta—Vértes. 3. Zsránd—Nsgykereszi. 4. Berettyóújfalu—Artánd 5. Mátészalka—Csenger. 6. Mátészalka—Agerdő major. Ezen utazásokra szóló igazolványok kiadására kizárólag a ka tonai parancsnokságok jogosultak A vármegye uj katonai parancsnoka A mai napon vette át az ujonan kinevezett Jármy Elemér ezredes a vármegye katonai parancsnokságát. Az uj perancsnok vármegyénk szülötte, Jármy Gyula nyirbogdányi nagybirtokos és neje Gulácsy Ilona uraszszony házasságából született és érdemdús katonai szolgálat után került jelenlegi eiőke ő és nagy hatáskörrel járó j pozíciójába. A hiboru alatt a 6. és 8. honvédgyalogezredeknek majd később a 128. gyalogdandárnak volt a parancsnoka s kiváló katonai erényeiért több rendbeli kitüntetés érte. Tudósítónknak volt alkalma vele ki neveztetése aJka' mából beszélgetést folytatni. Kevés jzavu, igazi katona. Magatartásából és beszédéből a megfontoltság és erély/tükröződnek. — Nem szeretem a sok beszédet - szólt tudósítónkhoz — hjég kevésbbé a nyilvánosságnak szánt nyilatkozatokat: katona vagyok s a fennálló tői-vényekhez — rendeletekhez s a felsőbb helyről j jövő utasításokhoz alkalmazkodom. Annyit azonban még s megírhatnak, hogy egyedüli programmom a munka és a tiszte

sséges irányzatnak a támogatása minden téren. A távozó 0 hm Ti dar alezredes, aki a parancsnokság si.eivezese és mű ködösbe hozása kerül hatalmas en?r- 1 giájának fényes bizonyságát adta — to válbra is városunkban marad s mint ezredparancsnok kiváló képességeit most már kizárólag ezredének ujjászervezési munkájára fogja fordítani, (ó) ' Téves hirek a pén7lebéíye§zésröl Budapest, márc. 27 Egyes vidéki lapokban az a megtévesztő hír jelent meg. hogy a felülbélyegzéssel ne siessenek, mert a kormány a lejárati dót meghosszabbított* és elrendelte, hogy további 25 százalékot vonjanak le a pénzből. Illetékes helyen a magyar távirati irodát annak közlésére hatalmazták fel, hogy ez a híresztelés elejétől végig valótlan és csak spekulánsok üzelmeire vezethető vissza. A hadiözvegyek és hadirokkantak földet kapnak A földmívelésügyi min'szter bejelen tette a nemzetgyűlésen, hogy a hadiözvegyek, hadirokkantak földhöz jut tatása érdekében sürgős rendelettel kíván intézkedni. Az erre vonatkozó intézkedést a tegnapi minisztertanács elfogadta. Magának a rendeletnek lényegéről Rubinek Gyula földmivelés ügyi miniszter a következőképpen nyi latkozott. — A tegnapi minisztertanácshoz beterjesztettem a hadirokkantak és özvegyek földhöz juttatása érdekében ké szült rendeletemet. Ezt a minisztertanács elfogadta s mo3t már a legköze lebbi hivatalos lapban meg is fog jelenni Ennek a rendeletnek az a lé nyege, hogy a had rokkantak és özvegyek egy holdig terjedő földdarabot fognak kapni, szóval olyan nagyságú területet, amelyet kezük munkájával maguk művelhetnek meg. Természetesen egyelőre csak bérletről lehet szó, mert a tulajdonjog kérdésében a birtokpolitikái törvény fog inté: kedni. ) Ezenkívül azok a nincstelenek, akik az ; 1818—19. évben bérlettel bírtak s azt meg'izették, ha az illető terület még még nincs bevetve, ismét meg kell, hogy kapják A bérleteket nagybirtokokból fog ják kihasítani olyan helyen, ahol a földet az igény,ogosultak kérik Nem sok földről van szó. Számításom szerint egy-egy faluban 20 50 holdról Már nagyon nagy falunak kell annak lenni, ahol 100 hold kihasitására lesz szükség. Az ily módon lefoglalt s az igényjogosultaknak átadott föld megmunká lására még mindig elegendő idő van. A nemzetgyűlés a miniszter bejelentését lelkes tapssal fogadta Templomi nap a menekültekért Budapest, márc. 27. A megszállott országrészekből menekült inseges magyar testvéreink hathatósabb fölsfgitése céljából nagyszabású akció megindítása van tervbe véve. Horthy Miklós kormányzó, Ctertoch János hercegprímás, gróf Apponyi Al bért és gróf Bethlen István védnökségé alatt húsvét ünnepén .Templomi nap a menekültekért* fog tartatni Az ün nep ugyanazon órájában az ország minden templomában fel fog hangzani tv. Ur szolgáinak hivó szava, megem lékezvén az otthonukból kiüldözött ma gyurok fcofáái 1 és kifejtvén azt hogy az ország területi egysége szent és sér he'etlen. A templomokban ez alkalommal gyűjtést rendeznek a mene kültek javára. A nagy feltámadás örömünnepei igy fogják éleszteni a magyar feltámadás eljövetelébe vetett hitet. II masyar—szerb kibékülés (A Nyirvidék tudósítójától.) Szegeden elhangzott a nagy és bátor szó. Dr. Steuer fiyörgy államtitkár bátran odaál'ott az ünneplők tzrei e'é és habozás, ingadozás nélkül . megtette a balkáni konfliktus óta szokatlan, tehát meglepetésszerű kijelentést, hogy a szerbekkel meg kell kötnün'i a békét, mert igy kivánja ezt a haza érdeke. Steuer er,nek a békének az irányát is nyomban megjelölte, a föltételeit meg szabt*, melyek természetesen csakis Magyarország területi épsége megóvásának gondolatkörében mozognak. Az államtitkár álláspontjának védelmére a következő helytálló érveket hangoztatta: „A magyarok és szerbek gazdasági és földrajzi helyzetüknél, multjuknál, történelmüknél és hagyományaiknál fogva egymásra vannak utalva. Mind á megytrok, mind a szerbek a szabadságszeretet és függetlenség legnemesebb ideálizmusától vannak eltelve és ezek ért az ideálokért ' a legtöbb véit ontották. Magyar és szerb hősök közösen védték a nyugati kulturái a törökök ellen, a nyugat azonban ezt a két egymásra utalt népet mindig összeveszítette. A magyar nép az osztrák dipiomátia ügyefogyottságának vo't kitéve, a szerb népet pedig az orosz pánszlávizmus lidércfénye vak totta el és így viszálykodásba kerültek egymással. Ez a két szabadságszerető nép rabláncaiktól megszabadítva együttműködésre van hi vatva." Teljesen igaza van Steuernek. Magyarország és Szerbia között még ma is fennállana a Milán király idejéből való őszinte barátság, a közös célokért vsló zavartalan egyetértés, ha a cselszövésében is ügyetlen, tehetetlen osztrák diplomácia bele nem kontárkodik az első balkáni háború hatása alatt felszinre került szerb adriai kikötő kérdésébe és illetéktelenül meg nem akadályozza Szerbia ama jogosult törek vésének érvényesítését, hogy az Adria felé kivezető utat kapjon, valamint ha a szerb nyersterményeknjk és állatoknak a nemzetközi piaeokon való értékesítése elé mesterséges akadályokat nem gördít. Dr. Steuer fölfogásának helyességét a következő érdekes epizód ismertetésével támogatta : Mikor a Dunán újvidékről, Belgrádon és Pancsován keresztül Nagybecs kerekre utaztam a hajón, mint egyszerű ismeretlen utas a királysági szerbekkel, szerb katonákkal Jugoszlávia közállapotairól behatóan eszmecserét folytattam. Az egyik szerb katona szóról-szcra a következőket mondotta : , Svaki hóce veliku Srbiju, veliku Rumunjsku, hóce da bude takva ko velika Amerika ili velika Engelzka, ali nitke nemislinate da srbeki narod nista vise nece, nego kruh í mir." (Mindenki akarja a Nagyszerbiát, Nagyromániát, azt akarja, hogy oly nagy legyen, mint nagy Anvrika, vagy nagy Anglia, de senkisem gondol r- a, hogy a szerb -nép nem kiv..n mást, mint kenyeret és békét.) És ez igy is van. A háborút a dip lomaták, a politikusok és a tábornokok egy része s az ilyenkor nyerészkedni vágyó lelkiismeretlen hadseregszállítók kívánják A nép, az igazi államfantartó elem békét és kenyeret akar Majd igy folytatja Steuer: , Ha a szerb és magyar nép most, a világháború után, mikor közös ellenségüktől, a régi osztrák hatalomtól megszabadultak, nem jön tudatara annak. hogy egymásra van utslva, az együttműködés szükségét fel nem ismeri és a Bánátot Magyarországtól a bánáti nép akarata ellenére elszakítják, Európa békéje állatdóan veszélyeztetve lesz, a bánáti nép által évszázadokon át teremtett kultura elpusztul." Beszéde végén pedig a hallgatóság lelkes tapsai mellett igy kiált föl : „Önlelkiismeretem. amint azt már hangoztattam, azt sugalja, hogy a magyar és szerb nép egymásra van utalva, együttműködése Európa békéje érdekében szükséges, de ez csak a népszabadság, kultura és Magyarország területi integritása alapján lehetséges. Magyarország földrajzi és gazdasági egységét, ha az entente esetleg kard dal, szétvágja visszaállítjuk majd a legyőzhetetlen kultura fegyvereivel l" A magyar szerb béke megkötésének lehetősége tehát ismét előttünk áll Dr. Steuar allamtitkár ennek föltételét Magyarország területi épségének elvi alapjahoz kötötte. Ha tehát Szerbia elfogadja a feléje nyújtott békejobbot, le kell mondania arról a kalandos tervéről, hogy Magyarország testéből egy nagy. értékes részt, tőlünk elválaszthatatlan Baranyát, Bácskát, Bánátot kihasítsa. Horthy Miklós kormányzó válasza Nyíregyházánk Nyiregyháza, márc. 27. (Saját tudósítónktól.) Nyiregyháza város képviselőtestülete a legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy táviratilag üdvöz'i Horthy Miklós kormányzót A kormányzó távirati válasza ma délelőtt érkezett meg Nyiregyháza város polgármesteréhez. A távirat szövege a következő: Fogadja Polgármester ur a város képviselőtestületériek nevében kifejezett üdvözlésért meleg köszönetemet és tolmácsolja ezt Nyiregyháza hazafias közönségének. Horthy Miklós, kormányzó k ev. Leanyegylet estélye Nagyobhára polgári* áuyokból alakult közművelődési és jótékoay egyesület fog ma a n>gy nyilvánosság előtt bemutatkozni. A Valláserkölcsi alapon karitatív működésre szervezett és a nemes cél által áthatott vezetőség irányítása mellett úttörő társaság első nagyobbszabásu' szereplésében lesz alkalma gyönyörködni a nagyközönség nek. Úttörőnek azért mondható, mert az úgynevezett tar a-ágbeii rolgye* állal p .'pagált egyesülési és iótt onysági eszmét ez az egyesület ve-e és vitte át e.őszöx' .urosuiiiban széi íeiib demc-r&tikus alapodra. Összekötve a jóíjLO/yság i.oadolatát íz öamuvc'ödés gjönyörü és* követésre méltó pro^; ramm jávai. A valláserkölcs fejlesztése, az emÁra 1 korona