Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-13 / 9. szám

nincs sok korrigálni valója. Szomorú, üres kis állomásokon robogunk át, az egyik a vöröskeresztes vonat, magyar és német hadifoglyok utaznak rajta. A háború rokkantjai és egy nehéz megpróbáltatásokat igérő béke követei néznek egy pillanatig egy­másra, amikor az ő álló vonatjuk mellett el­robogunk. A másik vonat egy kioosan vánszorgó szomorú személyvonat a lépcsőkön, a kocsik tetején pirosra íagyott arcú és meggémbere­dett kezű emberek tömege. Ez is alkalmas kép volna a békekonferencia §zámára. Még néhány színfolt a gyorsvonati sebes­séggel befutott magyar főidről. Ácson pruszli­kos, ingvállas parasztlányok csoportja, több magyar legény gatyában, lobogó ingujjban, pitykés piros lajbiban, lóháton ... itt is , a Szózat és zászlóintegetés Amikor & vonat to­vább indul, a legények egy jó futamodásnyira versenyt nyargalnak velünk és kalapjukkal in­tegetnek utánunk. Azután a vonatok átsiklanak arra a terü­letre, amelyet ma „Nyugatmagyarország" né­ven szoktak emlegetni és amelyikről a saint­germaini békekötés már is azt állapította meg, hogy Ausztria. Az első ilyen állomás Pandtrf. A prog­rammon sommi változás nagy faketélő tömeg a pályaudvaron. Himnusz, nemzetiszínű zászlók Minden azt hirdeti, hogy a szivekben sincsen változás . . . És végű a határállomás. Bruck-Királyhida. Rengeteg ember. Magyar nemzeti színek. És a szóuokok magyarul és németül ugyanazt hir­detik, mint eddig. A soproni polgármester, Thurner Mihály? a -nyugatmagyarországi néme­tek nevében hirdeti, hogy nem akarnak elsza­kadni az ezeréves Magyarországtól és nem akarják azt, hogy hirük és tudtuk nélkül ugy tologassák őket át egyik országból a í másikba, mint a sakkfigurákat. Apponyi adja meg nekik a magyar haza aggódó és meleg ragaszkodást ígérő válaszát. A vonat indult mindjárt átlépjük a ha­tárt. Kikér bennünket az elmaradhatatlan ref­rain : „Áldjon vagy veiben sors keze, itt élned s halnod kell." Még egy perc. Átléptük a magyar határt. Pont három órakor Béesben vagyunk, ahol az 03tbahnhofon Gratz Gusztáv magyar követ vár reánk Reich Árpád miniszteri taná­csossal, a bécsi sajtófőnökkel, valamint a kö­vetség többi tagjaival. Itt van ( báró Borne­missza, az uj svájci követünk is, aki velünk jön Svájcba, hogy Bernben uj állását elfoglalja. Négy óra múlva folytathatjuk utunkat to­vább. Reggel Innsbruckban leszünk, holnap este a francia határon . . Benda Jenő. Clemenceau újra niísiii „Évtizedekkel ezelőtt" . . . Bécs, január 12. Párisi jelentés szerint Clemenceau miniszterelnök — megnősülni készül. Menyasszonya gróf d'Aumay özvegye, akiről évtizedekkel ezelőtt azt mesélték, hogy gyöngéd érzelmek fűzik Ciémen­ceauhoz. Gróf d'Aumay husz év előtt Francia­ország kopenhágai követe volt, Delcassé JSÍYíRYIDÉK. <lWJJII»»Wtt»M«» 9BHnt —ramm a gmUH azonban visszahívta a grófot, aki sze­rinte nem volt alkalmas diplomatának. Mikor Clemenceau 1906-ban miniszterel­nök lett, reaktiválta gróf d'Aumayt, még pedig berni követté nevezte ki őt. Gróf d'Aumay ezelőtt néhány évvel meghalt, közvetlenül a háború előtt. Clemenceau már ákkor feleségül akarta venni az özvegyet, de a háború, a ha­zájáért vállalt emberfeletti munka hát­térbe szorította ezt a tervet. Most, hogy a „vén tigris" teljesítette föladatát, ráér magára is gondolni és régi szerelmére. Clemenceau 70 éves, de — ezt a háború alatt és az elmúlt évben eléggé mutatta — az idő nem tudott erőt venni rajta. Aligha van államférfi, aligha van egyáltalában ember, aki annyit dolgozott volna, annyi energiát tudott volna kifej­teni, mint ő. Mindent elért, amit akart, még azt is, hogy egészségben öregedjék meg. Mindig példásan rendes életmódot, követett. Clemenceau első felesége angol Az amerikai misszió jótékony akciója a budapesti gyermekek érdekében Budapest, január 10. Budapesti értesülésünk szerint az ameri­kai misszió nagyarányú jótékony akciót indí­tott a magyar gyermekek érdekében. Eddig százezer gyermek részesül ingyen ellátásban, s rövidesen még ujabb ötvenezer gyermeket fognak ellátni. Az élelmiszereken kivül a ru­hanemüdk szállítását is megkezdték, s naponta érkeznek vonatok az amerikai magyarság sze­Gróf Tisza István meggyilkolásának ügyében a vizsgálóbíró hosszabb ideig nem folyatott kihallgatásokat. Kovács vizsgálóbíró halála után Margalíts Ede vizsgáló bíró vette át az iratokat. Marga­líts kiváló büntetőjogász. Először alapo­san át akarta tanulmányozni az iratokat és ezek áttanulmányozása után felépí­tette magának az elkövetkezendő vizs­gálatnak pontos szerkezetét s csak az­után fogott hozzá a kihallgatásokhoz. A kihallgatások megkezdődtek és most, már gyorsabb tempóban fognak egymás után lezajlani. A vizsgálóbíró maga elé hozatta Kéri Pált, aki előtt kihirdette a harminc­napos ujább vizsgálati fogságot. Kári P.i.1 szintén erősen készül ártatlanságának bizonyítására, de ellene a positiv adatok vannak. Kéri azt igyekszik bizoayitani, hogy a gyilkosság napján az Otthon klub­ban volt utána pedig, minthogy zavar­gásokról. hallott, katonabandát ^szervezett, hogy végigmenjenek az utcákon játszva és az ünnepélyes külsővel megnyugtas­sák az embereket. Ezután a Bristól-szál­1920 január 13 nő volt, de a házasság csakhamar fel­bomlott, Clemenceau elvált, fiát, Michalt Zürichben neveltette, aki későbben Ma­gyarorszagba jött. A miniszterelnök, aki minden évben Karlsbadban nyaralt, ott megismerkedett báró Kuffner cukorgyá­rossal és ennek gyárában kapott - állást a fia. A fiatal Clemenceau három évig dolgozott a diószegi cukorgyárban. Ez­alatt az idő alatt megismerkedett Miehuay Idával, Michnay Jenő gálántai törvény­széki biró leányával. Az ismeretségből szerelem, a szerelemből házasság leit, noha a férfi is és a feleség is igen fiatal volt. Az öreg Clemenceau egy ideig nem helyeselte a házasságot és igy maradt a fiatal Clemenceau még egy ideig Magyar­országon. Utóbb megbékült az öreg ur, eljött Dlószegre, hogy megnézze unokáját és visszavitte fiát Franciaországba, aki most egy nagy Celuloid-gyár vezérigaz­gatója. retetadományaival megrakodvs. A missziók az iskolákban ütötték fel tanyájukat, mindenről még a fegyveres őrizetről is maguk gondos­kodnak, s a szétosztást is kizárólag ők intézik. Osztrák gyermekek Olaszországban Bolzano, Ma érkezett meg Bécsből az osztrák gyermekek első csoportja, akiket Olasz­ország lát vendégül. Az első csoportban hat­száz gyermek volt, akiket itt, Cattaroban és Meránban helyeztek el. Az olasz lakosság tün­tető szivélyességgel fogadta a gyermekeket és megvendégelte. lodába ment és másnap reggel hét óra­kor egy ismerőse költötte fel. Ezen is­merősévei együtt tudta meg másnap reg­gel, hogy Tiszái maggyilkolták. Meg keli jegyezni, hogy az illető, akire hivatkozik, már előzően terhelöen vallott Kéri ellen. A vizsgálóbíró kihallgatta az egyik vádlottat, Sztanykovszkyt, aki, mint is­meretes, beismerő vallomást tett. Sztany­kovszky most beismerő vallomását igyek­szik visszavonni. Ez azonban nem fog sikerülni neki, mert tárgyi bizonyítékok is vannak bűnössége mellett. Azzal okolja meg első beismerő vallomását, hogy a kitűzött 200,000 korona jutalmat akarta megkapni. A vizsgálóbíró mindenekelőtt azt igyekszik tisztázni, hogy kik vannak Tisza meggyilkolásából kifolyólag ártatlanul le­tartóztatva. Eddig ugyanis tizenhét em­bert tartóztattak le a Tisza-gyilkosság vádja miatt. Ezek közül sokan vannak, akik a katonatanács tagjai voltak és a kik még Hültner beismerő vallomása szerint is ártatlanok és a gyilkosságban semmiféle részt nem vettek. Margalíts vizsgálóbíró megkezdte a kihall­gatásokat a Tisza-ügyben Sztanykovszky visszavonta beismerő vallomását

Next

/
Oldalképek
Tartalom