Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-24 / 69. szám

fyiregyháza, 1920. március 24. * Szerda SfHGMtSM nmwwmnmm»I XLI. évfolyam * 60 szán i­uB &mfMs* vimm mm0»mmmmmmm0$imm SZABOLCSVARMEGVE és nviregvhAza vAros hivatalos napilapja SíMxetés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. : Tanítóknak íélévre 40 korona. ===== Alapította JÓBA ELEK felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ŰT 9. SZAM. 7ELSF0R 32 AM 32S. POSTACHEQUE ! Kéziratokat nem adunk vissza. Elutazó polgári utasok sze­mélyazonossági igazolványu kat, illetve utazási engedélyei ket elutazás e'ött a pálya­udvarparancsnokságnál látta­moztatni tartoznak. Oehm Tivadar, vármegyei katonai parancsnok. Barátságos svájci hang a magyar békáról Budapest, márc. 23. Neuilly-ből jelentik: A La Suisse c svájci lap lyoai levelezője hosszabb eikkben számol be a magyar béke kér­déséről. Megállapítja, hogy a francia sajtó ellene vau Nitti javaslatának, melynek méltányossága kézen fekvő. Nagy kérdés, vájjon helyesebb deleg e magyirokat helyezni szlovák, román fennhatóság alá, mint szlovákot, ro­mánt magyar fennhatóság alá. Mikor Magyarország népszavazást követel, azok döntésétől teszi függővé a maga sersát, akiket a múltban állítólag „el­nyomott". A leghatározottabb bizonyi téka annak, hogy Magyarország teljes bizalommal halad a maga utján. Jl magyar bike üyyében még eivi döntés n ncs Nem tűztek ki aláírási határidőt — Az olaszik kitartanak mellettünk Budapest, márc. 23. Hágából jelentik : A Newyork Herald­nak jelentik Párisból. A magyar bé kéről való tárgyalásokat eddig nem tudták befejezni s a magyar béke kér­désében még elvi megállapodás sem volt elérhető. Az olaszok változatlanul ragaszkodnak Nitti álláspontjához, aki a békeszerződés revízióját követeli bi zonyos előteltételek mellett. Anglia is támogatja ezt a javaslatot és kétség telen, hogy a németországi események a magyar béketárgyalások menetére is visszahatással voltak. Valótlan hogy a magyarok elé már határidőt tűztek ki. Ellenkezőleg, még egy ideig türelem mel kell lenniök, mig eléjök terjesztik a békeszerződést abban a formában, amelyben a szövetségesek majd ma­gukévá teszik. v A párisi békekonferencia kulisszái mögül Hogyan csinálják a világtörténelmet ? (A Nyirvidék tudósítójától) A an^ol békedelegáció egyik tagja, Keynes, a cambridgei egyetem tanára, aki mint az angol pénzügyminisztérium képvise­lője és a legfőbb tanács tagja Lloyd George-al Parisba ment a béketárgya­lásokra, könyvet irt ezen a cimen : , A béke gazdasági következései"', amely­ben a párisi tárgyalások intim részié teiről is beszámol- Ez a leírás érdekes bepillantást enged azokba az indító okokba, amelyeit szerint az egyes bé kedelegátusok eljártak és abba a módba ahogyan Párisban a népek sorsa felett hataroztak. Clemenceau döntö befolyása Keynes különösen Clenenceau-nak hatalmas bofolyásat ismerteti. Ctemen ceiiu az által szerezte meg a mérsé­keltség hírét kollegái közt a legfőbb tanácsban, hogy minisztereinek túlzó javaslatait a pártalanság látszataval utasította el. Némely pontok átmentek, amelyeknél az angolok és amerikaiak a kérdés valódi lényégéről nem voltak kellőleg tájékozva. Ezzel szemben ott, ahol angol és amerikai érdekek nem voltak komolyan érintve, figyelmük egészen tölületes volt, igy történt az tán, hogy egymás után elfogadtak olyan határozatokat, amelyeket kezdetben a franciák se vettek komolyan. Clemen­ceau mindenesetre legjelentékenyebb tagja volt a négyes tanacsnak és kol­legáit egész helyesen lebecsülte. Csak neki volt egy határozott eszméje, ame­lyet aztán minden következményeiben átgondolt. Kora, jelleme, szelleme és külseje mind közrehatottak arra, hogy objektív és határozott alakot adjanak nesi a teljesen zavaros környezetben, Hogyan tárgyalt Clemenceau ? A négyek tanácsaban Clemenceau rendesen vastag fekete kabátot viselt, kezei szürke svéd keztyübe voltak buj­tatva. Az elnök lakásan, ahol a négyek tanácskoztak, a kandallóval szemben állt karosszéké, melyet félkörben vettek körül a többiek. Mindig szakminiszterei aiseretében tolt. Keveset beszélt és rendesen kollegáinak engedte át, hogy a francia javaslatokat bevezessék. Le­zarta szemeit és hatra dült székében, arca pergament szinü volt, keztyüs ke­zeit óléba helyezte. Pár rövid mondat vagy kérdés, mesterkélt nyakasság, amit nehiny angolul mondott szóval támogatott, többnyire ennyi volt egész hozzájárulása a tárgyalásoshoz. Mihelyt lehetséges volt, Franciaor­szag politikája oda irányult, hogy az ora mutatójat visszaigazitsa és mind azt meg nem történtté tegye, amit a haladás 1870 óta a németeknél elért Területi veszteségek által meg kellett csökkenteni Németország nepességét. De mindenek felett a német gazdasa­got kellett tönkre tenai. Egy öreg ember politikája, akinek legelenkebb benyomásai és képzelete a múlttal es nem a jövővel foglalkoznak. Aki csak Franciaországot és Nemetor szagot látja és a érdeseket nem az emberiség ós az uj rendre váró eurCp&i kultura kereteiben tekintette. Nyíregyháza város Budapesthez Nyíregyháza, márc. 28. (A Nyirvidék tudósítójától) Mikor a nemzeti hadsereg katonái bevonultak a városba, Bódy Tivadar Budapest fő­város polgármestere melegen üdvözlő táviratban köszöntette a varos közön­ségét a romáu megszállás alól való felszabadulása alka mából Erre az üd­vözlő sürgönyre most dr. Benc3 Kál­mán polgármester a következő szavak­ban válaszolt. Budapest székesfőváros Polgár­mesterének Budipest. A vezér fővárós lelkes meleghangú üdvözlete felemelő érzést kelt ben­nünk Kettős rémuralom szenvedését váltotta meg a magyar hadsereg sas tollas vitézeinek hozzánk érkezne. Nyíregyháza város közönségének há­lás köszönetét tolmácsolom a vezér fővárosnak. Dr. Bencs, polgármester. Nyíregyháza Miklós város Horthy kormányzóhoz Megírtuk, hogy a város képviselőtes­tülete dr. Bencs Kálmán polgármester indítványára elhatározta, hogy forró szeretettel és ragaszkodással a hazát mentő hős fővezér személye iránt, a város hódolatának feliratban ad kifeje­zést. A felirat a következőképpen szól : Főméltóságu Horthy Miklós Magyarország kormány­zójának Budapest. Nyíregyháza város képviselőtestü­lete a vörös rémuralom és az oláh megszállás irtózatos szenvedései után a magyar hadsereg bevonulásának ujjongó örömünnepében ismét al­kotmányszerüen és szabadon Ö3sze­ülvén első hódoló üdvözletét tőmél­tóságodnak küldi, hogy a város kö­zönségének rajongó szeretetét, min­den áldozatkész lelkes odaadását tolmácsolja a Nagyúrnak, aki a veszni indult drága magyar haza ügyéért elszánt akarattal sikra szállva az ezer vihar tomboló fergetegében, már elmerülő kormányt biztos kéz­zel és megrendíthetetlen erővel irá­nyítja a csorbithatatlanul tgységes ezeréves magyar part felé. Honalkotó munkájában segítséget támaszt, me? értést és szeretetet talál Nyíregyháza város sok szenvedésében megaeélo sodott, magyarságáért megszenvedett és a vörös tüzpróbát becsülettel ki­állott közönségében. Hazafias üdvözlettel Dr. Bencs polgármester. HÍREK Muzsika szól a lőtéren, a Kossuth szobor előtt. A soproni gyalogezred magyar zenekara játszik gyönyörű melódiákat. Felharsan a kürt, a bombardó hatalmas erővel tartja össze a zengő akkordokat s a szárnyas dallamokat messzire röppenti a kacér tavaszi szól. Tele tüdővel mu zsikálnak a rézfuvók művészei s mi tá­gult mellel szívjuk magunkba a sza­badság balzsamos ozónját, Az oláh megszállás alatt is volt katonazenéok. Mmden délben, mikor tisztjeik falánkan zabálták a rablott pecsenyét és öntöt­ték magukba a Tokajból harácsolt nedűt, katonáik pedig könyörtelenfll fosztogatták a külső perifériák szeren­csétlen iako sagát vígan recsegett az oláh trombita s mi ökölbeszorított ke­zekkel menekültünk a gyűlölt hangok elöl. Eüeptek bennünket, mint a zöl­delő rétet a sáskafeihö s távozásnk után nem maradt más, csak a nyomo­rúság. De most ütött az ojjászületés órája s felzaklatott, meggyötört ide­geinknett jól esik a magyar tüdőből fujt magyar daliam. v. — Szalay Pal festőművész kép­kiállítása a Hof mann Arthur Zrínyi Iiona utcai helységében állandó látvá­nyosságnál örvend s már igen sok kép el .s kelt. A kiállításról, mely egesz heten át tart, holnap hozunk reszietes ismertetést. — Dr. Andor Endre előadásai. A mnnkaközvetitésről a városházán az ipari politikáról az iparos ifjúsági egyletben, a kereskedelmi politikáról a gazdák és kereskedők köreben, a nők választó­jogáról a vármegyeháza nagytermében tartott szabad előadást éddig Andor Endre dr miniszteri tanacsos. Előadá­sainak tartalmáról legközelebb lapunk is beszámol. — H. Kiuy Mariska zongoraművésznő hangversenyei e,halasztotta. — Rendkívüli közgyűlés a várme­gyén. bzabolcsvármegye törvényható­saga a főispáni teendők ellatasával is megbízott Kormánybiztossá kinevezett gróf Yay Gábor beiktatása és a felme­rült nagy targyalási anyag feldolgozása céljából f hó 24-en d e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés meghívója a Ára 60 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom