Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-23 / 68. szám

I IS20. március 22 JNfYÍRVIDÉK Saci Krasznay ili, Rittli Irén, Hauer Irén és Tóth Sári palotás-táncot járnak. A tánc szines, magyaros tubldja, a keccsel és nemes tűzzel, maid légies könnyedséggel kidolgozott figurák ugy hatottak, mint egy életrekelt szép tündérrege. A taps, mely a palotás végén felcsattan, nem akar szűnni, mig a táncot meg nem ismétlik A palotás táncot szavalat követi. Eredeti szám, komoly, szivbemarkoló. Ör üaray Oyuláné az ismeretlen székely bárdnak : Üzenet Erdélyből cimü elnyo mott véreink sikoltó fáidalmát felénk rezdíti versét szavalja el megrázó színezéssel. A költeményre, amelyben a Maros, az Olt küldi az eltiprott székelyek üze­netét, dr. sasi Szabó László megirta a Tiszaparti választ. A keserű magyar sziv viharos elszánása zug fel a tüzes rapszódiában. A költő sötét magyar ruhában lép elő. Az első szavak borúja, amellyel válaszát kezdi, mintha a meg­gyalázott Tiszapart elfogódott bánata volna. Aztán acélossá edződik a hang és a harci riadó kürtszavával ígéri a feltámadást rabláncon sínylődő Erdélyországnak A költemény, melyet párjával együtt jelen számunkban örökí­tünk meg, a lelkesedés mámorát gyújtotta föl. Percekig zugó taps és éljen szó adta jelét annak az elszánás­nak, amelyet a lángoló szavak ébresz­tettek. \ műsor végén egy kép ragadta mesj a figyelmemet. A Zrínyi-attillás költőt a nemzeti hadsereg tisztjei között látom. Megint a magyar szabadságharc jut eszembe. Bem tábornok ... A beszélge­tésből egy szép mondatot jegyzek fel, amelyet a daliás alezredes Sasi Szabónak mond : — „Igy kell tennünk. A szomorú magyar szivekben a romok felett fel kell építenünk a reménység palotáját". A nagyszerű szavalat-kettős után újra Dr. Szilágyi Imre mesterhegedü­játékát hallgattuk. Mikor a kurucdal­ábránd során a Rákóczi-indulóba csapott felzúgott a lelkes taps. Az estély nagyhatású műsorát a dalárda a Himnusszal méltóképpen fejezte be. Ekkor a termet táncra készítették elő s a közönség a büffébe tolult, amelyet nemes adományozók gazdagon láttak el sok minden jóval. A magyar estély lelkes hazafiságot demonstráló műsorát jókedvű tánc követte, amely hajnali két óráig tartott. Az estély nagy anyagi sikere gyö­nyörű karitatív eredmény. De nagy jelentőségű hatalmas propagativ sikere is. Mindezért a fáradhatatlan rendező­séget s annak élén Dr. Bencs Kál­mánnét hálás elismerés és köszönet illeti meg. k városi képviselőtestület gyűlése Pénteken délután folyt le a városi képvise őtestület népes közgyü'ése. A gyűlés első nagyobb jelentőségű aktusa az volt amikor dr. Bencs Kelmén pol­gármester jelentést tett az 1919 év törtenetéről. A városi közigazgatás ezen elmúlt éve megrázó eseményekben gaz­dag. Ezeket, a proletárdiktatúra ural­mát, majd a román megszállás törté­netét törteneti hűséggel és jellemzően szines szavakkai tárja elő a csaknem két óráig tartó hatalmas és forma szép­ségekkel is ható polgármesteri jelentés. A közgyűlést a jelentést tudomásul vette és elhatározta, hogy azt, mint a sorsdöntő idők tanulságos históriai ké­pét ki fogja nyomatni mikor ezt a nyomdatechnikai viszonyok megengedik. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy amint lehótsége3 lesz, meg fogja fes­tetni Májerszky Béla és Billa Jenő volt polgármesterek arcképeit Máje-szky BMa negyven évig szolgálta a várost, amely az ő polgármestersége al-ttt in­du t erőteljes víJ5gzásnak Billa Jenő szakavatott és példás szolgalommal kifejtett munkássága is mély nyomott hagyott a város fejlődés utain A közgyűlés helyt ado'.t Oltványi Ödön volt főjegyző nyugdíjazási kérel­mének és öt 1920 február 1-től nyug­d jizta. Aztán a villamos energia pgységárá- j nak ujabb megállapítása jött szóba. í Eddig a fűtőanyag árainak labilitása í m itt az egységárakat hóuapról-hónapra j állapította meg a város. Most a vitia- \ mostársulat 8zt kéri hogy tz árak, tekintettel arra. hogy a tarsulat egy­szerre nagyobb famennyiséget kapott, 1920 októberig állapitassanak meg A közgyü és az egységárak megáll-pitá­sára bizottságot küldött ki, amelynek Rónay Jenő, Ebner Béla és Ho'fer Barna a tagjai. Foglalkozott a közgyű­lés a városi tisztviselők ós alkalmai'ot­ttk javadalom emeléa iránt beterjesz­tett kérelmével is, A tisztviselők és al­kalmazottak elv.tázhitatlanul igazolják hogy a növekedő drágasággal szemben minden eddigi pótlékos javadalom ke­vés családjuk fenntartására. A szak­osztályok belátták a tisztviselők pana­szának méltányos voltát és azt javasol­ták a közgjülesnek, hógy egy öt tagu bizottság a közellátási hivatallal kar­öltve dolgozza ki a tisztviselők olcsó naturáliákkal való ellatásának tervét, párhuzamosan avval az akcióval, ame­lyet az állam e téren éppen most indít meg. A közgyűlés a bizottságot ki­küldte. A közgyűlés ezután jóváhagyta az egyes városi hivatalok vezetői állásá­ban utóbb szükségessé vált es lapunk­ban már ismertetett személyváltoztatá­sokat. Azzal egészítvén ezt ki, hogy az árvaszéki elnöki teendők végzésével a beteg Moesz Béla helyébe dr. Lőjek Gyulát bízta meg. A jogfolytonosság és az alkotmányos útra való visszatérés szellemében fo­gant dr. Bencs Kálmán polgármester­nek az az indítványa, hogy I Ferenc József királynak a forradalom őszén eltávolított képét, helyezzék kegye'etes históriai érzékkel vissza A közgyűlés az indítványhoz lelkesen járult hozzá Izgalmas pontja is volt a közgyűlés­nek dr. lilekner Károly hazafias mél­tatlankodással mutatott rá arra a vá­rosra szégyeiteljes esetre, hogy az olá­hok által elrendelt nemzetiségeket fel­tüntető népszámlálás alkalmával akadt hatvan-hetven ember, aki magát tótnak vallotta és akad; tizenöt olyan nyír egyházi ember, aki cionista, aki zsidi nemzetiségűnek vallotta magát. Iaditványozza, hogy a képviselőtes­tület azokkal szemben, akik a nép­szám'álás mérlegét az ellenség javára igyekeztek hazaáru'ó módon billenteni, adjon mélységes felháborodásának ki fejezést. Dr. Murányi László, dr. Bern­steln Béla és Énekes János hasonló szellemű felszólalása után a közgyűlés egyértelmű felállással elhatározta, hogy erkölcsi tekintetben is megbélyegzett­nek nyilvánítja a magyarságukat az ellenség előtt letagadókat az adatok­ból kikeresve névszerint teszi ezt. A közgyűlés ezután dr Bencs Kál­máa polgármester indítványára elhatá­rozta, hogy feliratban üdvözli Horthy Miklós fővezér kormányzót *és felirat­ban fordul a kormányhoz a monar­chisztikus államforma visszaállítása ér­dekében Nagy örömet keltett a polgármester azon kijelentése, hogy a volt közös lovassági laktanyát a négyes huszár ezred számára sikerült megkapni s az ezred Nyíregyházáé marad. — Könyv-ujdonságok érkeztek az Ujságboltba. — Zongorahangoló. A nyíregyházi zeneiskolák hangolója megérkezett és kéri a családok mint edd g is szíves pártfogását. Előjegyzéseket szívesség -bői elfogad Ferenczy könyvkereskedő ur Rosenfeld, — Move katonalap kapható az Uj­ságboltban. 3 — Gummisarok, guoami harisnya­kötő és posztó komót cipők minden nagyságban kapható a Hungária cipő­gyár üzletében, Zrínyi Ilona-u. — Előfizetéseket, hirdetéseket a Move katonalap részére díjtalanul köz­vetít a Move kizárólagos szabolcsme­gyei megbízottja az Ujságbolt. 3 A keresztény Nemzeti Egye­sülés pártjának alakuló gyű­lése Nyíregyházán Nyíregyháza, márc. 22. (A Nyirvidék tudósítójától.) Vasár­nap délután politikai zászlóbontás volt Nyíregyházán, megalakult a Szabolcs­vármegyei Keresztény nemzeti Egyesü­lés pártja. Az alakuló gyűlés a Korona nagytermében folyt le. A termet már délután két órakor ellepték. Három órára senkise fért a terembe. A társa­dalom minden rétege képviselve van. Láttunk papokat, tanítókat, tanárokat, postást, vasutast, tisztviselőket, föld­birtokost, iparost, kereskedőt, munkást, kisgazoát egyaránt. Az asztal körül az előkészitő-bizottság és a választmány tagjai gyülekeznek. Az ülést négy óra fele Dr, Klekner Károly főorvos nyitja meg. Mikor az elnöki széket az előkészítő bizottság nevíben elfoglalja, üdvözli a népes értekezletet és ismerteti az állam­rendőrségnek a gyűlés engedélyezése tárgyában kiadott végzését. Azután megnyitó beszédet mond .amely­ben rámutat mindarra, ami az ország sülyedését előidézte. Igy, időrendben visszafelé haladva : a román megszállás bolstvizmus, szocialista terror, világhá­ború, az erkölcstelen, önző gondolko­dás. Önző anyagiassággal kiölték az emberekből a hitet. Ez irányzat »volt, mely befészkelte magát egyénekbe, in­tézményekbe, államba. Hívták libera­lizmusnak, demokratizmusnak, szocia­1 zmusnak. Mindez az idegen szó egy­formán az anyagias üzérkedő szellemet leplezte. A világháborúban is ez tört ki. Mig egyesek nemes idealizmussal a lövészárkokban áldozatokat hoztak, má­sok a Hinterlandban erkölcstelenül va­gyont harácsoltak össze. Miattuk vesz­tettük el a háborút is. Ez a megfertő­zött szellem nem akarta tűrni ősi címe­rünkön a kettős keresztet Betapasz­toíta a szent koronát a címer felett és sárt tapasztott a lélek szépségeire is. A fékevesztett tömegek élére a vörös ember állott, aki kalapácsával rácsapott az ősi cimerrn. Csoda történt azonban, kiesett kezéből a kalapács. A massza alól pedig, amellyel betapasztották, újra előfénylik a kereszt. E kereszt je­gyében ú\ munka indtilt meg. Nem kell nekünk liberalizmus, demokratizmus, szocializmus, nekünk hungarizmus kell, mely a tiszta erkölcs, a neoveti érzés és a mun'ía szeretet hármas eszméjét foglalja magában. Ezek jegyében munkára kell össze­fognunk, félretéve minden osztály és felekezeti harcot, csak magyarok le­gyünk. Céljainknak a politikai téren leendő megvalósítására alakítjuk meg a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját. Klekner Károly szavait az értekezlet éljenzéssel fogadta. Ezután Birtha Lajos menekült lévai ref. lelkész mintegy másfélórás lelkes beszédében a ' Keresztény Egyesülés Pártjának programmját fejtette ki. Bevezető soraiban Istenhez fordul és kéri, hogy a hármas bérc és négy folyó hazája uira régi határainak ör­ven hessen. Majd gondolatban kegye­lettel száll az elesettek jeltelen ' sírjá­hoz és azokhoz, akik martirhaiáit hal­tak azért, mert keresztények és magya­rok voltak. Aztán megrázóan ecseteli a bolsevista rémuralom rombolásait. Rámutatott arra a rablógazaálkodásra, amely drága értékeinket közprédára bocsátotta és nyomo t hagyott ránk Majd az anyagi pusztításnál is rettenetesebb erkölcsi rombolás képét tárja fel. Felveti a kérdést kik voltak a rombolás vezérei. Kik voltak Kun Béláék. Leginkább a sémi faj gyermekei, mint Pogány és Szamueli stb. Aztán rámutat a terror­fiuk szörnyűségeire. Hogy ideáig jutottunk, annak az ^íl­liberalizmus volt az oka. Ez tette le­hetővé a sajtó fertőző munkáját. Az u. n. szabadgondolkodást büszkén hirdet­ték s a szabadgondolkodás egy volt az istentelenséggel. Bűnösök a szabadelvű kormányok. Azoknak juttattak mindent, szabadalmat, korcsmát stb., akik hajlandók voltak mindenkori szolgálatra. Igy állt elő a háborús évék erkölcs­telensége. Ijy a forradalom, amelyet a felelősségrevonástól irtózok csináltak Lindnerre! és Károlyival együtt. Ezután kifejti, hogy most a nemes arkölcsi erők egyesítése a feladat. Egyesítés a hitben, valláserkölcsben, hazaszeretetben. Ne legyen osztályharc. A jelszó legyen a kereszt ,,In Voc signo vínces". Most a szónok a Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártjának programm át ismerteti. Elmondja, hogy a kommu­nizmus bukása után hogyan alakult a sokféle pár,.. Most két nagy párt van. Az egyesülés pártja és a kisgazdapárt. A két párt között programbeli különb­ség nincs. Igy pl. a földreformban. Az egyesülés pártjának a földbirtok reform kérdésében az az álláspontja, hogy a birtokmaximum kétezer hold. Kisajátíthatok először: idegenek va­gyonai. Másodszor; háborús vagyonok. Harmadszor : az egyházi hitbizományi birtokok Negyedszer: magánosoké két­ezer holdon felül. A földet vásárolni lehet. Csak hazafias gondolkodású földmunkás vehet földet. A párt programmból kiemeli még a kisiparosok segítését, a had : árvák és özvegyek sorsának javítását, a tisztvi­selők felkarolását. Nagy fontosságú programmpontja az egyesülés pártjának az, hogy küzd az 1848. XX. törvénycikk végrehajtásáért a felekezetek közötti tökéletes kölcsö­nös viszonosság és egyenlőségért. Kijelenti, hogy a keresztény Nemzeti Egyesülés pártja királypárti. Szent Ist­ván koronája dicsőségben ezer évig megtartotta országunkat. A nemzetközi köztársaság elvesztette. Végül a szociáldemokrata mnnkások­hoz intézi szavát a szmok A párt a munkások sorsát szivén viseli. „Minden munkás méltó az ő bérére". De csak az méltó, aki dolgozik, akinek hite és hazája van. Legyenek szociáldemokra­ták, de ne nemzetköziek, istentelenek, mint azok a vezérek, akik a munkások { filléreiből éltek olyan jól. | Birtha Lajo- szónoklatát többször szakították ínég a jelenvoltak tetszései. Ezután az értekezlet egyhangú lel­kesedéssel kimondta a Szabolcsvár­megyei Keresztény Nemzeti Egyesüiés , Pártjának megalakulását. Aztán a tisztikart választották meg ideiglenesen, addig, mig megyeszerte i be nem fejeződik a pártszervezkadés. ] Az előkészítő bizottság által jelölt tisz­; tikár és választmány névsorát Dr. ; Bernáth Zoltán olvassa fel. Az előter­j jesztett tisztikarhoz az értekezlet éljen­! zéssel járult hozzá. ] A jelölésre voaatkozólag nem hatá­' rozott az alakuló értekezlet, hanen határozatilag kimondotta, hogy az alakulás végleges befejeztével szűkebb bizottságot fog kiküldeni a jelölés meg­ejtésére, Az értekezlet végül elhatározta, ho^y távirati uton üdvözli Horthy Miklós fővezér-kormányzót, a kormányt és a pártközpontot és a Himnusz lelkes éneklésével ért végett, A franciák nem hajlandók enyhíteni a német békefeltételeket A franciák meg akarják szállni a Ruhr-vidéket Budapest, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) Pá isból jelen­tik, hogy a nagykövetek tanácsa teg­nap foglalkozott a német kornány azc- kérésével, hojy a békeszerződés n hány pontját megváltoztassák. An­gol és olasz megbízottak pártolták a 1 németek kérését ós rámutattak arra, ho»y a német haderő leszerelése el­halasztható, tekintettel a bolsevista veszedelmekre, a franciák azonban szi­lá'dsn ragaszkodtak a szerződ is ren­d-jlkezéseinak végrehajtásthoí. V^égle. ges döntést nem hozUk, .szerdán va. lósziiiül g újból foglalkoznak az Ebart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom