Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-23 / 68. szám

Nyíregyháza, 1920. március 23. * Kedd XL1. évfolyam * 68 szám * .. n Matutmtuir rmwi uwrtiM.jM S2ABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA * l» W JMBiP üít^mumt*^> « Esetés: Egész évre 120 K, télévre.. 60 K, negyedévre 30 K egy hónapra 10 K. Tanítóknak f^vre 40 korona. m Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatalt SZÉCHENYI-ŰT 9. SZÁM. TELEFON MÁM 329. POSTACHEQUE 295H Kéziratokat nem adunk vissza. Üzenet Erdélyből (Irta ismeretlen Székely bárd. A Hadigondozó Magyar Estélyén előadta dr. Garay Gyuláné. Üzent az Olt, a Szamos, a Maros : Minden hullámunk könnytől zavaros. Halljátok-e ott tul a Tiszán ? Mit zug az erdő lenn a Hargitán? M't viszhangoznak a csíki hegyek, S Erdély egén a szálló fellegek? Ez itt magyar föld és az is marad 1 Tiporhatják bár idegen hadak . ,. Csaba mondája uj erőre kél Ha ember nem segit, segit a szél 1 Segit a viz, a tüz, a csillagok ; Da nem leszünk mások csak magyarok!... Ha szól a kürt; egy szálig felkelünk — Halott vitézek lelke van velünk 1 — Előttünk száll az ős turulmadár, És cinesen gát és nem lesz akadály. Ember, pokol, ha elleDtnk szegül A székely állja rendületlenül. Üzentek a gyergyói havasok: Megvannak még a nyiri fokosok Elő velük! jertfk! segítsetek! Rabló hordák járják a végeket, Hollók, keselyük tépik a szivünk Ha nem harcoltok velünk elveszÜDk... S honszerző ősök sújtó átka vár. Ha odavész az ős magyar határ 1 És ha rablókuak ítél a világ, Majd mutatunk neki ujabb csudát Magindu'nak mind. a székely hegyek, A székelyföld nem terem kenyeret, Lehervad minden illatos virág. És mérget terem a gyümölcsfa ág ! Vizek háta nem hord esolnakot,. Székely anya nem szül uj magzatot, Vadon, puszta lesz a termő vidék — S ha tarulságul még ez sem elég: A föld megindul, a menybolt leszakad — De Erdély földje csak magyar marad !! Válasz a Tiszától Irta és a Hadigotdozó Magyar Estélyén előadta Sasi Szabó László. Halló ! Hallottuk!! Azt üzeni vissza, Oítnak, Marosnak — a Sajó, a Tisza: Tudjuk! Egy testünk, egy lelkünk, egy [a vérünk. Egy fájdalomtól, egy szégyentől égünk 1 Lidércek ülnek itt is, a Mohi pusztán .. . .. Nagy szégyen esett a gyolcson.. .. [a tisztán. Hódolt Buda már. Nyögött Szigetvár... Dult rajtunk a nemet, török, meg tatár.. Szélim... Dzsingiszkán .. . Csapás volt. [Átok! ... De ez ? ? Most 1!... Szégyen 1!.. [Bocskoros oláhok Halott tabló fsja... Már kilenc hó­[napja! !! ... Vemhes lett a lelkünk ... Bosszú [fojtogatja. Ezt már azér' Testvér! Más meg nem [tisztítja, Csak a vér. A vér... a jó ősi, szittya Mogul vér . .. A vér, a szégyenér', Msly sápadt arcunkról a szivfenékig ér.. Erdély ! ? Székelyföld ! ? ... Hejh, nem [addig ám!! Legyetek bizton tul a Hargitán 1 1 Mecsek aljától a tokaji hegyig Mind ott leszünk 1 Mind 1 Ökölre ! Kés­hegyig ! 1 S ha kevesen lennénk, mi elevenek, Nyílnak a sirok ... Jönnek az Elemek!! A tüz ! A viz ! A holtak. .. Csaba vitézit. Itten ig, nálunk is, jelek idézik 1! Várjuk az intést, a nsgy — csudajelt, Mit a fojtott időnek méhe rejt, Mikor kilobban a titkos órán S megindul velünk a szél... az orkán .. Fellángol újra a tüzes láda A kialudt vulkán Tokaj borába! A nyiri futó por égbe kavarog Mint Számum... Hollók .. Karvalyok,. Nádi csikaszok haragos dúlása .. Vadult méneseknek szilaj dohogása .. HaraDgok kopgása... Dobok dabo'ása... Kürtök harsogása .. Tisza áradása ... Ég... Föld . . . Erdők. . . Rétek. . . [Emberek vetése ... Az átok ... jégeső kopogó verése . . Sirva vigadás ... Amerikai honvágy. A kiszáradt tenger... A szikes Hor [tobágy — Tutin. Rodostó bujdosó lelke . . . Kurucok . .. Klapkák . . . Hajdúk regi­tmentje ... A somogyi bicskák ... a nyíri fokosok A kun-kaszák, a jászok, a budai sasok... Mind, mind az élők!! Mind, mind a [holtak!! Akik, amik itt valaha magyarok valtak. Megvünk mind .. . Megyünk !!! Hejh ! Te Tízisten 1 ! Hejh ! Te Viz­elten 11 Hejh! Te Napisten!! Karotok minket ciak még ez egyszer segítsen 1!! Talpra secitsen !! Vagy elveszítsen I! .. . Halló ! Székelyek ! ? ! Egy kezünk!! Száz kezürk!! Vagy megm radunk,vagy mind elveszünk .. . De a keservit!! Veletek leszünk 1 • i i Apponyi megtagadja a béke aláírását Budapest, március 22 Neu:lly szíkialávirat jelenti: A Malin értesülése szerint a napy­lövitek tarácséban ÍZ a bir ttrjedt el, fcogy Apponyi megtagadja majd a békeszerződés aláírását és döntés végeit a nemzetgyfcles ejé terjeszti azt. Dr. Andor Endre miniszteri tanácsos az iparos Ujak önképző egyleteben Dr. Andor Endre miniszteri tanácsos máreius J5-én este résztvett az iparos ifjúság hazafias ünnepélyén és ott gon­dolatos szép beszédet mondott a mun­haadó és munkás viszonyáról. Beszé­dének gondolatmenete ez volt : Éppen ma 30 éve — úgymond — hegy ebben az egyletben előadást tar­tott Deák, Kossuth és Széchenyiről — mint a magyar bölcseség, a lelkesedés és a tiszta értelem ideáljairól . . .. Ha e 3 nagy lélek szelleme egyesül ten hatotta volna at a nemzetet — talan 30 év multán nem jutottunk volna oda, hogy Petőfiként, együtt szer­veztük mag a függetlenséget és a kol­dusbotot ... Az az, hogy még azt se tudjuk meg fogni és vele ád4z elleneink közt szétütni, mert levágták kezünket, lábainkat . . . Sót szivünkből is kitépni készül egy databot mostoha kéz test­vérünk, ki ugy látszik saját elmúlását ami kezeinkkel akarja megédesíteni. .. Négyszáz éves bűneiért lakói és rajtunk akar naég egy utolsó? ütni . . . A szabadság feltámadása nüpján jó lesz elmélkedni magunkba szállni, mel­lünket verni s felvetni a kérdést van-e számunkra feltámadás, mikor sz antant kegyelméből megmaradó országban alig van több, mint 2 millió család ? Van, ha megértjük, hogy az istenfélő, nemeserkölcsü. dolgos és egyetértő esa­ládok alaotjak az ; llamot, hogy Róma sokkal kevesebb családból minden or­szág jövevényeiből alakult s a durva fértiak erkölcsét az elrablott szabinnők mefszeliditve a szeplőtlen c-aládi élet nyomán Rcma minden állam minta­képe majd a világ ura — a nemes családi erkölcsök meglazultával, az Is­tenfélélem kinaitával, pedig népek köz­prédája lett Minden magyar társsdalmi osztálynak az most a kötelessége, hogy saját kö­rében megvalósítsa uj erkölcsnek, mun­kának, egyetértésnek az Isteni mester tanításából folyó evangéliumát. Az iparos és munkásosztály viszo­nyát is ez irányelvek jegyében kell magitélni és rendezni. Itt a szónok lerajzolja ama szép vi­szonyt, mely a czéhek idején s mig a kontárok és a gyári verseny a kézmű­iparra rá nem nehezedtek, feoállott mester, segéd és tanuló között. Mikor — amint neki is az apai háznál — a mester fiának az iparos inasok voltak ltgjobb barátai, a segédek a családdal egy asztalnál étkeztek — s mint csa­ládtagok becsültettek. A mostani ipari fejlődés — sajnos eltörölte az egyéneknek ezt a viszonyát, amelynek az volt az éltetője, hogy fel­növő iparos ifjúság nagy többségének meg volt az önállósághoz va'ó reménye. De a mai helyzetben is sokat lehet tenni a megértéshez, ha az eltávolodott egyének szervszetéit hozzuk össze i gymással s indítjuk kölcsönös megbe c.-ülésre és egyetértő munkára. A sztrájkok okairól és vivós szerei • ről 1893 ban készült nagy angol hiva­talos munkálat is a két fél szervezete itől várja az ipari békét. Mirden helyen sok szépet teremthet itt a kölcsönös jó akarat. Igy pl. Nyír­egyházán, hol mintaszerű tanoncotthon van, mennyire előmozdítaná a megér­tést, ha az érdekelt szervezetek vállve­tett munkával megindítanák az akciót egy segéd otthon létesítése érdekében. Ha a tanoncok szakszerű és erkölcsi nevelése érdekében a szervezetek egy­séges programmot dolgoznának ki s a tanoncképzésben a segédek kötelező és buzgó részvételét, szerepét, jó példa­adási kötelességet az ipar jövendő ér­dekeit hangsúlyozva megállapítanák. És más hasonlók. Ha a szervezetek vállvetve követelnék a kisebb iparosok és a segédek munkások aggkór és rok­kantságelleni kötelező biztosítását. A jelen voltak meg-megujuló éljenzése és tapsai által kisért előadást szónok azzal fejezte be: „Vajha megihletné a Gondviselés a nemzet minden tagjának lelkét Deák, Kossuth és Széchenyi egyesült szellemével, s átáradna a szel­lem minden társadalmi osztályra, mert csak igy remélhető, hogy az ország újra születik s újjászületvén, többé nem vesznek rajta erőt a pokol kapui. . . Simonyi Semadam tárgyal a szociáldemokratákkal Budapest, márc. 22. Távirali tudó i ónk jelentése. A szociáldemokrata-párt veze­tőséginek három tagja, Vanczák János, Miakits Ferenc, Preusz Mór hosszasan értekeztek a mi­niszterelnökkel. Mint értesülünk, a tárgyalások kedvező kilátásokkal folynak tovább. A szociáldemok­rata párt ezen tárgyalásairól a miniszterelnöknél jelenvoltak egyike a következőket mondotta : A miniszterelnökkel folytatott tárgyalásunk igen hosszú ideig tartott. Módunk volt elmondani mindazt, amidnek elmondására már hónapok előtt kellett volna a másik részről módot adni. A tár­gyalásról egyébként egész röviden esak anayit lehet mosdani, hogy a megértés lehetősége Mindkét részről lehetségesnek mutatkozik. Mi a nyert impressziók alapján reményt táplálunk arra, hogy őszinteségünket megértik és a belső konszolidáció, valamint a külföldi feszült állapot megszün­tetése érdekében honorálni is fog­ták. A tárgyalások naa már ked­vezőnek mondhatók, amit az is bizonyít, hogy tárgyalásunk nem szakadt meg és a jövő héten folytatni fogjuk. Előbb azonban mindkét részről ertekeznüuk kell és ezektől a megbeszélésektől vár­juk. hogy a legközelebbi tárgya­láson még jobban közeledünk egymáshoz. Mi semmiféle szerepet nem vál­lalunk ha megegyezés is jön létre, megmaradunk amellett az állás­pontunk mellett, hogy előbb le­Ára 1 korona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom