Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-11 / 58. szám

Nyíregyháza, 1920. március 58. * Csütörtök • ü>•mn

i

. H>I

«h

oi

i

»»

»I

W«

'iw

rii

ii

ti

'-atg*:-.- niiwwwiani XLI. évfolyam * 70 szám \ Elmentek Végre. Amit hónapok óta százszor éledő, százszor csalódásba tult reménységgel i emeltük, vártunk, ami után mar S2inte eszelős izgalommal sóvárogtunk, ma végre beteljesedett, A megszálló román csapatok kivonultak városunkból. A megaláztatásnak, a napról napra meg-megujuló, szégyenteljes vesszőfutásnak vége. Legfeljebb csak magunk előtt kell immár szégyenkeznünk. Pirulnunk, hogy idejutottunk, ide sülyed tűnk. Hogy egy hirmadrendü Balkánállam tiz hónapig törülhette belénk a sáros bocskorát. Hogy napról napra megujuló megaláztatásokat, megszégyenítéseket kellett elszenvednünk, hallgatva, némán, ökölbeszorult kezekkel, de tehetetlenül, kifosztva, kirabolva anyagi és erkölcsi javainkból, megveszszőzve, megalázva, sarokba szorítva, mar-már gyavaság számba menő birkatüreleinmel . . . De azért egy szót se Testvéreim 11 Megérdemeltük. Kemény voit a lecke. Olyan volt, mint egy bibliai látogatás. De be keli ösmernünk hogy rászolgáltunk. Sok minden előzményt fel íehet irni a helyzet, a végzetszeraség, a nemzetközi berendezkedésünk lehetetlenül szerencsien számlájára, de lényegileg főként mégis csak mi maguuk, sajat hibáink hoztak, okozták ezt a nemzeti csapast. Amig az áldott béke áldásait élveztük, a jó sorsba vetett fatalista egykedvűséggel, tétlenül néztünk a titok zatos jövő elé. Ki tudna felsorolni botorságainkat, mulasztásainkat ? ? ? Ki tudná hirteleben fdlszamiaini kö nyelmúsegeinket, rövidlatasuukat, komoly es ceitudatos nemzeti munkara való restségünket, a haladó idő tanitasai iránt tanúsított süketségünkét, maradisagunkat s másresziőt könnyelműségig jóhiszemű buzduiasainkat hangitalos es divatos eszmeáramlatuk iraut s az egykedvűséget, batnulotos nemtörődömséget, amelylyel néztük, türtüs, hogy fajunkhoz idegen, a nepünK telkére meregkent ható tanok, nemzet közi vilagieifogasok >ertóző miazmait az alliboralizmus vedoszarnyai alatt büntetlenül piantáihattak, olthattak, terjeszthették a mi érot.en, hiszekeny, szenvedélyes népünk szeles retegei kö zott ? ? Ki tudná elsorolni a mulasztásokat, amelyeket a szerencsetlen közjogi viták szenvedeiyei Között a szociális pioblémak egeszséges megoldása iránt tanusitoitunn, da amelyekkel sok-sos keserüsegnek, türelmetlenségnek, lazadozo szenvedelmeknek elejét vehet-tűk s a hosszú haboru nyomoi usagait elviseihetióbbekke tehettük volua ? Egy szót ca Testvéreim 1 A lecke keserű voit. A bűnhődés egész nemzeti törtenetünkben példátlanul alt, — de vaujuk be, hogy megérdemeltük . . . A keleti szomszédnak a polgári társadalom megmenteae cöljabOi, helyesebben annak ürügye a.ait beözönlott csapatai végig gazoltak rajtunk. Megaláztak, raadasul kifosztottak, tehetet leuségúnket s az európai kimerültségét felhasználva tönkretettek bennünket. Elvittek jogászainkat, kenyerünket, pénzünket, ipari, forgalmi berendezéseieket, leszerelték vasutainkat, postáinkat, de ami legkeserűbb elvitték nemzeti büszkeségünket, önérzetünket . . . És én mégis azt mondom nektek Testvéreim : Ha megértettük a lecke tanításait, ha komolyan levonjuk a kemény próbának tanulságait, ha magunkba szállunk, ha elfeledjük s a keserű mull emlékei közt hagyjuk gyarlóságainkat, főként a visszavonást, a pártoskodást, a munkáüanságot, az egymás iránt való ingykedést, féltékenykedési és nem pazaroljuk a drága időt kelleténél tovább bűnbak kereséssel, hosszú forralással, hanem, ha mint közös nagy gyász után jó testvérek szokták — a nagy fajdalomban összeforrott szívvel, egybeszakadt lélekkel mindannyian összefogunk, összelogunk egy nagy, egy szent munkaban a nemzet újjászervezésének, taipraallitásának dicső munkajaban akkor azt mondom nektek, Testvéreim 1 hogy nyertesek vagyunk, mert az elraboit, kifosztott javak helyett egy olyan szellemi, erkölcsi kincset kaptunk cserébe, amely minden vesztesegünknél értékesebb, becsesebb, biztosabb kár kárpótlást fog nyújtani ós szilárd biztositéka lesz egy jobb, boldogabb jövendőnek 1 Nem a multakon keseregni, de a jövőért dolgozni 1 Nem tetemre hívni, de egy köíös célban összefogózni 1 Nem auozoani, hanem erős és komo.y nekiöuzduiassal a tavozonak — sarkin maradni 1 Ezt mondom Nektek 1 Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Nagy ím tábornoK átvette Njireyfhaza áliomasparancsnokségat Tegnap este plakatok jelentek meg az uteán, amelyeken Nagy Á»os vezérőrnagy tudatja- a varos közönségével, hogy a mai naptól kezdve átvette Nyíregyháza allomáiparancsnoksagat, A lalragaszok parancsot közölnek a fegyverek és kincstári felszerelések beszolgáltatására és a Nemzeti Hadsereg szombaton való Ünnepélyes fogadtatasara vonatkozólag. A falragasz szövegét itt közöljük : Nyíregyházi magyar katonai ájjomásparancsnokság. 1-1920. szám. Katonai állomásparancs. A román csapatok (kivonulásával átvettem a katonai állomásparancsnokságot és a következőket rendelem el: 1. Az állomáson tartózkodó összes tényleges tisztek, tisztviselők ós hasonállasuak — a szolgaiatilag elíoglalt csendőr- és rendőrtisztek kivetelével — a magyar nemzeti hadsereg fogadtatására t. é. március ho 13-an (az úra később lesz tudatva) a diadaikapunáí (pénzügyi palotánál) lehetőleg' tábori öltözetben jelenjenek meg. 2. Katonai egyenruha és rendfokozat viselésére csak a tényleges katonai szolgálatot teljesítő, valamint a katonai karhatalmi alakulatokba beosztott egyének jogosultak, utóbbiak igazolvánnyal és karszalaggal lattatnak el. 3. Az összes fegyverek, kincstári egyenruházati ós leszerelési cikkek nyugta elleneben beszoigáltatandők a katonai anyaggyüjtő raktárba. (Vármegyeháza, földszint.) E rendeleteim be nem tartása had birói eljárást von maga után. Nyíregyháza, 1920 március 10-én. Nagy Ákos s. k,, vezérőrnagy. FELHÍVÁS. Nyíregyháza város közönségéhez! Az elnyomatás hosszú napjai véget értek. Megszűnt az annyi szenvedéssel, annyi zaklatással reánk nehezedett megszállás, melyet egy sötét korszak kényszerítő szüksége zuditott városunkra. Megszűnt a megszállás ! Fellélekzésünk első fohásza az ég Urához szálljon, akinek bölcs rendelkezése e napot megadta'. Második gondolatunk öröm és büszkeség érzetével a Magyar Nemzeti Hadsereg felé forduljon, melynek talpraállása nélkül ezt a napot nem, vagy csak nagysokára érhettük volna el. Polgártársak 1 Tudatom veletek, hogy a mtgyar nemzeti hadsereg egy százada március hó 10 én, azaz szerda reggel 9 órakor, a zöme pedig március 13 án reggel 8 — 10 óra között érkexik városunkba. Ezen időpontok történelmi nevezetességüek lesznek városunk él«tében. Nemcsak azért, mert ezen időpontok fogják jelezni Nyíregyházának elválaszthatatlanul és édes magyar hazához való tartozását, de azért is, mert a magyar nemzeti hadseregben ekkor üdvözölhetjük elsőizben minden magyar lélek évszázadokon át hiu vagyának, kétségbeesett reményének első megtestesülését. Önálló magyar nemzeti hadsereg. Jelképe, de egyúttal megvalósítója a mindenkitől független önálló magyar nemzeti államnak ! Jelképe, de egyúttal megvalósítója, mert megteremti mindnyájunknak számára' azt a belső rendet, amely porig sújtott hazánk talpraállitásához, a régen félbehagyott alkotó munka felvételihez és folytatásához nélkülözhetetlenül szükséges. Nyíregyháza varos közönsége áthatva a történelmi napok fontosságának érzetétől, a magyar nemzeti hadseieg iránt érzett atyafisagos jzeretettől, kitörő lelkesedésében örömünnepet rendez és pedig a hadsereg zömének bevonulasa alkalmával e hó 13-án. Polgártársak! Ezt a bevonulást ugy a magyar nemzeti hadseregre, mint városunk minden lakosára örökké emlékezetessé kell tennünk az altal, hogy abban szivijnk egész lelkesedésével, de egyszersmind az időhöz méltó komolysággal mindnyájan részt veszünk. S hogy örömünk, szeretetünk, lelke»edésünk külsőleg is megnyilatkozzék, már a mai naptól kezdve diszitsétek fel házaitokat, a megiévelyedettek által előbb sárba tiport, az idegenek által később eltiltott, de mindnyájunknak szivébe zárt, hazankat, hőn szeretett magyar hazánkat jelképező nemzeti lobogóval. Éljen viruljon örökké a poraiból újra éledó Magyarorszag! Éijen a magyar nemzeti hadsereg 1 Nyíregyháza, 1920. március 9. Hazafias üdvözlettel Dr. Beacs Kálmán, polgármester. A Nemzeti Hadsereg bevonulasa Nyíregyházára. Az ántánt misszió megérkezése. A „Nyirvidék tudósítójától." Hosszú napok teltek el izgalmas várakozasban, míg .végre elérnezett a szabadulás várva-várt órája Ma reggelre volt jelezve a Nemzeti Hadsereg egy századának bevonulása s már a kora reggeli órákban nagy néptömeg lepte el a Széchenyi-utat. Különösen a didalkapu körül alltak sokan Mar kilene óra elmúlt, az iskolásgyerekek dideregve ácsorognak a széloen, amikor meglátják az első magyar katonat. Kovach Dénes a Nemzeti Hadsereg egyenruhájabán talyigán robogott végig a Széchenyi uton. ö mar tegnap bejött civilruhaban a varosba, hegy elsőnek üdvözölhesse Nyíregyházat: A vasu:i állomáson a notabilitások, a hatósagok képviselője és a helybeli tisztek varjak az ántánt misszió meg érkezését. Nagy Ákos vezérőrnagy állomásparancsnok gróf Vay Gábor Szacolcsvarmegye főispanja, dr. Ujfa.»ssy Dezső volt toispan, Geduly Henrik ev. püspök, Énekes János prepost-főesperes, ersekhelyettes es dr. Benes Kalman polgármester és még sokan. Kiss San dor reudórkapitany és Izay Gaza rendőrtőíetügyeiő a rendőrtisztek élen a rend ientartasáról gondoskodnak Két reg nem látott kakastollas csendőr is setal lei és alá a perronon teljes fegy • verzetben, imponáló megjelenesűk mellett eltörpül annak a ket román katonának az alakja, akik még ott vannak az állomáson. Ket román tiszt is ott van a várakozok közölt. Az állomás előtti páljaudvar teljesen üres, egyetlen jármüvet nem lenet ra,ta laini, mindent eivittefc a románok. Végre 9 óra 15 perckor Debrecen telól megjelenik egy kis füstgomolyag, jön az antant misszió vonata. Ket perc inuiva zörögve döcög ba egy kimust rált, tossz mozdony egy podgyasz es egy szomelysocsivat Szinte szeretne az ember sírni, mikor ránéz. A kotsi ajtajában és ablakainal az antant miszszio tagjai mosolyogva fogadjan az udvoziest. Közöttük eg^, sastollas fess magyar tiszt is van. A" lövetkező pil lanatban már valamennyien kiszálllak. Vay Gábor gróf főispán ea Nagy ÁKOS vezérőrnagy rogadjak őket. A misszió élén Bertocut francia ezredes áll, mellette egy angol, olasz és román tiszt alakja tűnik fel A missziónak a velük jött Megay nemzeti hadseregbeli vezérkari ezredes bemutatja Nagy Ákos tábornokot, Vay Gábor kormáuybiztos főispánt, Benes Kálmán poigaimastert és Kiss SaDdor rendőrfőkapitányt. A misszió vezetője tíertout ezredes intézni diK. a v ros a.vetelevel kapcsolatos teendőkről, fitőoo a csapatok te vattása és a román csapaton. eivonulasa történik meg, majd a misszió atadja a várost és a közigazgatási hatósagok vezetőivel a megszállásról tárgyalásokba bocsájtkozik. A misszió tagjai s a hatósagok vezetői ekkor kcCsira ülnek 6s a városhazara hajtatnak. Ezalatt a perronon uj vonatot várnak. A lisztikar élén Nagy Ákos tábornok kai a nemzeti hadsereg elsőnek ideérszazadának fogadasára készül. Ára 60 fillér SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA iiáíketés: Egész évre 120 K, félévre.. 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. -..

. Tangóknak télévre 40 korona. • l«HMMaÉMWM*WMMMHMM HMM MM#I MWIWM Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LASZLÖ iterkeszt&ég és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ŰT 9. SZAM. STLtFON IZAM 329. POS TACHEQUE 2D5&. Kéziratokat nem aaunk vissza.