Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-11 / 8. szám

2 JSÍYÍR¥IDÉíC. 1920 január 11 Ezután Kucharszky Lászlóné egy babércsokrot nyújtott át Apponyi Albert grófnak. A miniszterelnök beszéde Ekkor Huszár Károly a terem közepére lépett és Appony' Albert grófhoz fordulva a következő beszédet mondotta: Kegye'mes uram 1 Soha még magyar államférfin nehezebb útra nem indult, mint te, aki egy életen át ennnek a nemzetnek a legnagyobb fia, az ö nemzeti érzésének, gondolkodásának nemzeti lslkületének s nemzeti fejlődésének lánglelkü apostola voltál. Nem adta meg neked a sors azt, hogy megérjed ideáljaidnak, vágyaidnak, egy ezeréves nemzetnek a kivirágzását. Meg kellett érned hogy ezer év alatt a legnagyobb szerencsétlenség akkor szakadt erre a nemzetre, mikor már azt hi„tük, hogy szabadok, függetlenek vagyunk. Most elmégy tőlünk idegen országba, a népeknek nagy tanácsától igazságot, méltányosságot kérni egy ezeréves máuir nemzet számára. Az, ami ott miránk vár, az nemcsak a magyarság sorsát fogja eldönteni, hanem az tarópai békének a tartósságát is fogja je'anteni. Egy igazságos béke az európai civilizációnak nyugalmát, békéjét, btztonságát fogja jeleiteni, E pillanatban visszagondolok arra, amit ezer év ótB szenvedtöck mi, magyarok, hogy az európai civilizációt meg tudjuk menteni. Mindig mi voltunk, akik a keletről jövő támadást megtör

fük. Most is megtörtük az ázsiai pestis te-jedését és ha Ei^-őpa nem méltányolja százados érdemeinket az európa kultúráért, önmaga ellen követ el nagy vétket és bünt. Mi b'zunk a népek és nemzetek igazságos Istenében, a müveit nyugati népek íek erkölesi felfogásában, akik a népek önrendelkezési jogának alapján próbálták megvívni harciakat, hogy nem lesznek hütelenek ehhez a nagy elvhez. A nemzetnek legjobb fiát, a magyar nemzetnek büszkeségét, reménységét küldjük el erre a nagy feladatra. Kisérjen téged az Isten szent áldása, minden magyarnak hő imája és hozzon a sors bármit is ránk, mi ugy fogjuk venni, mint őseink ezer éven át, jó- és^balszerencsében mindig ugy viselkedtek, mint egy nemzet, amely nem csügged el, ha balsors fenyegeti és nem bizakodik el, ha szerencse jut osztályrészül. Tudjuk, hogy mindent megfogsz tenni, amit tehetsz, tudjuk, hogy nem sok reményünk van, hogy valóra váljék az a mit várunk, de hisszük, remélünk abban, hogy a béke olyan lesz, amely a nemzetnek újjászületését, ujjáépülését es további századokrr át való fenmaradását biztosítani tudja. Isten áldjon, vezéreljen utaitokon, minden magyar szív imádkozni fog értetek és idehívják mind azoknak a letűnt generációknak véráldozatait és a világháborúban elhullott hőseinknek, özvegyeinknek és árváinknak szellemét, hogy segitson nehéz szellemi harcotokban Adja Isten, hogy a nemzet jobb jövőhöz jusson munkátok által. Apponyi válasza Apponyi Albert gróf igy válaszolt a miniszterelnöknek : — Igen tisztelt miniszterelnök ur 1 Nagyon tisztelt barátom 1 Valóban nem tudom, hogy mit szóljak ebben az ünnepélyes és nehéz órában, midőn a gondviselés ugy akarta, hogy oly viszontagsággal teljes és hosszú poli • íikai pálya kicsúcsosodjék abban a misszióban, amelyet most elvállalnom kell, amelyet éppen azért nem utasíthattam vissza, mert nehéz, mert kínos ; csak ugy mint a Katonának nem szabad visszautasítani egy küldetést azért, mert veszélyes. Istenbe vetett törhetetlen bizalommal, nemzetünk igazának teljes átérzésővel megyünk a mi nehéz feladatunk megoldása elé és minden attól függ, hogy adatik-e nekünk egyáltalán alkalom arra, hogy azt, ami a lelkönkban lakik é ami nemcsak minket érdekel, hanem igen jól mondtad, Európaiak jövőjót, az emberi civilizációnak legközelebbi éráját, mindazt megértethassük, átéreztethessük. A végén azonban, a mai órának sötét bizonytalanságain és a békemühöz, melyről nem tudom nem kell-e majd idézőjel alatt annak neverni, fűzött aggodalmakon tul a jövőbe nézek Ha ehhez az akarathoz az élethez való ezen akaratnak egyéb feltételeit, azokat az erényeket tudjuk megszerezni és gyakorolni hogyha nagy csapásaink után a magunkbasziMlásnak az a szelleme uralkod'k rajtunk, amely szükséges, hogy diadalmaskodhassunk helyzetünk nehézségein, akkor nem féltem nemzetem jövőjét és akkor a legrosszabb ecetben is csak egy sötét folyosón kell áthatolni, melyen tul azonban ismét a verőfényes nap süt és a reménység sugarai ránk árasztják vigasztaló fényüket. Azt tudom, hogy Demcsak a magyar kormánynak, hanem minden magyar embernek a szive velünk van és kisér bennünket utunkon, azt is tudom, hogy nemcsak magyar érdekeket, hauem emberisági nagy érdekeket védünk meg. Ha ezt nem sikerül megértetnünk, nem minket, nem a nemzetet fogja ezért érni gáncs és nem a magyar nemzeten fog majd az igazságos Isten bosszút állni. Még egyszer köszönöm a szíves bizalmat és a jóindulatot, melylyel útnak eresztetek. (Lelkes éljenzés.) A Terfiletvédő Liga üdvözlete Ezután Raffay Sándor evangélikus püspök a Területvédő Liga nevében intézett gróf Apponyi Alberthez beszédet. Eddig, mondotta, meg sem hallgattak, Mi nem könyörgünk kegyeket, csupán esak igazságot kérink. Mi azonban bízunk a nálunknál hatalmasabb, a nálunknál erősebb népek igazságszeretetében, jobn meggyőződésében, a hatalmasoknak tiszta érzéseiben, emberi érzéseinek mélységében, politikai bölcsességének emelkedettségében, keresztény erkölcseinknek erejében, hogy megismerve a mi igazságainkat, azoknak a történelmi igazság tisztességéért érvényt szereznek és bennünket, szegény nemzetet, halálra nem csonkítanak. Apponyi Albert gróf az [üdvözlésre igy válaszolt: Már csak igen rövid néhány szóval akarok válaszolni a terület épségét védő ligának ezen üdvözletére. Az alaphangja ennek az üdvözletnek: a szerencsétlenségben is fentartott önérzet hangja és ez jól és helyesen van igy. Ezen a hangon kívánunk mi is szólani, ebben a szellemben kívánunk mi is fellépni, nem hivalkodással, nem mintha fellázadnánk az ellen, ami minden nagy tusánál a legyőzőitekre nehezedik, hanem ugy, amint egy becsületében le nem győzött, kárt nem vallott beszél, aki a háborút nem kereste. Sőt erre most már okményszerü bizonyíték van. Dacára a legerősebb provokációknak, amelyeknek ki volt téve, a végletekig kikerülni iparkodott a háborút, mikor kikerülni nem tudta, azt becsülettel végig harcolta, árulúvá nem lett. Ez volna a mi bűnünk. De az árulás nem tartozik nemzeti tradíciónkhoz. Irományaink közt van egy szerénv okirat, amelyet odatehetek a mi győztes ellsnségeink asztalára, számos aláírásokkal ellátott bizonylata az ellenséges országok polgárainak, akiket a háború a mi területünkön talált és akik bizonyságot tesznek arról, amit mi magától értetődőnek tartottunk, a legteljesebb zavartalanságot élvezték, a leglojálisabb eljárást tanusitotHa ellenségeink hasonló bizonylatot tudnak elénkbe tenni, akkor beszélhetünk egyenlő önérzettel egymással. Rajtunk, A mi nemzeti becsületünkön nem esett csorba. Hogy mi lesz eljárásunknak az eredménye, nem tudjuk. De hogy ezen eljárásunkkal sem fog nemzeti becsületünkön csorba esni, azért jótállok. Hosszas, lelkes éljenzés kisérte gróf Apponyi beszédét, ezután a jelenlevők kikísérték az elutazókat a pályaudvar első vágányán állá vonathoz. A vonat tíz kocsiból állott. Egy termeskocsibd!, egy étkezőkocsiból <s nyolc első- és másodosztályú kocsiból. Gróf Apponyi Albert beszállott a termes-kocsiba és a nyitott ablak mellé állott és újra elbúcsúzott a nagyszámba! jelenlevőktől. Pontban nyolc óra 50 perckor indult el a vonat és a közönség kalaplevéve a Himnuszt énekelte akkor. A vonat délután 3 órakor érkezik Bécsbe. Itt dr. Gratz Gusztáv bécsi követ várja a vonatot. Teljes három órát időzik a vonat Bécsben és este hat órakor indulnak csak tovább Buchson és Bázelen keresztül és Párisba menetrend szerint 7-én reggel 8 éra 10 perckor kell megérkezniök. Szófia, január 10. Bulgáriában tovább tart a sztrájk. A helyzet válságos Stambulinszki miniszterelnököt egy kommunista csapat megtámadta amidőn Belgrádból autón viszszatért. A miniszterelnök csodálatos módon menekülhetett csak meg. A Nagyvárad cimü lap irja : Szófia, január 10. A bolgár kormány lemondott. A szocialisták vették át a hatalmat. Azon fáradoznak most, hogy kormányt alakítsanak Daneff közreműködésével. Szófia. Országszerte véres forrongások vannak. A tömeg a dinasztia ellen tüntet és a tüntetés ma már felkelés jellegét öltötte. Számos összetűzés történt, melynek során a katonaság a tömegbe lőtt. Sok halott és sebesült van. Ruscsukban szintén forrongás volt, melynek során a katonai sortűzre a tömeg revolverlövésekkel felelt. Hazaszállítják a szibériai cseh csapatokat Londonból jelentik: A békekonferencia határozata folytán megkezdették a cseh csapatok hazaszállítását. Az első szállítmány, mely háromezer emberből áll, már útban van Vladivosztok felé. Amerika ratifikál Páris, jan. 10. Washingtonból jelenti a New York Herald, hogy a szenátus január 14 én tartandó ülésén ratifikálja a Németországgal kötött békét. Azután foglalkozik Amerika érdekeivel Oroszországban és végül az európai országok részén adandó kölcsönökről szóló törvényjavaslatot fogja tárgyalni. (Ghemarea.)