Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-09 / 56. szám

Nyíregyháza, 1920. március 9. * Csütörtök XLI. évfolyam * 70 szám 82ABOLCSVÁRMEGYE ÉS NVIBEGVHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA ámtetéq: Ügész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. ­- Tgniíóknsk félévre 40 korona. ===== Alapította JÓBA ELEK PeWős szerkesztő Di S. SZABŐ LÁSZTŐ Szerkesztéség és Kiadóhivatal: 5ZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. •"EI.EFON SZAM 329. POSTACHEQUE 2953; Kéziratokat nem adunk vissza. ' Sí&SÍA.Z: - T fl " ~'lHl TTM Hi r II I " - ' D II HTWI ÍI I.M— Csapataink előnyo­mulása a Tiszántúl Karcagon magyar hadsereg van Csapataink tiszántúli előrenyomu­lása második mozzanatát március 2 án hajtották végre és Hódmezővásárhely, Szentes, Szarvas, Mezőtúr, Turkeve és Kisújszállás vonalat érték el. E vá rosokat csapataink megszállták. Kato­náink bevonulása a lakosság körében óriási lelkesedést és örömet keltett A román csapatok Püspöklelle-, Kondo­ros-, Gyoma-, DévavaDy-, Kareag-vo­nalra mentek vissza. Karcegot csapa­taink március 2-án szálltak meg. A franciák március elsején Sze­geden az impériumot átadták az ille­tékes polgári és katonai hatóságoknak. A londoni tanácskozások Doulbet francia meghatalmazott mi­tiszter, aki tülön megbízatással megy Magyarországba, legközelebb Budapest­re érkezik. Doulbet e^ben a minőségé ben mindadd g Budapesten marad, amíg Magyarország és Franciaország között a diplomáciai viszony helyre nem all a béke alairása és raúli»alasa után. A ,.Petit Journal' londoni ertesülése sze­rint a legtelsőbb tanacs gazdasagi osz tálya üléseit azon eszközök és módok tanulmanyo ásanak szentelte, amelyek alkalmasak az általános diágassg le­küzdesére. Számos pozitív ^rendszabályt vetettek fel ös vitattak meg és nagy vonalakban meg is egyeztek hangoz­tatva azonban hogy az elfogadott határo­tok nem pusztán gazdasagi termssze­tüek, hanem politikai következmenyek kel is járnak ós ezért elóbb Millerand hozzájárulását kell megnyerni Az „Ac­tion Francais e"-ban Jaques Baiiiviiie gyorsabb munkálkodásra hívja löPá londoni értekezletet. Mielőbb meg teli oldani a pénzügyi és gazdasági kérdé­seket és véget keli vetni annak a bi zonytalanságnak, amely a termelés és foigalom fölvételét megbjnitja Az ad­riai, a magyar és a török kérdésben még senimileie döntést nem hozlak. Vagy nem dolgoznak rajtuk vagy rosz­szul dolgoznak, ni.közbeu a kontaktus mindjobban kiéleződik. Nitti szerdán reggel Romába szándékozik vissza­utazni. Ezer jegyzőkönyv a Tisza­féle gyilkosság ügyben Margalits Ede dr vizsgálóbíró sza­kadatlanul folytatja a tanúkihallgatáso­kat a Tisza-féle gyilkossági ügyben. Az iratok most már hatalmas tömeggé nőttek, mert az ügyben a különböző i yomozási és vizsgalati eljárás aiatt eddig ezer jegyzökönyvet vet'ek fel. Amikor a tettesek ktzrek< ritőjének le kintelyes jutalomdíj t tűztek ki, külö­nösen a rendőrségen rengeteg ember jelentkezett kihallgatás vegeit. Ezeknek a jegyzőkönyvei mind az iratok között vannak. A felvett vallomások több, bar jelentőséggel alig bire elkntétet n uiat­nak és az ujabb kihallgatások kitér jeszkednek ezen ellentetek kiegyenlí­tésére is. A vizsgálat még tart és alig várható, hogy ebben a hónapban vé­get érjen. Az angol alsóház külügyi bizottsága követali a bdkeszerzddés revízióját — A Magyar Távirati Iroda szikratávirata — London, március 9. Az angol alsóház külügyi bizottsága tegnap Róbert Ce­cil elnökletével ülést tartott és elhatározta, hogy Angliának és a szövetségeseknek k vánniok kell a békeszerződés ' revízióját. iiubiuek Gyula Ima luiuisítereM 1 A jövő héten megalakul az uj kormány Horthy Miklós kormányzó sorban fogadja a politikai élet vezetőférfiait, hogy a kibontakozás teiöli véleményü­ket meghallgassa. Az eddigi audienciák körül Különös jeientösegü fíubíuek Gyula és Haller István kihallgatása. Miudü'ét po.itikus egy óránál hosszabb ideig volt a kormányzó szobájában ós igy módjuíbau állott teljes részletes­seggei beszámolni a helyzetről. Mo«t mar teljességgel biztosra vehető, hogy Hui'ihy Miklós kormányzó a parla­mentáris elveknek megfelelően a nem­zetgyűlés tagjai sorából dezignálja a niiuiazterelnökct Beavatott politikai körökben ugy vé lik, hogy a megbzatis Rubinek Gyu lanak jut, akinek mcdjaban ali kor­manykepes többségi partot alakítani a nemzetgyűlés tagjamas sorából. A föld miselesügyi miniszternek megbizatasa melleit szoí az a teny is, nogy a kormányzó arra kélte Rubinaket, hogy a mostam informatív kihallgatások utan keresse föl újból. A mostani kihallgatások szombatig befejeződnek es így valószínű, hogy meg szombaton megtörténik a dez g­nalas is. A kijelölendő miniszterelnök vaeainap es héuőn targyal a pártok kai, ugy hogy a jövő hét elején a par iamentans kormány megalakul és be­mutatkozik a nemzetgyűlésnek. Az előtérben áho Rabinak Gyulán kivul beszélnek Haller István minisz­terelnökségéről is. Haliért azonban na­gyon vegyes érzelmekkel fogadnák es egészen bizonyos, hogy a kisgazdapárt nem támogatna kabiuetjet, sot abüan reszt sem venne. A keresztény egye sülés politikusai közül sokkal szíveseb­ben látná Huszár Károlyt a kisgazda part a miniszterelnöki székben. Huszár azonban nein hajundó vállalkozni a kormányelnönségre. A miniszterelnöki szék negyedik je­löltje Apponyi Albert gróf, akinek a dezigaalasa csak ezért nem lörténik meg, mert a kormányzó velemenye szerint is Apptoyi souk-a inkább szol­gaija a nemzet erdekén a békedele­gáció élén, minth* energiáját párthar­cokban forgácsolná szst. A pártok hangulata után ítélve az egyedül szauibajöhetö miniszterelnök je.ölt Rubiuek Gyula Az eddigi jelek­ből ítelve kétségtelennek tűnik, nogy a koimányzo ót bízza meg a kabinet megaiakitasával, UBMBÉDHUB . A szocialisták nemzeti alapra helyezkednek A Népszava március 2-iki számában Vanczak János szerkesztő toliábol egy rendkívüli erdekts cikk látott napviia got, aniely közveietlenül Horthy Mik­lós kormányzó szemelyére van adresz­száha. Az ujjátpitCs es konszoiidacio nagy teladatanan során — úgymond — senki sem nélkülözheti Magyarország munkásságát » elsősortan nem azt a munkásságot, amely nemcsak dolg zik mint a baiom, hanem amely goüolko­zik, éi6z es Lemcsak liziuai erejet viszi küzdelembe, hogy a pusztulás helyén a jelet támadjon, hanem a szó pet es nemeset méltányolni tudo lel­ket és é&zbeli kincseit is. A sservezett nibgytr munkásság kincsei: technikai képzettség es erő, szellemi tudás és telemelKedó hkarai, mind rendelkezésére íog állani a kormányzó urnák, ha erre nekünk a ithttóseg megadatik. A le­hetőség pedig szamunuxa a hövetke zekéén all : Az tddigi helyzettel szem ben a megbékélés irányzata a-politikai életben. AKI igazan bűnös valamiben, azt sújtsa a törvény szigora, de aki büntetlen, azt ne ertitsse bania om senki részéről sem életben, sem testi épségben, sem polgári szabadságában, Akiket rendezetlen, kaotikus állapotok közö.t, túlzott félelem' vagy buzgóság megfosztott szabadságuitó , azok szen­vtdese szűnjön meg, hogy érezni le­hes-tn egy szebb Kor hajnalának en­gesztelő fuva^at ... Mi vagyunk olyan jó magyaros, mint bárki ebben a hazában, lökünk joggal senki sem iéitheti ennek a sorsai, nurt ha va­lakire, ugy ránk, szegény emberekre áll a költő szava: itt elned, halnod kell. A sajtó a nnliiük szava és a ma­gyar embor közmondása az, hogy mon­dott szóűól érijük meg egymást. Ma bennünket túlságosán teireeitenek, ránk kennek hibákut. ej vétkeket, amelyeket nem követtünk el ós nem akarunk el követni és mi nem védekezhetünk, mi nem nem igazolhatjuk magunkat . , . A neaüeii újjászületés es feltárni dás mun ujátioz uii mmden gerincességünk meg-aitása meileti készségesén nyújt­juk oda kérges kezünket bskülecre Fóméltósafcod bölcsességére bízzuk e kéz értékenek, vagy értéktelenségének elbírálását. Megállapítjuk, hogy a Népszayácak itt ismeretes cikke a keresztény blokk mindkét pártjában nagy meglepetést keltett és örvendetes benyomást tett. Ugy kommentálták Vanczák János cik­két, mint annak az uj, rokonszenves és magyar szellemnek visszhangját, amely — ugy látszik — a szociálde­mokrata munkásság körében a zsidó vezetők félreszoritása után lassanként erőre kapott és a nemzeti ébredés nagy hullámverésében a munkásságot sem hagyta érintetlenül. Megállapították, hogy a munkásság körében megnyilat­kozott ez a felfogás a Somogyi-féls zsidő destruktív és nemzetközi irány­nyal szemben, kétségtelenül közös tárgyi alapot teremt a megértésre, ter­mészetesen azzal a feltétellel, ha a szavakat tettek is követik a munkás­ság részéről. A történelmi családok egyesülésbe Jelentőségteljes és a jövetdő Ma­gyarország társadalmi viszonyainak ki­alakulása szempontjából rendkivül ér­tékes mozgalmat indított meg Kálmán D..ZSŐ dr. kereskedelmi miuiszteri tit­kár. A történelmi családokat, nemese­ket, patríciusokat, különösen köztiszt­viselőket és tiszteket, állásra és rangra való tekintet nélkül, szervezkedésre hívta föl A mozgalom célja ezeknek a családoknak a kereskedelemre és iparra való előkészítése, az ezekre a pályákra való nevelés, a családi vagyonok meg­őrzése, tőkóik megmozditása, közös ér­dekeik vódelme és egy a bolsevizmus ellen való szervezet alakítása. Az ala­pítási tervezet szerint feltétlenül demokratikus, a nemzet szem­pontjából hasznos egyesülésről van szó, amely a sajtóban és az irodalom­ban folytatott agitációval, kurzusok ren­dezésével kívánja céljait elérni. A szö­vetség történelmi családok ivadékait kereskedelmi tanulmányok folytatására a küllőidre küldené ki, elszegényedett családok tagjainak foglalkozást szerezne vállalkozások megindításában tanács­osai, szakerők rendelkezésre bocsátá­sával segítené őket s igyekezne szá­mukra hitelt szerezni, A végső tél a történeimi középosztályból kiindulva egy uj magyar középosztály megteremtése, mely a mai elernyedt középosztálynál frissebb, elevenebb lenne és eredmé­nyesebben munkálkodhatnék az ország javára. Kálmán Dezső dr. már érint­kezésbe lépett a politikai és közélet vezető fértiaival, akik lelkesedécsel ka­rolták fel kitűnő eszméjét. Á rákoscsabai vörösterror főhőse Minden papot és tanitót föl­akart akasztatni A tanácskormány bukása után min­denfelé bujkált a törvény emberei elől Szabó Imre, a rákoscsabai munkásta­nács elnöke, akinek nevéhez, sok ki­ömlött vér száradt Azoknak a szeren cíéilen megtévesztett embereknek a vére, akiket Szabó a vörös hadseregbe kényszeritett lázító beszédjével. A mult év április 7 én a munkás­tanács ülésén a következőket mondta beszédjében: „A súgásnak bugásnak aka ztófával kell véget vetni. Minden Ára 60 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom