Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-05 / 53. szám

1920. március 5. Nyíryidék. 3 A Tisza belvizei és a közéle mezés Schandl Károly a tiszavidéki bal vizek veszedelméről s azok leesapolásáról intézett interpellác ót a földmivelésügyi miniszterhez. Gondolni kell a - jövő termésre. A termelők megrendszabályozásából elég volt, moit már át kell térni a mezőgazdaság támogatására. Különösen a legjobb bu?át termelő tanyai nép az, melyet a liberális kormányrendszer bűnösen elhanyagolt. Jarhatatlan utak zárják el a tanyai népet a világtól s minden kulturától megfosztva dolgozik az egész ország kenyeréért. A tanyai központok szervezésére s az utak kiépítésére sort kell keríteni. A Duna Tisza közt s kivált a Tisza leié eső vidékeken valóságos tenger borítja a tanyavilágot. Több mint százezer hold van viz alatt. A katasztrófális veszedelmet csak a tüzér szivatyumüvek gyors üzerr.behelyezesével lehet elkerülni, de jelenleg nem kapnak szenet s ezért nem is működnek a szivattyumüvek. Bi zalommal viseltetik a földmivelésügyi miniszter iránt. (Éljenzés.) hogy a momentán veszedelem elhárítása után mielőbb intézkedést tesz folyamatba, a következő interpellációt terjeszti elő : — Van e tudomása arról, hogy az Alföldön és a Tiszavidéken a vadvizek folytán a tavsszi munkálatok nehézségbe ütköznek, s a termést katasztrófa fenyegeti és mit szániéko • zik e téren tenni ? Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter személyes tapasz alatai szerint is a vadvizek lecsapolása égetően sü gős, s intézkedett is, hogy a szivattyutalephez szükséges szénmennyi ség kiutaltassák és a szivattyútelepek működésűket megkezdhessék. A munkálatok vezetésére kormány biztosságot szerveznek. A költs gak sz érdekeiteket terheiik, s igy az államra ez ujabb megterhelést nem ró. Schandl Karoly és a Ház egyhangúlag tudomásul veszi a földmivelésügyi miniszter válaszát. Ezután Wagner Károly terjesztett elő interpellációt a felső Tisza és a Bodrog-kos vízügyi rendezéséről. Rubinek Gyula megnyugtatja a felszólalót, hogy az általa sürgetett intézkedések már a mult év októberben köznaegnyugvásra megtörténtek. E célra már 2 millió koronát kiutaltak és a munkálatok folynak (Közbeszólásoi : Mire való volt az interpelláció ? Nagy derültség) A Ház a miniszter válaszát egyhangúlag tudomásul veszi. Szmrecsányi György félreértett szavai helyreigazítása címén legutóbbi beszédéhez füz magyarázatokat. Öt beszéde elmondásában a legjobb intenciók vezntték és reméli, hogy lesz alkalma még az általa fölvetett eszméket bővebben kifejteni. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést egynegyed 1 kor berekeszti. A román miniszterelnök és az orosz békekötés Genf, február 29 A román miniszterelnököt azért hivták meg Londonba, hogy Románia álláspontját s az Oroszországgal való békekötés dolgait kifejtse. Az ántánt vezető államférfni szükségesnek tartják, hogy Szovjet Oroszországgal kereskedelmi szerződést kössenek, ez pedig a moszkvai kormány elismerése nélkül lehetetlen. Ezért valószínű, hogy az ántánt politikai tárgyalást is kezd Oroszországgal. Angol flotta Konstantinápoly előtt Berlin. A Vossische Zeitung jelenti Rómából: Az ideérkezett hirek szerint nem kis feltűnést okozott az angol flottának Konstantinápolyban való megjelenése. Nam lehet figyelmen kivül hagyni azt, hogy Angolország az öt legmodernebb csatahajónak még a török békeszerződés aláírása előtt való odakü'djsével a szövetségeseket befejezett tények elé állítja a tengerszoros feletti uralom kérdésében. &fldrássy az államfői jojlörről Andrássy a nemzetgyűlésen beszédet mondott az államfői jogkörről: Andrássy Gyula gróf : Aggályaim vannak a javaslattal szemben, de a javaslat egészében helyes és el is fogadom, meri kerü'ni akarom a harcokat. Véleményem szerint a magyar társadalomnak ma s irgősen összeforrásra van szüksége és harcokkal nem szibad gyengíteni. A javaslat alapelvei helyesek, h bákat csupán a végrehajtás módjában látok benne. Elfogadom a javaslatnak azt a felfogását is, hogy mi nem foglalhatunk vigleges álláspontot alkotmánykérdésben. Helyes ez azért mart nem tudjuk még a nemzeti határokat sím, nem tudjuk, hogy kiknek lesz joguk résztvenni itt a Házban és alkotmányt hozni. Elfogadom a javaslat alapgondolatát, hogy ideiglenes államfőt választunk Szükség van egy erős végrehajtó hatalomra, ámbár az államtői hatalom megalkotása teljesen hibás, miután a kormányzónak nincsen annyi joga, hogy őt abba a helyzetba hozhassa, hogy kötelességének meg tudjon felelni. Helyes volt annak a kimondása is, hogy a köjös birtoklás elvét, mely a pragmatika szankcióból folyt, megszüntetjük A volt moaarchia egyetlen népe sem akarja fentartani ezt a kötélésat. Nagyon helyes volt tehát, hogy mi siettünk ezt a kapcsolatot megszüntetni. Halyes az is, ho<y a nemzet nevében beszélünk és cselekszünk. A nem zetgyülésnsk erre kétségtelenül joga van. Ami engem illet, én nem könnyen lépte n erre az álláspontra, mart az a meggyőződésem, hogy a törvényhozójog felrúgása veszélyezteti a jog rendet, azonban el kellett fogad ion ezt a megoldást, mert ez az egyetlen járható ut, miután a rendes törvényes ulat nem a mi hibánkból, de mégis elhagytuk, a király és az országgyűlés kijött régi formájából A forradalmak korát le kellett zárni és egyetlen lehetőség volt a nemzethez fordulni m után minden jogforrás a nemzet, amelyből minden jogrend erejét ma riti. Egyetlen jogrend sem ál hat meg ma a nemzet sziklaszi'árd akaratával szemben. Caiilaux vallóra Károlyi M háíy gróffal való összeköttetéséről Neuilly, márc. 4 (A MTI kiküldött munkatársának szikratavi rat a.) Gaillaux vallomásában a Lipscher—Károlyi ügyről a következőket mondotta; Célpontja voltam 1914 januárjában mint pínzügycnínisz ter, egy sajtóhadjáratnak. Ebben az időben történt, hogy jelentkezett nálam egy L

;pscher nevü egyén, A Figaró budapesti leve ezője, aki azért jött, hogy a Figaró szerkesztőjére kompromittáló okmányokat bocsásson rendelkezésemre, Én ilyen okmányokat nem szoktam fölhasználni. Néhány hónappal később Károlyi grófot fogadtam és ekkor tudtam meg. hogy Lipscher Károlyi grófnak volt az íügynöke. Károlyi azt mondta nekem, hogy a Figaró támomogatja a germanofiJ Tiszát. Maghivott.ebédre. Meghívását előbb eltogadtam, majd lemoadtam, mert arra gondoltam, hogy meg fognak támadni, hogy idegen országok politikájába avatkozom. Caillaux azután elmondta, hogy jóval később, amikor felesége lelőtte Calmette-tet, a a Figaró szerkesztőjét, Lipsher újból jelentkezett nála. Fogattam őt — mondotta tovább. Fegyvereket hozott számomra, amelyekkel védhettem feleségemet és a magam becsületét, Károlyi gróf azonban utóbb figyelmeztetett, hogy ügyeljek Lipscher okmányaira, mert Lipscher szédelgő. — Később 191-5. májusában levelet kaptam L'pschertöl. amelyben azt irja hogy szeretne velem beszélni. Nem válaszoltam. Űgyanabban az évben szeptember és október havában ujabb leveleket kaptam tőle, anelyek nagy általánosságban békeajánlatokról szólottak. Nem vetettem ügyet a levelekre. Októberben azután megjelent nálam Duvergerné, aki menetlevelet kért Lipscher számára, avval, hogy L'pscher beszélni akar a francia kormán íyal. Két órával utóbb elmondtam Duvergerné látogatásának történetét Malvynak. Egyetértetten* abban, hogy Lipscher nem komoly ember és hogy kérését vissza kell utasítani. Megkértem az aszszonyt, mondja meg Lipshernek, hogy hagyjoa engem békében. HIREK — Minden bankjegy egyfortiin jó Számos oldalról panasz tárgyává tétetett, hogy lelkiismeretlen üzérek a közönség koréban mindenféle hamis híreket terjesztene*, igy például, hogy az Osztrák-Magyar Bink áltat kibocsátott, bizonyos sorosatszáma bankjegyek az azokon megjelölt értékeknél nevesebbet érnek, vagy hogy II. kiadási bankjegyek értékeket vesztik. Esáltal az ország lakosságát megtévesztve, a bankjegyeket csat értékénél jóval kisebb áron összevásárolják és igy rauguknak jogosulatlan hasznot szereznek A közönség tájékoztatása és felvilágosítása céljából a pénzügyminiszter valamennyi pénzügyigazgatósághoz és hivatalhoz körrendeletet intézett, amelyben magállapitja, hogy ezek a hirek minden alapot nélkülöznek, a valóságnak pedig egyáltalán nem felelnek mag és különösen, hogy az Osztrák Magyar Bank által bármilyen sorszámmal kioocsátott bankjegyek a'. Ojztrák Magyar Banknak egyenlően teljes értékű kíbocsátványai, a II. kibocsátású 20 koronás bankjegyek pedig teljesen egyenértéknek az Osztrák Magyar Bank egyéb 20 koronás bankjegyeivel. Éanak kap csán a pénzügyminiszter t'elaivja a figyelmet arra, hogy azok, akik a bankjegyeket értéküknél kisebb áron összevásároljaf, csalást követnek el, miért is az ilyen cselekmény elkövetőit, valamint azokat is, akik a cselekmény elkövetését megkísérlik, fel kell jelentem, illetve tettenérés esetén azonnal le kell tartóztatni és az illetékes büntetőbíróság elé kall állítani. — Eljegyzés. Weisz Szerénkét Nyíregyházáról eljegyezte Farkas Menyhért Turczról. (Minden külön értesítés helyett.) — Megalakult a keresztény közlekedési blokk. Vasárnap a keresztény-szocialista vasutasok országos szövetsége Homonnay Tivadar képviselő ajánlatára megalakította a postásokkal, hajósokkal és közútiakkal együtt & keresztény közlekedési blokkot. — Négy nap korkülönbség mint életmentő. A budapesti büntetőtörvényszék mint rögtönitélő birósag vasármp délelőtt tárgyalta Fned Elemér rablási bűnügyét. Frkd az Agg. teleki utca sarkán egy kapu alá csalta Schwarcz Márton tizenhét éves fiút, ütlegelni kezdte ós elrabolt tőle 2180 koronát. A tárgyaláson megállapítást nyert, hogy a rablás elkövetésekor a vádlott még nem vo.t husz éves, csak négy nap múlva töltötte be ezt az életkort s igy ellene halálos i élet nem volt hozható. A biróság Fried Elemért tizenötévi fegyházra Ítélte. — Eladó 2 drb. antik ezüst magyar mentecsatt, 7 drb. ezüstgomb, jogi tanácsadó, 250— 150 éves német papi könyvek és egy 145 éves latin-német cseh szótár. Cim a kiadóban.