Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-04 / 52. szám

Nyíregyháza, 1920. március 4, • Csütörtök XLI. évfolyam * 52 szám im«w miwwn CA »i SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HfVATALOS NAPILAPJA MM stfse&sMpmii kifizetés: Egés- évié 120 K, félévre... 60 K, f negyedévre 30 K

f egy hőnapn; 10 r>.. Tanítóknak félévre 40 korons. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABŐ LASZLO 1 .ILTjUHHOT—fr»l»> . I^Wr S - i BfBía Ugrón és Andrássy A tiszántúli választások — A nemzetgyűlés ülése — Ugrón Gábor a múlt bűneiről — Andrássy a legfőbb hatalomról Budapest, febr. 28. A képviselőház folyosóján az élet 10 éra után kezdődik és elsőnek a szokáshoz híven Huszár Károly miniszterelnök érkezik. A képviselők kisebb csoportokban tárgyalják a tiszántúli felszabadu'ó kerületekben a választási esélyeket. 'A Keresztény Nemzeti Egyesü'és pártja részéről Taszler Béla alelnök a következőt mondotta : — Mi valamennyi kerületben felvesszük a választási versenyt s lehetőleg mindenütt helyi jelölteket állítunk, mert az általános választások azt bizonyították, hogy a vidék sokkal szívesebben küldi a helyi nagyságokat a parlamentbe, mint a központ jelöltjét. A Kisgardapárc részéről Kovács J. Ltván kezdeményezéséré Í3mét megindulnak a két párt között a választási kompromisszumra vonatkozó tárgyalások. A liberálisok ismét csak hasonló eredménnyel dolgoznak. Egy-két kerület ben azonban a Függetlenségi párt valószínűleg szóhoz jut, hiszen a tiszántúli kerületek voltak mindenkoron fészkeik. Nekünk azonban hatalmas agitációs eszköz van a kezünkben az iiyen, most már szükségtelen közjogi alapra fektetett párt ellen. A Kisgazdapártot is élénken foglalkoztatja a' felszabadulandó kerületek sorsa. A párt tizenöt olyan nevet akar behozni, amelyre neki okvetlenül szüksége van a nemzetgyűlésen. A Kisgazdapárt ugyanis érzi hiányos parlamenti felkészültséget és szeretne kereskedelmi, pénzügyi, katonai szakértőket látni soraiban. Mihelyt a tiszántúli terület felszabadul, a kerületekbe leküidik embereiket, akik ott előkészítik a Kisgazdapárt érdekében a központból leküldendő jelöltek ügyét. Tegnap este különben értekez let is volt a Kisgazdapártban és egyelőre csak elvi megállapodást létesítettek. Ugrón az álliberálizmus ellen * A nemzetgyűlést háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után bejelentette, hogy Bcrscd vármegye és Szeged törvényhatósági bizottsága Horthy Miklós államfővé való megválasztása érdekében feliratot intézett a nemzetgyűléshez Huber János a Ház gazdasági ügyeiről jelentést terjesztett be. Most áttért a Ház az alkotmányosság helyreállításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására./ Az első szónok Ugrón Gábor. Ugrón Gábor: Mikor utoljára felszólalt erről a helyről, a marosvásárhelyi kerületet, a székely fővárost képviselte. Akkor Szent István koronájának birodalma érintetlenül a mi kezünkben volt még. Az az ezeréves kapocs, amely benne él minden magyar ember lelkületében, nem engedi, hogy megfeledkezzék ebben a pillanatban arról a szent kötelékről, a mely őt szűkebb hazájához füzi. Ennek a szent földnek minden talpalattnyi rögéhez, minden virágához ragaszkodik. Egyetlen vágya, bogy mégegyszer rátehesse a lábát arra a szent földre, hogy ott még egyszer térdreboruihí sson. Azt fejtegeti, hogy mi volt sz ország romlásénak alapoka. Ha ezeket az okokat keressük, sokkel messzebbre kell visszamennni^ mint azt a többi szónok tette. Az álliberálizmus sodor idáig. A régi kormányzat nem törődött a nép érdekeivel Hagyta, hogy a magyar munkásság az internacionalizmus téves utjain járjon. Hibás volt nemzetiségi politikánk is. A nemzetiségeket nem tudtuk meghódítani a magyar állameszmének. Mikor azután elkövetkezett a válságos óra, nemzetiségeink szembefordultak velünk. Hibás volt a külpolitikánk. Nem lehet ugyan még ma történelmileg elbírálni akkori külpolitikai tájékozódásunkat, de kétségkívül oka volt a bukásunknak az a szövetséges politika, amelynek alapjait Andrássy és Bismarck fektették ugyan le, de méltatlan utódok tűrték és engedték, hogy érdekeink ellen hatalmi csoportosulással valósággal cernirozzanak, megfojtsanak bennünket. Hibás volt a háború gazdasági politikája is, amely tétlenül nézte a háborús vagyonok mérhetetlen felhalmozódását és a szegénység, az elvagyontalanodás folytonos növekedését. Erre jött a destrmkció a frontokon és a front mögött. Utolsó felszólalása ebben a Házban az volt, amikor nyomatékosan és sürgősen követelté, hogy a magyar csapatokkal rakják meg a határokat az ellenséges invázió ellen. Ami ná unk történt, az nem forradalom volt, hanem a forradalom paródiája. Nem minden forradalom destruktív, hiizen nagy nemzeti felvirágSzerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAM. TELEFOK SZAM 329. POSTACHEQUE 2S5M Kéziratokat aeiji adunk vissza. r."r.s•-• i • . v.üiE^MWMhMWMMa zásunk is a 48-as forradalomból sarjadt ki. A Caesarok, Napoleonok, Cromwellek forradalma termékenyítő vihar volt, amelytől a nemzőt élete megtisztult és megifjult. Megbontottak a jogrendet, megsemmisítették az alkotmányos élet folytonosságát, lerontották intézményeinket, hadseregünk fegyelmét aláásták s az egész gazdasági életerőnket gyökerében támadták meg. A megszállott területek szava nélkül ez a nemzetgyűlés nem dönthet a területekről való lemondás kérdésében. A Szent István birodalmának minden rögéhez való ragaszkodás gondolata kelJ, hogy minden lésésünket és tettünket irányítsa. Ezt parancsolja nekem szűkebb hazám, a megszállott, agyonsanyírgatott székelyföld és ezt parancsolja a nemzeti becsület. Hadsereg kell, jog^erd és reorganizálni kell gazdasági életünket 1 Aki magyar, az mind igyekezzék az ország újjáépítésénél. Örömmel hallotta Prohászka pÜ3pök beszédében, hogy Magyarország jövője demokratikus alapon nyugsiik Visszautasítja a puhakeiü pacifisták poli ikáját, erős nacionalizmust követel. Mi a nyugati civilizáció védőbástyái vegyünk. Keletről nem kell semmi, nem kell Keletnek despotizmusa. Ne bánstsuk tehát a Nyugat civiiizációját, mert az a hang, amely itt esetleg Nyugat ellen foglal állást, elferdítve megy ki külföldre. A jog

rolytono.-ság alapjára kell helyezkedni, mert csak igy remélhetjük az ország fejlődését. Andrássy Gyula grót beszédét következő számunkban közöljük. A komáromi magyarok gyűlését szuronyokkal oszlatták szét a csehek Komárom. A Magyar Nemzeti Párt szervező bizottsága február 22-én a komáromi Vii gadó nagytermében népgyűlést hivott egybe. [ A gyűlést a rendőrhatóság engedélyezte, amit | az is bizonyít, hogy a képviselőjét elkü'dte a gyűlésre. A Vigadóban hatalmas tömeg jelent meg, mely az utcát is elárasztotta. Az ülést Gaál Gyula h polgármester nyitotta meg. Mij közbe dr. Kamrás József beszélt, megjelent a j* katonai rendőrség feltűzött szuronnyal és szuronyt szegezve, ottmaradásra kényszeritette a közönséget. A katonai rendőrség azután szuronyok közé vette a szervezőbizottságot és a zsupán kormánybiztos elé kísérte, ahol Gaál Gyula felvilágosítást kért a történtekről. A zsupán-kormánybiztos kijelentette, hogy a gyűlés feloszlatása az ő rendeletére történt. A rendőrhatóság képviselője felvilágosította a zsupánt, j hpgy a gyűlés megtartasát engedélyező rendörj hatósági végzést kiüézbesitették a katonai rendőrségnek is. Erre a zsupán a gyűlés folytatását megengedte, azonban mire a szervezőbizottság visszament a Vigadóba, a közönség már elszéledt. A gyűlést a jövő vasárnapra halasztották Ara 60 fillér