Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-25 / 45. szám

/ Nyiregyháza, 1920. február 25. * Szerda XLI. évfolyam J 45 szám Genzur»t; Porteanu Teodor Pentru preot. Capitan Cismas SZ£SCLC3VáRfóEGVE ÉS NVIREGVHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA • .'ui fi nw j fj r" rír^ ,Tnii-tfiiT'v^ ,'" ,tr* ,iri-í-*r-Tr Vfinr" '•rri'Ti ,**ri ii i "i ,i *--r~-^fr-r- -—^*rv •l l^ )l •n ^^*"^ , • i ---T-IT-T Alapította JÓBA ELEK ' 1 'SSSS^'SSff 1 negyedévre 30 K, egy hónapra 10 i 8zerke6ztő 0r S. SZABÓ LASZLO | sa. POSTACHEQUE ^ — Tanítóknak félévre 40 korona. - ? - J Kéziratokat nem adunk vissza. taztría köteles a megszállott terüetek elvitt m\\i\\ és répppií visszaadni Az osztrák nemzetgyűlés most intézte el a saint-germaini békeszerződés 191. és 192. szektszantk végrehajtásáról szőió törvényja­vaslatot. A békeszerifidés említett cikkelyei Ausztriát iö'elezik a megszállott területeiről elvitt okmányok, régiségek és művészeti tár­gyak visszaszolgáltatására. k volt trónörökös távirata A néme'alöldi síj'óiroda jelenti, hogy a volí német iiórörökös a szövetséges és társult hattlmak államfőihez intézett azt a táviratát, amelyben a kiadni kért szí mos német ember helyett magát bocsájtja rendelkezésre, ugy kü'díe el, bogy atyjámk, a volt német császár­nak előzetestn semmiféle tudomása sem volt róla. Kap [yIfecl a lm piacon B'csi lepok úgyszólván napió! napra bu károkre 1 számolnék be Ujabban se szeri se száma a n tgi-ftbankáiok üzleti bukasának. Legutóbb a Kormos Gyula és Társa cég om loít össze mintegy tizenhárom millió passzívá­val. Folytatása bizonyára köve'.kezik. Fordulat a Tisza-Sgyben. Debrecenből írják: A Tisza ügynek érde­kes fordulata van. A katonai hatóságok kérik Hüttüer Sándor kiadatását, Margalits Ede vizs- j gálóbiró cem dfnt efcben az ügyben, hanem j a vádtanács eié viszi, mely a közeli napokban \ fog dénteni. Leégett egy német motorgyár j A Vossische Zeitünk irja, hogy Magde- j burgban a Grado-féio motorgyárat tűzvész 6l- ; pusztította. í Terjed a pestis Páris. Ukrainálél érkezett hirek szerint ott terjed a pestis járvány. Az orvosi megála­pitáíok s-zerint lem kiütéses, hanem tüdő pes­tisről van s-zó, melynek bacillusai lélekzetvétel által fertőztek. A járvány Konstantinápolyon, Kis Ázsián keresztül Egyiptomig jutott el. Páris. A Metin tudósitója kérdést intézett DujardoEhoz, a Pasteur-intézet pestis osztályá­nek igazgatójához, aki kijelentette, hogy a Főid közi-t- nger több kikötőjében, különösen Szíriá­ban, Szalcnikiben és Konstantinápolyban igen szómos pest :s eset fordult elő. # iilify Diiiui gróf a szegedi ellenforradalomról Pállfy Daun József gróf pilóta százados, aki a szegedi kormanyban, a légi és gép­jármüvek előadója volt, a szombathelyi „Hir" cimü újságban elmondja, hogy a szegedi kor­mány a munkásságnak bolseviki érzelmei és a po'gárság köztimbösége miatt képtelen volt annyi erőt kifejteni, mint amekkorát sz ország népe remélt az • ellenforradalmi kormánytól. Visszaemlékezésében elmondja, hogy Károlyi Mihály egykori francia nyelvmestere utján, Noiseux által azt a kédést intézte a szegedi kormány lejéhez, hogy miként vélekednének arról, ha a haza érdekében a volt államlő be­lépne a szegedi kormányba. Károlyi Mihálynak és irányának különben exponált képviselője akfidt Szegeden Varjassy Lajos személyében, aki mitdent eliövetett Károlyi érdekében. A kormány többi tagjai azonban a leghatározct­tabban elzárkóztak Károlyi kinálkozása elől. Pálify gróf szerint Szeged nem is volt alkalmas arra, hogy egy nagy nemzeti mozga­lom kisugárzási gócpontja viegyea, az elleníor­j r&ítelom súlypontját Nyugatmegyarországra kei­lett, volna helyezni, akkor mindenféle külíöldi intrikákkal szemben az ellenforradalmi tömegek lelkes támogatásával legyőzte volna az útjába torlodó nehézségaket. (Makói Független Újság.; Entente-misszió Nyugat­magyarországon Szombathely. Egy antant-misszió, mely­nek élén Vigna olasz ezredes áll, Sopronból ideérkezett. Sopron város és közönsége,, a misz­szió oit&rtózfeodasa aiatt tiltskozó gyűlést tar­tott. melyen az'ezredes is részt vett. Az ez­redest lathatófcn meghatotta a tömegnek maga­tartása. Nsgyon sok német község lakossága megjelent a missziónál és átadta tiltakozó jegyzékét. Aki hatvan embert elevenen eltemetett A proletárdiktatúra idején egy pán?ügy­miniszteri számtanácsos vonaton Kassára uta­zott. Ugyanabban a szakaszban utazott Reha­csek Mihály negyvenegy éves szerelő, akinek kommunista küldetése volt. A vonaton utazók­nak eldicsekedett, hogy amikor orosz hadifo­goly volt, az orosz bolsevizmus kitörésekor kinevezték parancsnoknak és mint ilyen, hat­van embert, akik ellenforradalmársággal voltak vádolva, Oroszországban elevenen eltemette­tett. Azt beszélte, hogy a hatvan embert előző este, mikor összefogdosták őket, megvendégelte, maga is közöttük mulatott, majd másnap hosszú árkot ásatott, a hatva* embert felállította, be­lökette az árokba és bebantoltatta őket A kommunizmus bukása után a számtanácsos jelentést tett a fővárosi rendőrségen, amely Rohacseket letartóztatta Rohacsek a bűncse­lekményeket s azok elbeszélését tagadja. A spanyoljárvány a fővárosban Debrecenből írják : Budapesten az uttóbbi napok egyikén ötszáznyolc megbetegedés és ötvenegy halálozás történt. A spanyoljárvány kitörése óta tizezerháromszázhetven a megbe­tegedések és batszáznyolcvan a halálozások száma. A világháború utolsó jelenete Egy francia tábornok írása — Hogyan menekültek msg a németek a teljes kapitulációtól Melleterre tábornok' a párisi „Le Temps"­ben ezeket irja a világháború utolsó aktusairól : Az 1918. októberi jelentéseket olvasva, amikor Saint Quentin, Lacn, Cambrai, Donai, Valenciennes és Liile egymás után fel lettek mentve, lehetetlen azt a benyomást nem nyer­nünk, hogy a világháborúnak pár n*p alatt be kell fejeződni. Bulgária kapitulációja, amelyet követett Ausztria-Magyarországé, előkészítette a német megadási is. Ez utóbbi Wilsoa el­nökhöz fordult. De a közvetlen küszöbön álló katonai összeomlást, amaly a politikai forra­lom előfutára volt, még se láthattuk előre. A német hadsereg juliu8 18 ika óta foly­ton hátrált. jEleinte lass?n, de augusztustól fogva ez rohamossá vált energikus nyc.má cuak alatt. Hindenburg és Ludendorff kétségkívül arra gondoltak, hogy az ardecnesi froaton megállítják seregünket. Igy a birodalom küszö­bét védték volna a mi invázióiák ellen és fel­használva a telet, azt remélték, hogy kedvező békét tudnak majd kieszközölni Azok után azonban, amiket ma tudunk, ugy látszik, hogy Ludendorff szeptember vége óta már elvesz­tette minden bizalmát és azt tanácsolta, hogy legyen vége a háborúnak a teljes összeomlás és kapituláció előtt, amelyet elő^e látott. Katontilag véve az Ardenne; vonalán való német ellenállás még 1918 októberébea sem volt kivihetetlen. A Hindenburg-voaal még engedni látszott erős hátvédeket Vájjon bizott-e a német hadvezetés ebben a bevehe­tetlen vonalban? Bizonyos azonban, hogy fa­tális lett volna a német seregekre ezen a vo­Ara 60 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom