Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-24 / 44. szám

%!regybáza, 1920. február 24. * Kedd XLI. évfolyam * 44 szám Szúrat: Preot capitan Ioan Cismas. SZABOLCSVARMEGVE ÉS NYIREGVHAZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Iléfiseiés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, | negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. Tanítóknak félévre 40 korona. ===== ? Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÖ LASZLO Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TECEFOH SZÁM 329. POSTACHEQUE 2B50 Kéziratokat nem adunk vissza. A belügyminisztérium hivatalos je­lentése a választásokról Debrecenből írják: A keresztény egyesülés pártjának értekez létén Beniczky Ödön belügyminiszter jelentést tett a választási eredményekről, melyeket a vá­lasztási biztosok hivatalos jelentéseiből állított össze a belügyminisztérium. E szerint a man­dátumok igy oszlansk meg a pártok között: Keresztény nemzeti egyesülés 68, Keresztény szociális párt 5, Keresztény szociális gazdasági párt 4, Egyesült nemzeti kisgazda és íöldmives párt 3, Keresztéay kisgazda és földmives párt 4, Oiszágos Földmives és Kisgazdapárt 71, Nemzeti demokratapárt 6, Pártonkívüli 3, Összesen 164. A külügyminiszter szerint nyilvánvaló, hogy keresztény szocialista ' és a keresztény szocialista gazdaeági párt programmjával meg­Választott nemzetgyűlési tagok feltétlenül a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához tarto­zóknak számitandók ugy, hogy a Keresztény Nemzeti Egye£ü !és 'pártjának 77 mandátuma van. Az Egyesült Keresztény Kisgazda- és Föld­mives párt programmjával megválasztott 3 és 4, tehát összesen hét képviselő hovatartozan­dósága egyelőre még nem tisztázott. A leg­rosszabb esetben ez a hét képviselő a párton­kivüliekhez számítandó, amely ^esetben párton­kívüli vo'na tiz, míg a nagytöbbségben levő pártok a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja lenne a hozzátartozó 77 mandátummal és az Országos Földmives és Kisgazdapárt 71 man­dátumával. A jelentést az ^értekezlet tudomá­sul vette. A Friedíicti-affér a jábornoki tanács előtt A zsűri bekérte a Tisza-büniigy aktáit Debrecenből írják : Az a tábornoki tanács, melyet a Frriedrich István hadagyminiszter el­len emelt vádak vizsgálásával megbíztak, már megkezdte üléseit ós hozzáfogott a zavaros ügy kibogozásához. Tárgyalás közben a tanuk részéről több izben történt hivatkozás a Tisza­bünügy aUáira. Ezek azonban edd-'g nem ál­lottak a tábornoki zsűri rendelkezésére, ugy, hogy a becsületügyi tanács egyes esetekben meggyőződést akar szerezni az iratokból a vallo­másokban történt hivatkozások valóságáról. A tá­bornok zsűri erre Huszár Károly miniszterel­nök utján Bárzy István igazságügyminiszterhez fordult s kérte, hogy a bümügy aktáit betekin­tés céljából bocsássák a zsűri rendelkezésére. Hivatkoztak arra, hogy ez az engedély nagyon megkönnyítené a zsűri munkáját, mert lok em­ber kihallgatásától eltekinthetnének. Bárczy István igszságügyminiszter erre ankétot hívott egybe az igazságügyminisztéri­umba, ame.yen a szakelőadók valamennyien résztvettek s ezen az igazságügyminiszter hozzá­járulásával elhatározták, hogy a zsűri rendel­kezésére bocsátják a bünügy aktáit, hogy a maguk részéről is segítsék a tiszta vdlóság ki­derítését. A tábornoki zsűri feladata ugyanis nem­: csak az ügy politikai részének elbírálására szo­; ritkozik. Éppen mivel katonai becsületgyi eljá­j rásról van szó, nem állhat fenn az az eset, ! hegy Friedrich Istvánnak tisztán politikai jel­legű tevékenysége kerüljön megítélés alá. A zsűri a dolog [természeténél fogva a legmesz­szebb menő, mondhatni, szuverén jogkörrel van felruházva arra vonatkozólag, hogy elbí­ráljon minden vádat, melyet Friedrich István ellen a becsület, a köztisztesség szempontjából nála emelni fognak. A zsűri tehát módot ad arra, hogy szóhoz jusson mindenki, akinek ezek­ből a szempontokból Friedrich István ellen kifogása van és hogy előterjeszthesse bizonyí­tékait. Az igazságügyminiszter fentebb ismerte tett rendelkezése folytán a zsűri elé fognak kerülni azok a vádak is, amelyeket Almásy Denise grófnő jogi képviselője, Ulain Ferenc dr. a Szózatban közzétett cikkében emelt Fri­edrich István ellen, bár burkolt formában, de azzal a *em rejtett értelemmel, hogy ezek az ügyek Friedrichre kellemetlenekké válhatnak. Mivel a zsűri az eljárást ilyen széles ala­pan indítja meg, munkája hosszabb.idét, talán néhány hetet is igénybe fog venni. Laehne Hugó jelentkezett Laehne Hugó a Károlyi-kormány volt föld­mivelésügyi államtitkára Bécsből megérkezett Budapestre és nyomban a böntetőtörvéuyszékre ment, ahol Margalits Ede dr. vizsgálóbírónál kihallgatásra jelentkezett, aki őt tanuként ki­hallgatta. Azzal, hogy Laehne önként kihallga­tásra jelentkezett és a vizsgálóbíró által tanu­ként hallgatott ki, az ellene szórt vádaknak szembe fordult. Azokkal szemben, akik őt tá­volléte alatt tudatosan ás rosszhiszeműen meg­rágalmazták, a megtorló lépéseket folyamatba teszi. A vizsgálóbíró azonnal Laehne előtt jegy­zőkönyvbe mondta a korábbi Írásbeli beadványá­ban foglaltakat, mint vallomását. Laehne Hugó akkori nyilatkozatában elmondta, hogy 1918. november első felében jelen volt egy micisz­tanácson, ahol szóbakerült a 11-es forradalmi katonatanács szerepe és megállapítást nyert, hogy ez a katonatanács kormányzati jogokat gyakorol és az országot túlkapásaival állandó forrongásban tartja. A, minisztertanács elhatá­rozta, hogy a katonatanács működését a köz érdekében megszünteti, annak tagjait elhelyezi a polgári életben, esetleg pedig egyszersmin­denkorra való pénzbeli segély .utján kielégíti őket. Ennek a minisztertanácsi határozatnak a keresztülvitelével Laehne Hugót bízták meg és a katonatanács tagjainak leszerelése céljaira 116.000 koronát folyósítottak. Laehne Hugó ezt az összeget szabályszerű nyugta ellenében kifizette a katonatanács vo'.t tagjainak és hi­vatalos jelentés kíséretében felter jesztette az okmányokat a minisztertanácshoz. Ez volt mind­össze ebben az ügyben hivatalos szereplése. Megbüntetik azokat M nem szavaztok Debrecenből írják: A belügyminiszter a hivatalos lapban rendeletet tesz közzé a kö­telező szavazásra vonatkozó rendelkezések vég­rehajtása tárgyában. A rendelet szerint a járás­bíróságok községenként jegyzéket állítanak össze a szavazásban részt nem vett választókról, akik távolmaradásuk igazolására bejelentést nem tettek. A mulasztó fél viszonyainak figyelembe vételével azt, aki nem szavazott öt koronától kétszáz koronáig terjedhető pénzbirságra ítélik, azok pedig, akik állami egyenesadót fizetnek az adó öt százalékának megfelelő összegű to­vábbi pénzbírságot fizetnek. Az a polgár, aki nem szavazott, a legközelebbi választásoknál sem választói jogot nem gyakorolhat, sem a törvényhozás tagjává nem választható. Ara 60 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom