Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-24 / 44. szám

%!regybáza, 1920. február 24. * Kedd XLI. évfolyam * 44 szám Szúrat: Preot capitan Ioan Cismas. SZABOLCSVARMEGVE ÉS NYIREGVHAZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Iléfiseiés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, | negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. Tanítóknak félévre 40 korona. ===== ? Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÖ LASZLO Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TECEFOH SZÁM 329. POSTACHEQUE 2B50 Kéziratokat nem adunk vissza. A belügyminisztérium hivatalos jelentése a választásokról Debrecenből írják: A keresztény egyesülés pártjának értekez létén Beniczky Ödön belügyminiszter jelentést tett a választási eredményekről, melyeket a választási biztosok hivatalos jelentéseiből állított össze a belügyminisztérium. E szerint a mandátumok igy oszlansk meg a pártok között: Keresztény nemzeti egyesülés 68, Keresztény szociális párt 5, Keresztény szociális gazdasági párt 4, Egyesült nemzeti kisgazda és íöldmives párt 3, Keresztéay kisgazda és földmives párt 4, Oiszágos Földmives és Kisgazdapárt 71, Nemzeti demokratapárt 6, Pártonkívüli 3, Összesen 164. A külügyminiszter szerint nyilvánvaló, hogy keresztény szocialista ' és a keresztény szocialista gazdaeági párt programmjával megVálasztott nemzetgyűlési tagok feltétlenül a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához tartozóknak számitandók ugy, hogy a Keresztény Nemzeti Egye£ü

!és 'pártjának 77 mandátuma van. Az Egyesült Keresztény Kisgazda- és Földmives párt programmjával megválasztott 3 és 4, tehát összesen hét képviselő hovatartozandósága egyelőre még nem tisztázott. A legrosszabb esetben ez a hét képviselő a pártonkivüliekhez számítandó, amely ^esetben pártonkívüli vo'na tiz, míg a nagytöbbségben levő pártok a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja lenne a hozzátartozó 77 mandátummal és az Országos Földmives és Kisgazdapárt 71 mandátumával. A jelentést az ^értekezlet tudomásul vette. A Friedíicti-affér a jábornoki tanács előtt A zsűri bekérte a Tisza-büniigy aktáit Debrecenből írják : Az a tábornoki tanács, melyet a Frriedrich István hadagyminiszter ellen emelt vádak vizsgálásával megbíztak, már megkezdte üléseit ós hozzáfogott a zavaros ügy kibogozásához. Tárgyalás közben a tanuk részéről több izben történt hivatkozás a Tiszabünügy aUáira. Ezek azonban edd-'g nem állottak a tábornoki zsűri rendelkezésére, ugy, hogy a becsületügyi tanács egyes esetekben meggyőződést akar szerezni az iratokból a vallomásokban történt hivatkozások valóságáról. A tábornok zsűri erre Huszár Károly miniszterelnök utján Bárzy István igazságügyminiszterhez fordult s kérte, hogy a bümügy aktáit betekintés céljából bocsássák a zsűri rendelkezésére. Hivatkoztak arra, hogy ez az engedély nagyon megkönnyítené a zsűri munkáját, mert lok ember kihallgatásától eltekinthetnének. Bárczy István igszságügyminiszter erre ankétot hívott egybe az igazságügyminisztériumba, ame.yen a szakelőadók valamennyien résztvettek s ezen az igazságügyminiszter hozzájárulásával elhatározták, hogy a zsűri rendelkezésére bocsátják a bünügy aktáit, hogy a maguk részéről is segítsék a tiszta vdlóság kiderítését. A tábornoki zsűri feladata ugyanis nem: csak az ügy politikai részének elbírálására szo; ritkozik. Éppen mivel katonai becsületgyi eljáj rásról van szó, nem állhat fenn az az eset, ! hegy Friedrich Istvánnak tisztán politikai jellegű tevékenysége kerüljön megítélés alá. A zsűri a dolog [természeténél fogva a legmeszszebb menő, mondhatni, szuverén jogkörrel van felruházva arra vonatkozólag, hogy elbíráljon minden vádat, melyet Friedrich István ellen a becsület, a köztisztesség szempontjából nála emelni fognak. A zsűri tehát módot ad arra, hogy szóhoz jusson mindenki, akinek ezekből a szempontokból Friedrich István ellen kifogása van és hogy előterjeszthesse bizonyítékait. Az igazságügyminiszter fentebb ismerte tett rendelkezése folytán a zsűri elé fognak kerülni azok a vádak is, amelyeket Almásy Denise grófnő jogi képviselője, Ulain Ferenc dr. a Szózatban közzétett cikkében emelt Friedrich István ellen, bár burkolt formában, de azzal a *em rejtett értelemmel, hogy ezek az ügyek Friedrichre kellemetlenekké válhatnak. Mivel a zsűri az eljárást ilyen széles alapan indítja meg, munkája hosszabb.idét, talán néhány hetet is igénybe fog venni. Laehne Hugó jelentkezett Laehne Hugó a Károlyi-kormány volt földmivelésügyi államtitkára Bécsből megérkezett Budapestre és nyomban a böntetőtörvéuyszékre ment, ahol Margalits Ede dr. vizsgálóbírónál kihallgatásra jelentkezett, aki őt tanuként kihallgatta. Azzal, hogy Laehne önként kihallgatásra jelentkezett és a vizsgálóbíró által tanuként hallgatott ki, az ellene szórt vádaknak szembe fordult. Azokkal szemben, akik őt távolléte alatt tudatosan ás rosszhiszeműen megrágalmazták, a megtorló lépéseket folyamatba teszi. A vizsgálóbíró azonnal Laehne előtt jegyzőkönyvbe mondta a korábbi Írásbeli beadványában foglaltakat, mint vallomását. Laehne Hugó akkori nyilatkozatában elmondta, hogy 1918. november első felében jelen volt egy micisztanácson, ahol szóbakerült a 11-es forradalmi katonatanács szerepe és megállapítást nyert, hogy ez a katonatanács kormányzati jogokat gyakorol és az országot túlkapásaival állandó forrongásban tartja. A, minisztertanács elhatározta, hogy a katonatanács működését a köz érdekében megszünteti, annak tagjait elhelyezi a polgári életben, esetleg pedig egyszersmindenkorra való pénzbeli segély .utján kielégíti őket. Ennek a minisztertanácsi határozatnak a keresztülvitelével Laehne Hugót bízták meg és a katonatanács tagjainak leszerelése céljaira 116.000 koronát folyósítottak. Laehne Hugó ezt az összeget szabályszerű nyugta ellenében kifizette a katonatanács vo'.t tagjainak és hivatalos jelentés kíséretében felter jesztette az okmányokat a minisztertanácshoz. Ez volt mindössze ebben az ügyben hivatalos szereplése. Megbüntetik azokat M nem szavaztok Debrecenből írják: A belügyminiszter a hivatalos lapban rendeletet tesz közzé a kötelező szavazásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása tárgyában. A rendelet szerint a járásbíróságok községenként jegyzéket állítanak össze a szavazásban részt nem vett választókról, akik távolmaradásuk igazolására bejelentést nem tettek. A mulasztó fél viszonyainak figyelembe vételével azt, aki nem szavazott öt koronától kétszáz koronáig terjedhető pénzbirságra ítélik, azok pedig, akik állami egyenesadót fizetnek az adó öt százalékának megfelelő összegű további pénzbírságot fizetnek. Az a polgár, aki nem szavazott, a legközelebbi választásoknál sem választói jogot nem gyakorolhat, sem a törvényhozás tagjává nem választható. Ara 60 fillér