Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-17 / 38. szám

Nyíregyháza, 1»29. február 17. * Kedd XL1. évfolyam - 3S szám CfiMum

t. p

feot capiian Ioa

n Cismas. í—m'Wwr m tfiuyitn, ,> n t • ffftumiHmjfciii'.n«iru»mr]n nnrn - r~ irrm n 11 mr mi . u ,m ,

L . S2ABOt.CSVáH^EGVE ÉS &¥IR£GVHáZA VAROS HIVATALOS HAPíLAPJA —te! «*-*• d' s- siabö a8aj

> ! "sas** „™ ^ssr""~ Uj feladatok A háború puszlitó de tokban tisztító tüzében, ifsz értékek írellett sck mindea elpusztult síri valójában álérték volt. Nem egy emberi vélekedés, berendezkedés előítélet semm'sült meg benco, ugyanakkor j emiker kevéssé becsült életfelfogások éa tőrek- j vések kiállctlák a tüíp:6bát. Azokban a romboló esztendőkben amikor j a gyermek is tCbb tapasztalatot szerzett, mint mástor a kenyere javát ides-tova megevő ember, nem csak szenvedtünk, de okultunk is, A hál; ei u eíélyei és a felfokozott létért j való küzdelem megtanította az embert szünte- \ lenül gondolkozni, mérlegelni, és a dolgok i mélyére tekinteni. S?en ank hiába kutatott a jövőben, megpihenni visszatértünk a múltba, és fájó szivvei ébredünk sck mindennek való értékére amit adcHg megsom bec;ü^tüak. Lá'tuk a pusztu ást, mint ez a zsufori ember, aki nem tetarozzs. hajlékát, és amikor egyszerre összedől, csodáikon*, hogy ha lakni ekar, épiteni kénytelen. És beiékezd a mun kába és uj hajlékát most már nem ugy építi fel mint a régit. Ami még használható nsm dobja e), kiszc-d a romokból mindent cmit az épitésréi felhaézaálhst* Nem csak nálunk vannak romok, sok társadalomnak ncmely (alá-omlott össze. Szükségképen számtalan népnél érkezett el a társadalmi, gardasrgi, politikai reformok íora. ALlor imikor majd meglesz a béke és a viharok idejét te^es szélcsend váltja íel lázss nmnkéba fognak Európa népei. A munka nagy versenye következik, arsely végül népeket még is c»sk egyazon színvonalba hozza. Egy él6íen át köteteket lehelne össze irni,-hogy e'soro hassuk arokat a tenni valókat smelyek az emberiségre várnsk. Jaj annak a nemzetnek, amelynek vezetői görcsösen ragaszkeduak mindahhoz ami régi és elzárkóznak az ujitások eiőJ. Nálunk is súlyosan bűnösök é3 valrmiiior keservesen bűnhődnek azok, akik a régi patriaikális világot, megszabott de meggyűlölt kényelmes ?évedése

;vel visszahozni szeretnék. Ez volna a legvégzetesebb reakció amelyet valtha akció szült. Elég volt a reakciókból ! Azoknak akik annak a letűnt világnak hazajáró kísérletei, reakció volta haboru előtti állapot és msga a báboru ; másoknak reakció volt a forradalom, harmadiknál a vő rös őrület, megint másoknál, a jelen. Micsoda káosz. De hát hol maradnak a közbe eső ak- ] ciók, a következmények szülő anyjai 1 ? Hatásvisszahatás, ok éá okozat, kasdet és vég eredet és következmény összecserélve, át meg át keresztelve ezer változatban. Külön-külön nincs igazuk, általábjn igazuk van, itt diszeleg előttünk a reakciónak egész fájdalom skálája. Beléróva a négyszáz esztendő előtt reánk rákost osztrák járomba. Nem volt fizikai és erkölcsi erőnk idejében lerázni nyakunkról. A világháború csapása zúzta le róluck és a mi testünk fogta fel a reá mért csapás súlyát. Ae októberi forradalom csak utolsó szilánkját seperte le rólunk. A hiába szenvedő, osztrák-német érdekekért vérző magyar lelkekben már le volt peeséteive a tőlük való elszakadás elhatározása. Nem vagyok híve a forradalmaknak — ha a gyümölcs megérik, lehull | magától, és aki éretlen gyümölcsöt lerázni fára mászik, a gyűmö} esesel együtt lehullhat. De a?t a szerencsétlen eredményű októberi magyar forradalmat még sem ítéltem el. Európa egyetlen népe sem jogosult ma a forraddlmszásra, s az önmagával meghasonlott Bulgáriát kivéve egyiknél sem fenyeget forradalom veszedelme. Mert azoknak megadatott tudaioson hatslmes cé'okért küzdeni és a célját ért ember lelke a természet rendje szerint nyugvó pontra jut. Nálunk ez a kirobbanás szükségképen kővetkezett be. Do kétszor bűnösek azos a konjunhtura lovagok akik ezt a kirobbanást helytelen irányba terelték. Azok akik attól az öszszeomlásra ítélt sziklafaltól biztos búvóhelyekre húzódtak. Akik a népnek ezt a keserves, jogos indulatját ugy irányitoltáh, hogy általa a vörös őrülotbe kergetve, magát a nemzetet pusztítsák el. Idője végre, fyogy ezt a népet áldozatos lelkek, szenvedélytől mentes önzetlen fejek irínvitsák Az összeülő parlament a közeljövőben amely az országnak királyt kisérő násznagya. « Jól válasszák meg azt a ""hajlékot ahová házteznézni benéznek, Azoaképen gondolják meg, hogy szókban a válóperekben ahol már a lelkek előbb elváltak, a béiéltetés csak szomorú formalitás. Nehogy uj járjanak mint ar, aki a tűzvésztől megijedve torony magasságból ugrik. Elíg volt a salto martalékból! B. lósa loián. Az Egyesült-Államok magatartása Európával szemben Ki finató'ozza Európát? — Lord Gray Amerikáról Horseu, íehr. 16. A Westminster Gazette az Egyesült Államok magatarfásával Európával szemben a következőket írja: Angiiánek saját részére ninc=en semmi kérnivalója. Amerikának sok pénzzel tartozunk a azt az utolsó pennyig meg is fogjuk fizetni. Da cem szabad elfeledni, hogy ez a pénz a többi, szövetséges állam segélyezésére volt fordítva és ezek az államok még mindig fizetésképtelenek. Az angol ipar a világ többi államával szemben máris olyan helyzetbe jutott, hogy minden áruért fizetni tud, .amelyet kap. Mi is elzárkózhatnánk, mint ahogy Amerika akarja tenni, azonban Európa sokkal közelebb van a mi kapuinkhoz s igy a felelősség ránk nézve nsgyobh. Amerika magatartása arra kényszerit, hogy mi vállaljuk maguokra Európa finanoirozását. Mi azonban egyedül nem állitbaíjuii helyre Európa gazdasági életét s ennélfogva természetes, hojs? most is, ép ugy, mint a háború il&tt, Amerika felé tekintünk. Időt engedünk az ameriküi népnek, hogy megértse a helyzet parancsát, különben Í3 Amerika kereskedelmi mőrlege a fegyverszünet óta elófgé igazolja, hogy Amerika sem képes kereskedelmi életét hitele megnagyobbítása nélkül mai formájában folytatni. (Chamsrea.) Lyon, febr. 16. Lord Grey, Anglia volt északamerikai nagykövete a Timeshoz intézett levélben kifejti személyes nézeteit Amerikának a békeszerződéssel és á Népek L

;gájávnl szemben elfoglalt magatartásáról. Az Egyesült-Államokat nem lehet rosszhiszeműséggel gyanúsítani. Nem igazságos dolog azt mondani, hogy ők a békeszerződést kizárólag saját politikájuk szempontjából nézik, sem pedig azt, hogy őket egyedül saját érdekeik vezetik ejjy magasabb ideál rovására. Két ok készteti az amerikai szenátust arra, hogy a békeszerződésre ós a Népek Ligájára vonatkozó módosításokhoz ragaszkod jek. Ki akarják venni megukat az európai zavarokból és attól félnek, hogy a közeljövőben az elnök a Néplijjában levő amerikai képviselők által aa Egye sült-Államokat olyan po'itika felé hajtja, amelyet törvényhozó szerv nem helyesel. Ara 60 fillér