Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-14 / 36. szám

JNYÍRVIDEK Amerongoni dráma II. Vilmos igen sötétnek látja a jövőt és védekezni készül 11. Vilmost kemény csapás érte: Kautsky l könyvének megjelenése. „Hogyan keletkezett a világháború," Az excsászár már egészen átadta magát egy csendes, nyugalmas élet kellemetességeinek) terveket szőt, hogy átköltözik egy másik kastélyba, a szomszédos Dora községben. Ugy számított, hogy március elején megtörténhet ez a változás. Számított számos hü emberére, akik Németországból jöttek s azt hitte, hogy «lyan életet élhet, aminőre jövedelmei még hollandi forintokba átszámítva is módot adnak neki s aminőt Amerongenben, a Bentinek gróf hajlékában nem élhetett. Azt remélt8, hogy a szövetségesek nem fognak tenni semmit vagy csak forma szerint fognak fellépni ellene és hogy az angol király felhasználja majd minden befolyását arra, hogy meghiúsítsa a kiadatási eljárást. De egyszerre kitört a vihar, amikor a Kautsky kis zöldfadalü könyve megjelent, amelyet csakhamar a Wilhelmstrasse okmányait közlő vaskosabb kötetek követték, harag fogta el az exesászárt. Nagyon méltatlankodott a közlések miatt, amelyek szerinte fegyvert szolgáltattak Németország ellenségeinak. Íme, hogy fognak most nevetni Londonban ós Párisban — mondotta. Mikor első haragja elmúlt, nyugodtabbnak mutatta magát és hozzáfogott védelme megírásához, amelyet V. György királynak szánt. Miben áll ez a védekezés ? Főleg két pontra támaszkodik. Az első az, hogy a közölt okmányok bebizonyítják azt a tényt, hogy amint ismeretessé vált előtte Szerbia válasza AusztriaMagyarországnak, ugy találta, hogy ez utóbbi megkapta a kellő elégtételt De már nagyon késő volt, hogy azon az uton, amelyan elindult meg lehessen állani. A második fő védekezése a következő : Anglia indította Európára a háborút azzal, hogy nem volt hajlandó interveniálni Petervár és Pám észre térítése érdekében. Ami a híres széljegyzeteket illeti, ezek csak tisztán szemé' lyes jallegüek, pillanatnyi banyomásókat fejeznek ki anélkül, hogy befolyásolták volna a német kormányt eljárásábsn. Mert az a helyzet, hogy hangulata naponként változik, majd reménnyel van tele, majd egészen le van verve. Majd azt mondja : — Nem fogják merni, hogy hozzám nyúljanak. Ez az igazságtalanság netovábbja lenne. Majd kétségbeesik : Mindenre képasak, különösen ha a németek is elhagynak Minden attól függ, minő lesz a szövetségesek fellépése. Ha energikus lesz, Hollandia tán akkor sem adja ki Vilmost, de ő maga lesz kénytelen vagy bírái elé állni, v£gy elmenekülni. 1920 február 14 Mű és oiozdiipzeio házassága Nem éltek jól és elváltak Nagy szenzációt kaltelt annak idején, hogy Varga Lajos aradi mozdonyvezető feleségül vette özvegy báró Difurtné földbirokosné leányát. A házasok a társadalomnak különböző fokán álló rétegéből karültek egymás mellé. Báró Ditfurtné évek óta lakik Aradon leányával. Néhány héttel ezelőtt törtónt msg az esküvő, azóta a fiatal házasok az özvegy bárónéval együtt az Aranykéz utcai 9 számú házban lak> ak. Varga Lajos és felesége most már válófélben vannak. A fiatal asszony egy újságírónak az alábbi felvilágosítást adta : — Valóban válófélben vagyunk. Férjem már el is költözött a házból, én padig kivettem a házasságlevelet az anyakönyvi hivatalból, hogy a válókeresethez csatoljam. Édes anyám kezdettől fogva ellenezte a házasságot. Azzal érvelt, hogy oly nagy közöttünk a nevelésbeli é3 felfogásbeli különbség, hogy azt aligha sikerül áthidalnunk. — Mi mindazonáltal megkíséreltük-, hogy hát ha összeszokhatunk. Nem Í3 a rangkülömbsóg volt az ok, amiért válunk, de annyira máskép látjuk mindketten a világot és másként értékeljük a jelenségeket, hogy csakhamar meggyőződtünk, hogy minden közeledési kísérletünk és minden jóakaratunk kárbavész. Hát mi történt. Azt hittem megtalálom a boldogságot Nem sikerült, elválunk. Borzalmas gyilkosság Máriapocson Egy legényt darabokra vágtak—A féltékenység áldozata Nyíregyháza, febr. 13. (A Njirvidék tudósítójától.) Máriapócs lakosságát [egy igazi bestialitással végrehajtott bűntett tartja izgalomban. A mult pénteken Csupár Illés, fiatal máriapócsi legényt az országúton vérbon fagyottan, rettenetesen megcsonkítva találták. A gyilkos kezek nem elégedtek meg azzal, hogy egy ifjú életet erőszakosan oltanak ki. A megolt legényt a szószoros értelmében feldarabolták. Keí.át, lábát, fejét s arcának egyes részeit is levágva szórták, szét a fagyos uton. A rémhistóriákban is hitetetienül hangzó vad vérengzés előzménye sablonos szerelmi történet, a kegyetlen bosszúvá hevült indulat a szerelem Ő3i szenvedélyének ismert őrjöngése, a féltékenység. A szerelmi bosszú azonban itt elhatározásának aljasságával, cselekvésének állati vadságával páratlanul áll s az emberi eldurvulíságnak, a vad ösztönök nyers uralmának megdöbbentő szimptonája. A véres valóságot először Csupár Illés hozzátartozói tudták meg. Pénteken korán reggel a fiatalember a tanyára indult. Lóháton ment. Érkezéséről tudtak ellenségei s a lovast az országút mentén leselkedő biztos halál vátta. A lóról lerántották késekkel é3 baltákkal végeztek jj vele. A támadástól ^megvadult paripa gazdátlanul vágtatott haza s a házbeliek rosszat sejtve Csupán Illés keresésére indultak. A tanyára vezető uton rettenetes kép tárult eléjök. Az uton szétszórva Csupár Illés véres tagjait találták meg. Az esetről azonnal jelentést tettek a csendőrségnek, ahol rögtön m?gindult a nyomozás. A gyanú egy szeralmi történet nyomain indult meg. Csupár Illés és a község egy másik legénye ugyanazt a leányt szerették A két legény ezért régóta gyülölködö haragosa Burián 1916-ban II. Vilmos és I, Ferenc József í6vél¥éltása Lyon, február 12. Berlinben közreadták Bernsdorff gróf levelezését Burián István báró volt közös külügyoriniszterrel é3 több osztrák miniszterrel, amelyek közül a legérdekesebb Burián terve. E szerint Barián báró volt az. aki 1916 októberében már egy béketervet terjesztett elő. Még azon óv telén meg kellett volna kezdeni a fegyverszüneti tárgyalásokat, megszakítván a hadvmüeleteket. Hivatalosan jelentettéx a semlegeseknek is, hogy milyen feltételek azok, amelyek mellett a központi ha telmak hajlandók lennének bőkét kötni. A feltételek a következők : 1. A központi hatalmak teljes integritása. 2. Minden német gyarmat visszaadása. 3 Belgium helyreállítása független szuverén állam gyanánt Németország érdekeinek megvédésével. 4. A francia területek teljes integritása. 5. A Kongó-állam átengedése Németország™ k. 6. Az •sztrák-olasz határ módosítása Olaszország rovására 7. A független lengyel királyság elismerése. 8. A központi hatalmak határainak kiigazítása Oroszország és Románia felől, ahol Ausztria túlsúlya biztosítandó. 9. Ausztria annektálja Belgrádot és a macsói bánságot. Erről lemondana azonban, ha Oroszország nem helyeselné. Buriánnak azt a tervét, amelyet 11. Vilmos elő terjesztettek, a császár Ferenc Józsefhez intézett levelében éles bírálat tárgyává tatta és a végén Buriánt arra intette, hogy várjon még egy keveset, amíg a békejavasla o: Bathmann Holwag közölni fogja a sajtóban | is. Ebben a kérdésben azonban azt a hibát I követték el, hogy sem Bulgáriát, sem Törökországot nem kérdezték meg. Vilmos azt irta Ferenc Józsefnek, hogy elég lesz a két állam számára, ha a Ferenc Józsefhez intézett távirat másolatát közlik velük, mert hiszen az ő kívánságaikat is megfelelően módosítani . , kell. Legjobb lesz azonban, ha egyelőre slrü ködbe burkolják az ő ügyüket. Ez az utolsó császári megjegyzés nagyon világosan mutatja a német császár és kormány gondolatvilágát. (Tompa.) Meghívó. A Nyíregyházi Famunkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete 1920 február 22-én délelőtt 10 órakor saját halyiségéban, Kassuth tér 10 szám alatt II. évi rendes közgyűlését tartja. Tárgysorozat: 1. Igazgatóság jelentése, az I. üzleti év leltár és mérlegének bemutatása. 2 A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása, igazgatóság ős felügyelő bizottság újbóli megválasztasa. 4. Esetleges indítványok. E közgyűlésre a tagokat tisztelettel meghívja Nyíregyháza, 1920. február 10. 205 az igazgatóság.