Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)
1920-02-11 / 33. szám
SSSBZ&SS m gseasamssaa 1920 február 11 Jóravaló restség Mikor gyermek koromben bevezettek a kit és erkölcstan eleméibe, a soha elnam követett éi alig elképzelt bü lök rova'ában volt egy valami amaly sehogysem meni a fejembe. A jóravaló restség. U*ry okoskodtam, hogyha restség, hogy lehet jóravaló, ha pedig valami jóravaló ho gyan lehat bünnak minősíteni. Es emk nagy sokára tanultam meg, hot?y nemcsak pozitív, hamm negatív bűnök is vannak. És sokszor bűnösebbek vagyuns hogyha valamit el nam kö/eiünk, mint ha elkövettünk valamit. Es ha az önkritika tükrét tartom magam 93 fajtám elé bizony a „jóravaló restségnek" egész aureoláját látom a fejünk körül. Sok dolog szúrja a szemünket, de álljuk m nt a cigaretta füstjét, és csak akkor segítünk számiakon, ha ugy érezzük gerenia került beléje. Napról napra jajgatunk egyes kereskedők, és igen sok kofák visszaélésein, do sajnáljuk azt a hat araszos utat amöly bennünket esetleg a bajok orvoslásához visz. Mintha lelkemből szakadt volna a nagyváradi rendörségnek emberismerő intézkedése. Ismerve a vásárló közönség kényelemszeretetét, és a háziasszonyok elfoglaltságát a piackon panaszgyüjtő ládikákat állíttat fel. Mint valami mesebeli terülj asztalkámon, benne ceruza ós papír várja a panasztevőt. Csodatevő aatomítaként hívogatva „dobd be a betegséget és kiadom a gyógyulást."' Vájjon nem volna e szükséges és időszerű ezeknek a panaszgépeknek a nyíregyházi piacon való elhelyezése. Mennyi pirulva zsebredugott gorombaság, mennyi keserves munkából k izzadi korona és mennyi apyonpancsolt élelmiszer kerülne viszsza oda ahonnan kiindult. És mélyen megérdemelt meglepetésben részesülne számtalan kofanagysága, mikor bírság fejében kellene visszaszámolni a meg nem nem engedett hasznot. Ott ahol az emherből öntudatlanul hiányzik, az etikai é3 a becsületérzés hiába a moráloztatás Ilyen esetekben méltóztassék tölcsérrel beléjök önteni. De hiszen akkor a bádogos mesterség lenne a világnak recordverő iparága. B Jósa Joíán. Csatorna Antwerpen és Marseille között Párisból jelentik: Antwerpenből érkező távirat szerint tengerészeti körökben azz 1 a tervvel foglalkoznak, hogy Antwerpen és Marseille között csatornát építenek, amelyben tízezer tonnás hajók is közlekedhessenek A csatorna a Rajnát, a Szajnát és a Rhonet szelné keresztül. Nem engedik semleges birák elé a német vádlottakat A „Times" értesülése Bzerint a háború előidézésében bűnös német állampolgárok felelősségrevonásán ik^kérdését véglegesen ren dezték. Eszerint a szövetsége ek törekedtek annak a bebizonyítására hogy nem az ellenség- n akarják magukat magbosseueai, hanem a bűnöket megtorolni. Csak ott akarnak büntetni, ahol a hadviselés nemzetközi jog szabályait magsértették. Az angol névsor a tengeralattjáró háborúval kapcsolatban kéri egy sereg bűnös kiadását, még pedig nem az alantas közegeket, hanem azokat, akik ennek a harcmodornak értelmi szerzői voltak. Közöttük van állítólag Tirpitz admirális is. A szövetségesek neu egyeznek bele abba, hogy semleges birák itelkezzenek a bűnösök felett. Nagyon kényes lenne a helyzet, ha a Németország határa mentén levő kis államok, mint Svájc, Dania, Hollandia kapnának megbízást arra, hogy a nőm8t bünös3k íalett .ítélkezzenek. Megmérgezték egy bál közönségét Az „Uaiversul' 1 irja : A napokban a dobrudzsai Sziliaztria város tanítótestülete bált rendazatt Este féltizenegy óra tájban a bálban két ember rosszul lett és néhány pillanat múlva elájult. Azt hitték kezdetbea |hogy a meleg ós a tolongás miatt vett rajtuk erőt a rosszullét. Azonban kevés idő multával egyre többen ájultak el s mintegy harmincan estek össze a teremben. Erre leírhatatlan pánik támadt. Jelen volt egy orvos is, akinek volt még annyi lélekjelenléte, hogy kinyittatta az ajtókat, ablakokat és az egész embereket a teremből kitusz lolta. Egy óra múlva a betegek visszanyerték eszméletüket, de betegen vitték őket haza. A rendőrség azonnal nyomozni kezdett s meg is állapította, hegy a megbetegedéseket mérges gázok okozták. Talányképen nyomoznak azonban azon, hogy a villamosságfejíesztő motor, vagy bűnös cselekedet idézte elő a tömeges gáz mérgez óst. A kivégzett ápolónő szobra Löndonból jelentrk: Miss Cavellnek, akit a németek Belgiumban halálra Ítéltek és kivégeztek — a szobrát Londonban a National Gallery közelében fogják felállítani. A szobor, amely fehér márványból készül, álló helyzetben és ápolónői ruhában ábrázolja Miss Cavellt. A szobor fölirása a következő lesz: Brüssel, 1915 október 12. — Hü volt a haláláig. A szobor alján egy mélyedés lesz, amelyben a kö.önség láthatni fogja a vértanúságot szenvedett nő halálára vonatkozó s az angol király és királyné s a belga uralkodópár által aláirt összes okiratokat. Ij map fald'aírtokrefor m Khajátitjtt ai összes kötött as a alatt szerzett birtokokat Kolozsvárról írják: Magyarország a kommunizmus bukása után a b8lső rend megszilárdításán dolgozott add ig, most azonban az összeülő első nemzetgyűlésre fontos külpolitikai kérdések elintézésén kívül a belsü politika egész esomó eliíitézet'en ö^ye v,ir, ezek közt elsősorban a földbirtokraform; malyat az uj rendszer is szükségesnek tart. A mostani mágyar kormánynak etfja, hogy a tö dbirtokreformot megvalósítsa, azonban nem a Baza Barna-féle javaslat alapjáa, amelyet szélsőségesnek tart és olyannak, mint amely a mezőgazdasági termál ás folyamatosságát megakasztja. Az a céba a kormanynak, hogy a nagybirtokok egy nagy része a szisztematikus parcellázási müveletek u ján a parasztsághoz jusson. Minthogy a földmunkások és kisga dák ma elegendő pénzzel rendelkeznek, minden különösebb pénzügyi művelet megoldható az, hogy megszerezzek a nagybirtokosok ama fölösleges földterületeit, amelyet azok kellőképen hasznosítani ugy sem tudnak. A földbirtokreform javaslatát az összeülő nemzetgyü és elsősorban fo^ja letárgya ni. A reform elrendeli az összes kötött birtokok, hitbízományok, holtközi birtokok, topábbá mindazon birtokok kényszerkisajátitá3it, anelyeket tulajdonosaik a háború alatt, vagy azután szereztek. Add'g is azonban, amig e javaslat törvénnyé vál«k, megkezdődött már egyes nagybirtokok pareellázása. Elsősorban Somsich László gróf, Széchenyi Aladír gróf, Paliammi Gzörgy őrgróf és Hoyos Miksa gróf indítványára Somogymagya nagybirtokosai felajánlottá* birtokaik hirminc százalékai a földnives népnek. A parcellázási munkálatot már tavasszal megkezdődnek. Az első nagyarányú földosztást a csongrádmegyei Pallavicini-uradtlom kezdte m^g, amelynek tulajdono a, Pallavieini Alfréd gróf felajánlotta azt, hogy birtokából annyi földet enged át a környék földműves népének, amenynyit az meg akar és mag tud vásárolni E birtok több mint kilencvenezer katasztrális hold. Egy'agban Magyarorszég legnagyobb latifundiuma T zenhat község népe nem tudott edd g földhöz jutni, mert a községek egesz határa a Pallavieini uradalom tulajdonába van. A föld eladása az urada'om algyői és tápéi birtokrészleteinél kezdődött, ahol mindenki annyit jegyez tulajdonul, amennyit vásárolni akar és tud. 3-5-8 -10— 20— 40 holdas parcellákat jegyeztek eddig a környékbeli földmivelők és azokon a területeken, amelyeken eddig a tanyák és majorsagok emelkedtek. 80 — 100 holdas középbirtokok keletkeztek. Elsőosztályu szántóföldeket holdanként 4000 koronáért, a másodo ztályuakat padig 2500 koronárt árusítják A felosztást az urada om hajtja végre, bankok és közvetítők kizárasával. E^y valódi cink fürdőkád eladó. Nyirfautca 22. 441 Fiu- éa leánygyermek ruhák varrását, alakításokat, harísnyatalpalást vállalok Báthory utca 6, az udvarban. * 442 istS Elegáns női-, farfi- és gyermekcipők, gyermek patent harisnyák minden nagyságban, noi- és íérli harisnyák nagy választékban kaphatók a Hiinpria Cipőgyár üzletében, IfirejyMza, Zrínyi. I.-u 5.
