Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-09 / 6. szám

%iregyháza, 1920 január 9 XLI. évfolyam 6 szám Centurat : preotu! capitan Joan Cizmei MWIWWI IIUUHHM.WHI NRW—M T*NNWNWMW.DHI SZABOLCSV/iYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA »«íaetés: Egész évre 120 K, félévre..] negyedévre 30 K, egy hónapra 10 Tanítóknak félévre40 korona.: Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ Házi ipar Nem is olyan régen, 'amikor a , dék" valamely számábsn módozatokat tem anyagi talpraállásunkhoz, rámutat káziípsrra. Éa ugy apostropháltsm mir dottat" s minden nomzet szorgalomra s speciális kincsét. Voltak olyanok, kik érte megmoso mintha gyermekekkel akartam volna f felnőttek fantáziáját. És hetek múlva a <uk Rubinek föidmivelési miniszter mr vezetét, benne programmpontnak, neírtőnek a háziipsrt. Örülök, hogy gondolataimmal me^ egy nálamnál talán nagyobb elme goai pedig én csak lalcsaptam a törtéoelemnfc héZBgosan Írott lapját, belanéztsm egy* nemzet pusztulásának valóságába és fetem, nézegettem, ugyan hogy állhato't idi,gitség nélkül talpra. Paraguayrói irtam arról az crl, ahol esztendőkot éltem. És elém tele a varrottas ing. a magaszőlte csalanvás*z otthon fonott kalop, a miadennapiük számtalan o'thon készített szükségUe. Eszembe ju'.ott az idegen kelme, a beholmik iránti idegóukedés. Mindez szülrű következménye egy drákói, de nemjtő intézkedésnek, íxporttal leszorítani aztot ha padig képtelenek vagyunk a ki?ite

r~rlelhetetlenül lezárni a határokat és ak'

!g lefokozni ftz igényeket. Méltóztassék eltekinteni ennek a kérdésnek a lelkábfl Ugye a házi ipar nemcsak dilettins, nem csak díszmagyar gomb a nemzeitéjén, nem csak jótékony bazárok hível:samegéje. A házi ipar néha uto'só m: és anysgi jólétet mentő — nem szalmas; hanem gerenda. És hogy bántunk mi ol a házi al ? Felkaptuk egyes vidékeken s elrontott A csetneki csipke kivándorolt és,,irisek guipure" bolondítja a világot. Mt?sdre és egyéb h'mezve dolgozó falvakba ízoron és professzorák bevonulásával ea jó tartós himzőanyag. A tucatgyártáslónak látszott a foszladozó műselyem és -tlen összeállítású pasztell szinefc indultakjrontsni a népnek ríkitóságában is ösngzó sziaSrzékét. Verhetjük a mellünket, hogy FlSalamonék (lásd Mezőkövesd) keze tiunka rabszolgaságába terelte a parasat anyok művészi alkotó tehettségét. Te- jóvá tenni! Felkutatni a helyeket, ahol Qilyen iránya házi iparnak egyetlen maradv szendereg. Föléleszteni és visszaterelni a régi mezőkre- Irgalmatlanul elverni mellőlük a spekulálókat, akiknek a más alkotó verejtéke hizlaló tejfel. Elfecsegett órákért fizessen újra az orsó pergése, rokka zanéje. Haszontalan lényözésre ingerlő kézimunkák cifraságai helyett lepjen meg bennünket leányainktól otthon szőtt patyolat. Támadjanak fel a tisztes trkácsmesterek; népies bögrék örökítsék meg gölöncsérek naiv ihletét, a Tiszavidék íüzvesszőit Ízléses bútoroknak hajlítsák ötletes vesszőfonók. Lepke életű selyem és muszlin haiísnyarorgyok ós barátnők becsülete helyett tessék előtzedni a megvetett kötőtűket. Ez uem visszafejlődés, hanem ujjá születés ós tökéletesedós. Ugy mint hajdan, házi ipari műhelyt csinálni minden házbó! és szorgalmas kézel Jóvá tenni a nyelvmosókák (mondjuk zsurok) eltékozolt idejét. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZAM. TELErON SZAM 328. POSTACHEQUE 2KSi Kéziratokat nem adunk vissza. Ha pedig nincs nyersauyag, méltóztassék az udvarokon tulipánok helyett lent ós kendert termelni. Mert végre meg kell értenünk, hogy minden külföldrQ guruló fillér, egy-egy csepp lepergett vércsepp az ország gyenge testéből. Ha pedig ezt megértjük, megértjük általa a háziipar nemzetmentő titkait, Hiszen olyan egyszerűek ezek. Itthon állíttatni elő mindent — ha kezdetlegesen is — ami itthon előállítható, elszokni a messziről hozottnak túlértékelésétől, foglalkozhatni henyélő kezeket és háziipar alá termelni mindazt, amiből nálunk házi ipar csináltató. Aki pedig mindezeket megmosolyogja, annak újra a régi napórával felelek ,me sol, te umbra regit", engem aj nap, léged árnyék igazgat. B. Jósa Jolán. Bangha és Baranyai páterek a keresztény restaurációról A bolsevizmus bukása uiá" a keresztény restauráció gondolata a magyar politika, sőt: a közélet uralkodó ~kérdésévé vált. Mit értenek a keresztény restauráció jelszava alatt és milyen módon akarják a jelszó erkölcsi ta> talmát valóra váltani, — ezzel a kérdéssel fordultunk a keresztény gondolat legexponáltabb | képviselőihez: Dr. Bangha Bélához, a | nagyhírű jezsuita szónokhoz, és dr. 3aranyay Jusztinhoz, a ciszteicita-rend főiskolájának igazgatójához. Ez a két egyszerű szerzetes indította meg a nagy mozgalmat közvetlenül, a forradalom előestéjén . . . Bangha Béla j a híres jezsuita paier: pompás megjelenés, karcsú, m3gas, elegáns alak, érdekes fej, rövidre nyírt haja a halántékán őszül, piros és mosolygó arc, éles és mélyreható tekintet a vékonymetszésü szemüvegen át. — A keresztény resturációra nézve véleménye*it bőven kifejtettem bazüikai beszédeinnen - mondja. — Eu ugyan a zsidókérdést Magyarország legégetőbb és legbonyolultabb kérdései egyikének tartom, de eszemben sincs a keresztény restauráció kérdését az antiszemitizmus ügyivel egyszerűen azonosítani A keresztény restaurációnak a zsidókérdés megfelelő megoldása mindeneseire egyik, inkább negatív része s nagy veszedelemnek tartom, ha sokan egyebet sem értenek ma keresztény nemzeti ébredés alatt, mint antiszemitizmust, vagy anti bolsevizmust. A keresztény társadalomnak mindenekelőtt jobban rá kellene ébrednie, mint eddig, annak tudatára, mint jelent ez a szó: keresztény. Keresztény a»nyi mint hit, meggyőződés, evangeiium, erkölc?, örök célokhoz igazodó akarat és karakter. Az egyéni átalakulás munkájával azután párhuzamosan kell haladnia a keresztény társadalmi -rend megalapozásának és kiépítésének, a keresztény világnézet és morál alapján végiggondolt, minden dolgozó és becsületes embernek jólétet, anyagi egyensúlyt, szellemi és erkölcsi kuliurát nyújtó keresztény szociálpolitikának. — Keresztény társadalmi reform annyi mint: több erkölcs és tisztaság a közéletben, több emelkedettség a közfelfogásokban, több béke és szeretet a csaAra 60 fillér 1