Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-08 / 31. szám

Qenznrat: Sublt. PASCA. Nyíregyháza, 1920. február 8. * Vasárnap XLI. évfolyam * 31 szám p^ r u p r€ 0{ Capt. loaa Cfetnas oaCMAanRmaaMtoMuvat SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIYATALUS WAFILAKJA IÍÍJII 1u^imm» m i éktáiii m tinimirirrirr iTrmn ur r wwtrfiwwiirnwwiírTniMr^ "" '''' tmzeíés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. . Tanítóknak félévre 40 korona. • Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ •T/W* WMWN •• IW/VBPPBWMB mm mtmm^trm* Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZAM. TELEFOK SZAM 829. POSTACHEQUE S55» Kéziratokat nem adunk vissza. Kopácsy Kálmán bűnügyének fűférgyalása Harmadik nap. — Nyíregyháza, febr. 7. (A Nyirvidék tudósítójától) TegDap a tanuk kihallgatásának folytatásánál a túszokat hall­gattak ki. Dr Zelenka Lajos, Qsgyani József­Tóth Pál, KJár Samu, Paulusz Márton, Kovács László és Eurger Pál elfogatásuk történetét mcndják el. Tóth Pál elmondja, hogy Kopácsy valósággal írjcngőtt és ökiével verte az asz­talt, amitor szóba kei ült a túszok szabadon­bocsátása. Pivnyik Gyula azt vallja, hogy Ko' pácsy erősen vitatkozott valakivel azon, bogy Pogánynak nincs joga & túszokat szabadon­bocsátani. Milor Pivryik ellenvetette, hogy Pogácynak, mint teljhatalmú megbízottnak igenis jcga van a luszokat elengedni, Kopácsy ; i;eki is határozott ellenvetést tett, hogy nincs j joga, me rt ez kizárólag a munkástanácsot illeti. F,2ut^n Lyacbovits Sándort vezetik fel a fogházból. Lyschovits előadja, bojj a munkás tanács ülésén leghangosabban a Popcsa test­vérek, Kcpáesy, Margittay és Báivay követeltek a tussok letartóztatását. Pogány József későb­ben Lyacbcvits intervenció jája beleegyezett a túszok szabadon bocsátásába a a direktórium ezt is elhatározta, de Kopácsy és Margittay ebbe nem egyeztek bele, hanem a munkás­tarács elé vitték a dolfot, ahol a direktórium hatáiczatát elvetett*k Elmondja még Lyacho­vití. begy smiker Tokajban az isméit apokrif táviratra a túszokat szabaden bocsátották, Ko pácsy beroriott a fülkéjükbe és kérdőre vonta őket. hogy kinek a rerdeletére bocsátották e* a túszokat. Ezután elnordja, bogy miként tartóztatták le őket és szállították el előbb Kassára, majd Tberesinstadtba, ahol három hónapig internálva voltak. Stricker Jenőt hallgatják ki ezután, aki e'moidja, bo^y egyszer jött essze Kovácsyval. de ekkor is éles összetűzésük volt a gyógyszer­tári alkalmazottak kollektív szerződése miatt. Előadja, hogy a forradalom előtt találkozott először Kopácsyval, aki bejött hozzá a vasúti állomáson levő hivatalos helyiségébe és Csehi Kopácsy Kálmánnak mutatta be magát és el mordotta, hogy Majláth grófhoz megy vadászni Ófeheitóra. Ezulán a forradalom jött s ekkor Kopácsy mint a d< mokrata eszmék harcosa hallatott magáról. Később a szociáldemokrata párt t< gja lett. Míg egy epizódot mond el Ko­pácsyról. Amikor a Kiss Róland direktóriuma tanácskozott s ezén Stricker is jelen volt. ész­revették, hogy dacára a keső éjjeli óráknak. az üres* előszobában Kopácsy ül és vár. Ül rendéletlenül órák hosszat, kitartóan. A direk tórium tagjait nagyon feszélyezte Kopácsynak ez a különös és megmagyarázhatatlan visel­kedése, míg végre Kiss Róland maga ment ki és közölte Kopácsyval, hogy nincs rá szükség, hazamehet. Ezekből a jelekből Strickernek az az impressziója, hogy Kopácsy nem normális elméjű. Berecz Antal vallomása sem kedvező Ko­pácsyra. Berecx véleménye szerint Kopácsy a Popcsa és Margittay által vehetett legszélsőbb elemeknek volt a hangadója, akit semmiféle eszközzel nem lehetett lékentartani, s akiknek jelentős része van a túszok letartóztatásában és fogvatartásában. Akarni kntk titulálja Kopá­csyt, aki mindenáron, minden eszközzel törte­tett fölfelé, nem törődve semmivel, csak a sa­ját személyével. Egyébként Bereez Antal elle­nezte a túszok letartóztatását, amit a kihall­gatott Hasuly Atdras és Hasuly János is iga­zolnak. A tárgyalást ezután ma reggelig félbe­szakították. Ma reggel 9 órakor tovább folytatták a tanuk kiha lgatását. Elsőnek Bőkönyi Imrét veze'ik elő, aki azt a vallomást teszi, hogy a túszok letartóztatását kizáró.ag a húszas bizott­ság intéite Nyeste János szerint Kopácsy , doapszi" ember, de hogy milyen az a csapszi azt nem mondotta. Élénk derültséget kelt, mi­kor előadja, hogy ő a túszok szabadon bocsá­tása mellett foglalt állást, mert „azok között vannak igen tisztességei emberek." Neubauer Hugó kihallgatásával tejezik be a bizonyítást. Ezután dr Simkó Endre védő terjedel mes bizonyítás kiegészitéi indítványt terjeszt elő. Az államügyész vádját részben módosítja. A túszokra vonatkozó 8 rendbe i személyes szabadság megsértésének vétségét súlyosabban minősítő paragrafus alá vonja, az izgatás bűn­tettét azonban magánosok .elleni erőszak vét­ségére szállítja le. A bizonyítás kiegészítését ellenzi Rövid tanácskozás után Szabó elnök ki hirdeti a bíróság határozatát, mely szerint a védő által előterjesztett bizonyítás kiegészités iránti köreimet egész terjedeln ében elutasítja és a bizonyítási eljárást befejezettnek nyil­vánítja. A vád és vádbeszéd elfargzása után Szabó elcök közölte a Ulekkel és a balgató sággal, hogy az ítélet kihirdetése vasarnap iélelőtt tél 12 órator lesz. Hazaengedik a brassói hadi­foglyokat Nagyváradról irják : A Brassóba in­ternál nagyváradi magyar hadifoglyok hozzátartozói kéréseket nyújtottak be a prefekturára, melyben családfenntartójuk hazabocsátását kérik. Az internáltak csa­ládjai megfosztva a kenyérkereső apától a nagy drágaságban nyomorral küzdenek s ezt a szenvedést ecsetelték a kérések­ben is. A prefektura a kérvényeket pár­toló véleménnyel áttette az erdélyi csa­patok fő arancsnokságához. A kérvények' tegnap érkeztek vissza a főparancsnok­ság átiratával, amely azt mondja, hogy a hadifoglyokat a legközelebbi napokban egyszerre mied hazaoocsátják. Kivétele­ket fgyes kérvényekre nem tesznek, mert az ö szes internáltak szabadlábra helye­zése csak napok kérdése. Vilmos császár bünfajstroma Az enlente jegyzéke a volt német császár kiadatasa ügyében A szövetségeseknek az a jegyzéke, amely­ben a holland kormánytól a német császár kiadatását kér k, a következőképpen hangzik: A szövetségesek mellékleten megküldik a holland kormánynak a Németországgal kötött békeszerződés ratifikált példányát és felhívjuk a holland kormány figyelmét a békeszerződés 227 szakaszára A szövetséges hatalmak tisz­telettel kijelentik, hogy elhatározták e szakasz rendelkezéseinek k sedelem nélküli végrehaj­tását. A holland kormány ismeri azokat az okokat, amelyek parancsoló módon követelik, hogy a nemzetközi szerződéseknek megfontolt szándékkal való félrevetése ós az emberiség legszentebb jogainak semmibevétele még azon esetekben is megbüntettessék, amidőn a tettes a legnagyobbraugu személyek sorából kerül ki. A szövetséges hatalmak egyéb büntettek közül röviden emlékezetébe idézik a németal­földi kormánynak Belgium és Luxemburg sem­legességének cinikus megsértését, tuszvetel barbár és könyörtelen rendszerét, a lillei fiatal leányok elhurcolását, egesz területek rendsze­res elpusztítását, a könyörtelen tengeralattjáró háborút és mindazokat a cselekedeteket, ame­lyeket a német hatóságok a hadviselés törvé­nyeinek fittyet hanyva követtek el. Ezekért a cselekedetekért legalább is az erkölcsi felelősség a német államtőre hárul, a ki m gparancso ta azokat és teljhatalmát s^ra használta föl, hogy az emberi lelkiismeret leg­szentebb parancsait megsértse, vagy azok meg­sértését tűrje. A szövetséges hafaltnakt'l távol áll az a gondolat, hogy a németalíödi korma y .-z öveknél kevesebb megrovással iteije meg a ro t császár óriási felelősseget. Hollandia megszegné Ara 60 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom