Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)
1920-02-06 / 29. szám
Nyíregyháza, 1920. február 6. a Péntek. XLI. évfolyam 29 szám q^^. p feot ca pjf a n j oa n Cismas. mm MtmWM Mu r in — RR TH-I TMI mfuri I V i' i HIT SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Fléfisetég: Egész évre 120 K, félévre... 00 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 10 K. Tanítóknak félévre 40 korona. ===== Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELfíON SZÁM 329. POSTACHEQUE 2955* Kéziratokai nem adunk vissza. Vándorlegények Nem azokra a „peregrinusa-okra gondo lok én akiket nyugtalan vérük ábrándokat kergető lelkük űzött faluról falura, egyre tovább. Nem is azokra akik széllel bélelt rongyokban, esőtől mosdatva, naptól szárítva országútról országútra élték az égi madarak táplálékát. Azokra gondolok akiknek távozásán mesterkisasszonyok keresték a kötényük sarkát, akik útravaló friss pogácsa mailett nagy adag munkakedvet és tudás vágyát gyömöszöltek batyujokba. * Akiknek távoli templomtornyok kilométerjelzők voltak a cél felé ^haladtukban s az or szágut nem végtelen sétatér hanem mérő szallaga a boldogulásnak. A hajdan való mesterlegényekről beszélek Akiknek szük lett az a műhely ahol kezükbe-agyukba mesterségük titkát beszívták, akik mert már megtanultak mindent amit ott tanulni lehetett háládatos szívvel vettek bucsut a könnyező mestertől. És kevés tallérral zsebükben tele reménységgel neki vágtak a nagy világnak. Bekukkantottak ide, betekintettek ;oda és ahol valami mesterségükbe vágó ujat, szokatlant láttak megállapodtak. Nekik nem szabtak határt némely határkövek, meglengették kalapjukat, az elmaradó haza felé — , még visszajövök" — és nehéz de bizakodó szivvel léptek el mellette. És megismértek embereket népeket és szokásokat, eltanultak idegen nyelveket és mesterfogásokat. A sokféle emberrel való érintkezés megéreztette velük a jó embert s elkerültette velők a rosszakat. Az önmagukra utaltság, a résen levés és óvatosság lehűtötte bennük a rossz hajlamokat. Szél megedzette, nap egészségre érlelte, a gyaloglás megizmositotta, koplalás türővé tette, az idő változandósága keményre acélozta. És mikor eleget látott, eleget tapasztalt, eleget tanult — ha szive ott nem marasztotta, neki indult a visszautnak. És ott ahonnan kindult cégbeli lett, fészket rakott, tisztelt polgártársnak válván. Igy volt régen és remekbe készült mindaz ami az ilyen iskolát járt mester kezéből ki került. Ma máskép járja a mesfer iskolát Tisztelet a kivételnek, úgy átlagban a legtöbb iparos ott szabfcdult fel ahol tanoncéveit megkezdte, Megtanulja jól rosszui mindazt amit egy műhelyben vagy helyben megtanulni lehet. nem hescniit össze mert nem lát szemtőlszembe külömbségeket. Legjobb esetben befee rült a főváros forgatagába ahol a ,,gyorsan és sokat' 1 a műhelyek legszebb titka. A helyhez kötöttség, a megszokott és megunt környezet kifárasztja, vágyik valamire, ami kiragadja belő.ük mert még nem házasodhat. Menedéke a vendéglő és kávéház, az ital a cigány, a kártya. Ismer mindenkit, ismeri mindenki, nem kell szembe szállni idegenkedéssel, aminek eloszlatása energiát, és szívósságot és megbízhatóságot termel. Nem dacol napsugárral, nem viaskodik széllel, nem gyürkőzik szeszélyes idővel. Nem ismerhet más szokásokat, nincs kihez alkalmazkodni. nincs hol nyelveket elsajátítani és nincs alkalom elsajátítani mesterségébe vágó fogásokat. És mert itélő képessége nem állhatott ki annyi próbát, könnyebben felül olyan agitátoroknak akik jóhiszeműségét önön zsebükre fordítják. Hiszen igaz a gyáripar igyekszik elölni a a munkásban az önálló iparost. És önműködően fojtaná el a kisipart. De még sem végzi i ki egészen. A kézimunka amíg az ember igé| nyekkel él mindég megbecsült és jól fizetett konkurense, marad. És még igy is számos iparág marad amely gyárilag alig folytatható. Különösen most amikor a háború pusztításai feltámasztották és uj hosszú életre ébresztették. De még akkor is ha majd az ember szükségleti cikkeit kizárólagosan gyárak áliitják elő. jobban megbecsült és fizetett lesz a világlátott müvaltebb iparos aki tudását világot jartában bővíthette és elleshette mesterségének minden titkát. A reformok ideje következik. De nem minden reform csak újítás, hanem "sokszor a jogtalanul mellőzött réginek felelevenítése. Nem csak a szellemi munkás-oktatás, az ipari munkás oktatás is átdolgozásra vár, Tessék kötelezővé tenni a felszabadulás előtt való külföldi tanulmány utat és tessék reá alapot teremteni. Nem csak erre az ismeret és képzettség csoportra mindenre ami tudást feltételez, áll az az igazság, hogy nem érdemli meg élelmét az a hangya aki érte lusta elfáradni a hangyaboly túlsó szélére. B- Jósa Jo án. Kopácsy Kálmán bűnügyének fűtargyalása Huszonöt rendbeli bűncselekménnyel van vádolva Nyíregyháza, febr. 5. (A Nyirvidék tudósítójától ) Ma reg gel kezdődött rmg Kopácsy Kálmán gyógyszerész-segéd bűnügyének főtárg\alása. Már kilenc óra előtt csoportosan jönrek az érdeklődők a törvényszék es küdtszéki termébe és izgatottan várják a tá gyalás megkt zdését. De a legizgatottabb maga Kopácsy Kálmán vádlott, aki nek a tárgyalást megelőző napokon állandó idegrohamai és sirógörcsei voltak, ugy, hogy vedőjenek, dr. Simkó Endré nek állítása szerint a tárgyalás aligha lesz megtartható. A főlárgyalásra negy ven tanút idézett be a bíróság, de valószínű, hogy százon felül fog emelkedni a kihallgatandó tanuk száma. Van is o«a az idegességre Kopácsy | Kálmánnak, mert az államügyészség kö zel 25 renden büocselekmény műtt em-it elleti vadít. Egy rendbeli izgrtás büntette, két reudbe i zsarolás bünteite hu-zot.egv rendneli személyes szabadság nieg>er ésenek vétsége és egy lend^eli orgazdaság büntette van a vádiratban ellene feisoro va amiatt, hogy a gyógyszerészek szakszervezetének ülésén az alka mázoltakat a gyógyszerészek ellen izgatta, 1919 április elején Kubarek Ferenctől pg>\ irópépet. 23 án pedig Kende Sándortól egy 2000 korona értékű ponyvát rekviráltatott, április 22-én tizenhárom nyíregyházi polgárt letartóztatott, ápiilis 24- én a túszokat elvitette, végül 1600 kor. illetéktelen fizetést vett fel. M-jdnem fél tiz óra van, amikor vádioüat elővezetik Erősen megváltozo t, szakállt és bajuszt növesztett a íogházban Az elnök kérdéseire gyeoge, erőtlen hargon felel. Mialatt az államügyész vád iratát felolvassa, lesütött szemmel összeesve ül. Most nem az a kemény legény, aki volt a dikiatura alatt Nem felejti el a nemesi előnevét sem bemondani, tnait annak idején ts a forradalom előtt olvan e őszeretettel használt. Későnb demokrata l't é-i mii denkit poigartarsoak szólított. Átúszva a szocialista és kommunista elveken, a dik'a uri bu<asa után egyik Ara 60 fillér