Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-06 / 248. szám

mii november 6 jxYOnnDEF 3 ! Goldis miniszter nyilatkozata a magyar­román határról Nyári Időszámítás Szentmihály napját mir el is felejtettük, olyan rá^en volt. Tűi vagyunk Hatottak n-ipján és az első havazáson is. Szcval a nyár a régmúltba tartozik, sőt az ősz nek is ímitt-^mott vége s a zi mankós tel küszöbén állunk. Az . időszámit ísuok ennek dacara se­hogv s«m akar visszazökkenni a rendas kerékvágásba. Még mintha mii d*g a jó nyárt, a meleg, a gorditlan nyárt m8rasztalgatná. Mind hiába. Még a vénasszonyok nyare se akar maradni, nem hogy a gyiimölcsérlelő Nem tudjuk, hogy micsoda magasabb érdekek tiltják a téli időszámítás helyre­állítását ós miféle magasabb szem pontok mist' kell ennek az anak­ronizmusnak m ;ndennapi kelle­metlenségeit elszenvedünk, csak sejtjük, hogy talán a vi'áaitasi mizériákkal van valami összefüg­gésben a nyári emlékekhez, való ez a görcsös raga-'/kodís de hát Istenem, ezzel bizony n m na­gyon segítünk a bsjon. A jó Nap :sten csak nem topja emiatt tovább ragyogtatni felettünk az •ő ingyenvilagitó korongját egy perccel se és nem nyerünk ezál­tal se a petr<*o a ban, se a vil ianyban egy hektowatt megtaka ritast se. Ellenben reggel világta­lan setétben kell fe'baktetkodnunk, mert jóllehet a szemünk váltig tiltakozik, az óra mégis hatot mutat es h' gy 8 órára a hivatal ben legyünk, hogy a gyerekeket 8 órára isko'ába küldhessük ho?y addig micdeoki rendben felöltöz­hessen egy »is regtfoii készülhes­sen stb. bizony fel kell kelni. Pedig akkor még korom setét az éjszaka és csak 7 óra tájban ke7d derengeni. Világítás még nincs. Persze hogy nincs. Szóval vak­lálunk a setétben és ugy keres­géljük Ö3SZQ a cókmrkjainkat. Baláthatja mindenei, hogy ez bi­zony nem helyes, pedig a hely­zet napról-napra rosszabbodik. Egy pár hét múlva a mostani óraszá­mitás mellett csak 8-kor tog de­rengni Azt kérjük hát az illeté­kesektő 1, hogy tegyenek valamit. Vagy állítsák vissza a téli időszá­mítást, vagy tegyék későbbre a fiivatalos órákat. Különösen az iskolákra nézve kérünk intézke­dést. A polgári leányiskolában, amint tudjuk, már hátrább is tet­ték az órákat egy félórával s a lányok fél kilenckor kezdik az előadásokat. A többi iskolákban is követhetnék az észszerű példát Szóló. Hazaáruló belgák üldözése Kolozsvár, cov. 5. Hágából jelentik: Bruxe 1­hől megerősítik azt a túrt, hogy Vander Welde Belgium nevében ezeregyszazötven­három hazaárulással vádolt, külföldre szökött, egyénnek kiadatását kérte. (Dácia távirati ügynökség.) Cipész-segéd vegyes munkára fölvétetik és egy tanu'ó. Hosen­thál, Katona u. 1. 2356 Az ,,Aradi Hirlap" munka­társa hosszabb beszélgetést folytatott az Ar-idou tartóz­kodó Goldis László bukaresti miniszterrel, akt a magyar­román és a bánáti határokra vonatkozólag a következőket mondotta az újságírónak; — A békekonferencia leg­utóbbi jegyzékében már kö­zölte Bomániával Magyaror­szágnak Bománia feie eső határvonalát. Ezt a határt az ötös bizottság, iehát a békekonferencia legfőbb bi zottsága állapitolta meg Est. a határvonalat én néhány héttel ezelőtt önnel kö'.öltem es ennek alapján az „Aradi Hírlap" nyilvánosságra is ho?ta. Bománia arra kire a békekonferenciát, hogy ezt a határvonalat to'ja ki Magyar­ország felé és ez esetben Bo­mániához tartozott voloa még Békéscsaba, Gyula és Békés­megyének, továbbá Csanád­megyének egy része is A békekonferencia most azt kö­zölte Bomániával, hogy ezt a kérelmet nem teljesítheti, mert az előbbeni határokat az entente összes államainak hozzájárulásával állapította meg E megállapítás szerint Arnd Bomániához tartozik ugy, mint én legutóbb kije­lentettem és — hogy erő­sebb kifejezést ne hasznátjak — rossz szo'gálatott tesz a magyarságnak, aki ennek el­HÍREK. Harc a melegért Ezt a küzdelmet ninrs'elen emberek sok ezeije már akkor ismarte. mikor még a telt farak tárak ispanjai mosolyogva, barát­ságos arccal kínálták dus kész létükét, a sok kaloriás hatalmas fahasábokat Akkor is vo'tak fü­tetbn szobák és didargő gyer­mekek, vékonypénzü diakok és bohém müvésznövendékek, akik ismerték a fűtetlen szobák der virágos költészetét. Ma a fagyos szoba rémének szabad bemene tela vau a legjobb családok haj­lékába is. Jobb sorsot viselt urak, kényes dámák szemléltető oktatást kapnak abból, hogy mi­lyen is az a didergés, milyen is a tél insége, a fazó ember pszi­chológiája amikre egykoron kel­lemes téli esték olvasmányai távolból utaltak Ez a kegyetlen iskolázás, a tél nyomorának ez a közvetlen meg­tapasztalása igy haszonnal is jár, bár szenvedések drága árán sze­reztük is meg: átérzíbbek, meg értőbbek leszünk azok iránt, ' lenkezőjével áltatja. Mikor a békekonferencia a magyar határokról szól, mindig csak a legnagyobb váró a ka t em­líti fel jegyzékében, vagyis szatraár—nagyvárad—aradi vonalnak nevezi az uj ma­gyar határt. A stratégiában és a diplo­máciában nem szokásos a nagyvárosok közötti határvo­nal mentén tekvő töub száz kis falut és községet felem­líteni. Tehát mikor a béke­konferencia szitmár- nagy­várad—aradi voaalról beszél, ez nem azt jelenti, mintha, ezek a városok közvetlenül a határon lennének és mintha e városok sorsa eldöntetlen volna. Ezeket a városoku és Csanád megyében Nagylakot is a konferencia Bommiának ítélte. A Bánátra vonatkozó határokat a békekonferencia még nem precizirozta u*y, mint a magyar-román határt. A Bánátbau a most kitűz "itt demarkációs vonalat a béke­konferencia tízes bizottsága állapította meg és ez a bi­zottság azt javasolta a leg főbb ötös tanácsnak, hogy a bánáti határ e denmrkációs vonal szerint állapíttassák meg véglegesen. Értesülésünk sze­rint ez a javasiat most Bo­mánia javára változáson ment át és ez az oka aanak, hogy a szerb csapa'ok a Bánátból kivonulnak. akiknek a fogvacogtató fagyos szoba a szegénység zord Vülejá rója volt és lesz mindig A nyo­morgókon való segítés készsége ugy is r tka erkölcsi tuUjdon volt, akkor, mikor szélesebb re tegekben nem volt meg ennek a készségnek legbiztosabb ébresz tője, a tudatosság, a nyomor rettenetes voltának átélése, ta­pasztalati ismerete Ennek a becses szociális tuda tosságnak elgondolása azonban legkisebb mértékben sem vigasz­tal, bármily szép is. Mindenáron fát akarunk szerezni. Ahol egy kis tat szimatolunk, nagy tömeg­ben tódulunk arra felé. Zárt so rokban harcra indulunk a meleg­ért és nagyon haragszunk a drótakadályokra. Egyikünknek a magas árak ilyen akadáiyok, a melyek előtt még a hidegben is megállunk, hogy megvakarjuk fe­jünket Pompás vasúti talpfát ve­netünk pl. ha egy hasábért mó­dunkban van 70 K könnyeden odaadni Gyöaereket is vehetünk a nép egyszerű és jóságos fiaitól, de a szénatéren, ha e^y szekér gyökér ára után érdeklődünk, (kórusban, mert egyszerre leg­alább is harmincan beszélünk) í gyökeret ver a lábunk az ár hallattára, mely itt is elérte da­gályának uzsoramagasságát A város erdejében van minden reményünk. A Nyirv'dafe mosta­nában kiirja azoknak a szeren csésdknek a könyvszámát, akik fautalványt kap ak A leg a-asabo almu sorsjegytulajdonosok nem néztek nagyobb izmommal a ki­sorsolt szá noR hasabait, mint mi ezeket a szamokat A főnyeremény szivárványos meleg arama csapott meg, mikor a legelső számhasábban ott lát­tam a magamat. Kigyulladt me­rész képzeletem már előre látta a barátságos meleg szobát, amely­ről egykor a költő enekelt. Ez a hév azonoan nemsokára zéró fokra salyedc benném. Kagyetleu drótakadályra buk­kantam. Régi ellenségeink (ismert nomád nép) a taligások lehetet­lenné teszik a tovibb haladást a meleg felé Meiegem lesz, ha leirom, botfy százhúsz koronát kérnek tőlem, hogy a méter fat az erdőből behozaak. Ennyi a dozatot még a mele­gért sem hozhat meg a szegény ea.b-r. Azok, akik velem együtt utalványhoz jutottak, ma sem ho­zathattak be a fajukat a taligások konjuktura arai miatt, Eikeseie lésemben fázó ujjaimba fújtam és megírtam ezekit sok fazó embertanaim nevében, ab­ban az uto so reménységb jn, hogy a hatcstgok bárhogyan is erélye­sen e.hárítják előlü k az utolsó akí-dályt, a taligásuzsorát és vagy beszállit atják a tát a városma­jorba kisvasuton, vagy a taligá­tok nyakába csördítenek valano­gyan. Ha már harcolunk erte le­gyen is meleg! Bacsó Béla — Felmentett városi fóe döör. A képviselőtestület id. Sztreborny György városi főerdöőrt hosszú időn át önzetlenül ós kifogásta­lanul teljesített szolgálatainak elismerése mellett állásából sajit kérelmére felm intette, — Nem kell törköly a szesz­gyárnak. A városi központi szesz­gyár a szénhiányra es az idei törköly rossz m n "is égére való te­kintettel ebaen az évben törkölyt nem vesz át — A mozi jegyek ára nem emelhető. Nyíregyháza város kép viselőte-tülete kimondotta, hogy a mozgoképházak engedélyezései által megallapitott és az 1919 évi szeptember hó 1-én érveny­ben volt belépőjegyek ára a vá­rosi tanács előzetes engedelye nélkül nem emelhetők fel. ^ A vagatási dijak felemelése. A város a közvagóhidi vágatási dijakat 200 százalékkal felemelte. E szerint vágómarha után 12 K, borjú után 6 K. sertés után 6 K, malac után 6 kg.-ig 1 kor. 20 fill.- 20 kg. -ig 3 K 60 fül., juh után 1 K 20 hü. fizetendő. — A három rózsa kocsma bérlete. A képviselőtestület a Frankfurt Adolf halálával meg­üresedett Három rózsa kocsma bérletét f, évi november hó 1-től Nagy Imre nyíregyházi lakosnak adta oda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom