Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-06 / 248. szám

mii november 6 jxYOnnDEF 3 ! Goldis miniszter nyilatkozata a magyarromán határról Nyári Időszámítás Szentmihály napját mir el is felejtettük, olyan rá^en volt. Tűi vagyunk Hatottak n-ipján és az első havazáson is. Szcval a nyár a régmúltba tartozik, sőt az ősz nek is ímitt-^mott vége s a zi mankós tel küszöbén állunk. Az . időszámit ísuok ennek dacara sehogv s«m akar visszazökkenni a rendas kerékvágásba. Még mintha mii d*g a jó nyárt, a meleg, a gorditlan nyárt m8rasztalgatná. Mind hiába. Még a vénasszonyok nyare se akar maradni, nem hogy a gyiimölcsérlelő Nem tudjuk, hogy micsoda magasabb érdekek tiltják a téli időszámítás helyreállítását ós miféle magasabb szem pontok mist' kell ennek az anakronizmusnak m

;ndennapi kellemetlenségeit elszenvedünk, csak sejtjük, hogy talán a vi'áaitasi mizériákkal van valami összefüggésben a nyári emlékekhez, való ez a görcsös raga-'/kodís de hát Istenem, ezzel bizony n m nagyon segítünk a bsjon. A jó Nap

:sten csak nem topja emiatt tovább ragyogtatni felettünk az •ő ingyenvilagitó korongját egy perccel se és nem nyerünk ezáltal se a petr<*o a ban, se a vil ianyban egy hektowatt megtaka ritast se. Ellenben reggel világtalan setétben kell fe'baktetkodnunk, mert jóllehet a szemünk váltig tiltakozik, az óra mégis hatot mutat es h' gy 8 órára a hivatal ben legyünk, hogy a gyerekeket 8 órára isko'ába küldhessük ho?y addig micdeoki rendben felöltözhessen egy »is regtfoii készülhessen stb. bizony fel kell kelni. Pedig akkor még korom setét az éjszaka és csak 7 óra tájban ke7d derengeni. Világítás még nincs. Persze hogy nincs. Szóval vaklálunk a setétben és ugy keresgéljük Ö3SZQ a cókmrkjainkat. Baláthatja mindenei, hogy ez bizony nem helyes, pedig a helyzet napról-napra rosszabbodik. Egy pár hét múlva a mostani óraszámitás mellett csak 8-kor tog derengni Azt kérjük hát az illetékesektő

1, hogy tegyenek valamit. Vagy állítsák vissza a téli időszámítást, vagy tegyék későbbre a fiivatalos órákat. Különösen az iskolákra nézve kérünk intézkedést. A polgári leányiskolában, amint tudjuk, már hátrább is tették az órákat egy félórával s a lányok fél kilenckor kezdik az előadásokat. A többi iskolákban is követhetnék az észszerű példát Szóló. Hazaáruló belgák üldözése Kolozsvár, cov. 5. Hágából jelentik: Bruxe 1hől megerősítik azt a túrt, hogy Vander Welde Belgium nevében ezeregyszazötvenhárom hazaárulással vádolt, külföldre szökött, egyénnek kiadatását kérte. (Dácia távirati ügynökség.) Cipész-segéd vegyes munkára fölvétetik és egy tanu'ó. Hosenthál, Katona u. 1. 2356 Az ,,Aradi Hirlap" munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott az Ar-idou tartózkodó Goldis László bukaresti miniszterrel, akt a magyarromán és a bánáti határokra vonatkozólag a következőket mondotta az újságírónak; — A békekonferencia legutóbbi jegyzékében már közölte Bomániával Magyarországnak Bománia feie eső határvonalát. Ezt a határt az ötös bizottság, iehát a békekonferencia legfőbb bi zottsága állapitolta meg Est. a határvonalat én néhány héttel ezelőtt önnel kö'.öltem es ennek alapján az „Aradi Hírlap" nyilvánosságra is ho?ta. Bománia arra kire a békekonferenciát, hogy ezt a határvonalat to'ja ki Magyarország felé és ez esetben Bomániához tartozott voloa még Békéscsaba, Gyula és Békésmegyének, továbbá Csanádmegyének egy része is A békekonferencia most azt közölte Bomániával, hogy ezt a kérelmet nem teljesítheti, mert az előbbeni határokat az entente összes államainak hozzájárulásával állapította meg E megállapítás szerint Arnd Bomániához tartozik ugy, mint én legutóbb kijelentettem és — hogy erősebb kifejezést ne hasznátjak — rossz szo'gálatott tesz a magyarságnak, aki ennek elHÍREK. Harc a melegért Ezt a küzdelmet ninrs'elen emberek sok ezeije már akkor ismarte. mikor még a telt farak tárak ispanjai mosolyogva, barátságos arccal kínálták dus kész létükét, a sok kaloriás hatalmas fahasábokat Akkor is vo'tak fütetbn szobák és didargő gyermekek, vékonypénzü diakok és bohém müvésznövendékek, akik ismerték a fűtetlen szobák der virágos költészetét. Ma a fagyos szoba rémének szabad bemene tela vau a legjobb családok hajlékába is. Jobb sorsot viselt urak, kényes dámák szemléltető oktatást kapnak abból, hogy milyen is az a didergés, milyen is a tél insége, a fazó ember pszichológiája amikre egykoron kellemes téli esték olvasmányai távolból utaltak Ez a kegyetlen iskolázás, a tél nyomorának ez a közvetlen megtapasztalása igy haszonnal is jár, bár szenvedések drága árán szereztük is meg: átérzíbbek, meg értőbbek leszünk azok iránt, ' lenkezőjével áltatja. Mikor a békekonferencia a magyar határokról szól, mindig csak a legnagyobb váró a ka t említi fel jegyzékében, vagyis szatraár—nagyvárad—aradi vonalnak nevezi az uj magyar határt. A stratégiában és a diplomáciában nem szokásos a nagyvárosok közötti határvonal mentén tekvő töub száz kis falut és községet felemlíteni. Tehát mikor a békekonferencia szitmár- nagyvárad—aradi voaalról beszél, ez nem azt jelenti, mintha, ezek a városok közvetlenül a határon lennének és mintha e városok sorsa eldöntetlen volna. Ezeket a városoku és Csanád megyében Nagylakot is a konferencia Bommiának ítélte. A Bánátra vonatkozó határokat a békekonferencia még nem precizirozta u*y, mint a magyar-román határt. A Bánátbau a most kitűz "itt demarkációs vonalat a békekonferencia tízes bizottsága állapította meg és ez a bizottság azt javasolta a leg főbb ötös tanácsnak, hogy a bánáti határ e denmrkációs vonal szerint állapíttassák meg véglegesen. Értesülésünk szerint ez a javasiat most Bománia javára változáson ment át és ez az oka aanak, hogy a szerb csapa'ok a Bánátból kivonulnak. akiknek a fogvacogtató fagyos szoba a szegénység zord Vülejá rója volt és lesz mindig A nyomorgókon való segítés készsége ugy is r tka erkölcsi tuUjdon volt, akkor, mikor szélesebb re tegekben nem volt meg ennek a készségnek legbiztosabb ébresz tője, a tudatosság, a nyomor rettenetes voltának átélése, tapasztalati ismerete Ennek a becses szociális tuda tosságnak elgondolása azonban legkisebb mértékben sem vigasztal, bármily szép is. Mindenáron fát akarunk szerezni. Ahol egy kis tat szimatolunk, nagy tömegben tódulunk arra felé. Zárt so rokban harcra indulunk a melegért és nagyon haragszunk a drótakadályokra. Egyikünknek a magas árak ilyen akadáiyok, a melyek előtt még a hidegben is megállunk, hogy megvakarjuk fejünket Pompás vasúti talpfát venetünk pl. ha egy hasábért módunkban van 70 K könnyeden odaadni Gyöaereket is vehetünk a nép egyszerű és jóságos fiaitól, de a szénatéren, ha e^y szekér gyökér ára után érdeklődünk, (kórusban, mert egyszerre legalább is harmincan beszélünk) í gyökeret ver a lábunk az ár hallattára, mely itt is elérte dagályának uzsoramagasságát A város erdejében van minden reményünk. A Nyirv'dafe mostanában kiirja azoknak a szeren csésdknek a könyvszámát, akik fautalványt kap ak A leg a-asabo almu sorsjegytulajdonosok nem néztek nagyobb izmommal a kisorsolt szá noR hasabait, mint mi ezeket a szamokat A főnyeremény szivárványos meleg arama csapott meg, mikor a legelső számhasábban ott láttam a magamat. Kigyulladt merész képzeletem már előre látta a barátságos meleg szobát, amelyről egykor a költő enekelt. Ez a hév azonoan nemsokára zéró fokra salyedc benném. Kagyetleu drótakadályra bukkantam. Régi ellenségeink (ismert nomád nép) a taligások lehetetlenné teszik a tovibb haladást a meleg felé Meiegem lesz, ha leirom, botfy százhúsz koronát kérnek tőlem, hogy a méter fat az erdőből behozaak. Ennyi a dozatot még a melegért sem hozhat meg a szegény ea.b-r. Azok, akik velem együtt utalványhoz jutottak, ma sem hozathattak be a fajukat a taligások konjuktura arai miatt, Eikeseie lésemben fázó ujjaimba fújtam és megírtam ezekit sok fazó embertanaim nevében, abban az uto so reménységb jn, hogy a hatcstgok bárhogyan is erélyesen e.hárítják előlü k az utolsó akí-dályt, a taligásuzsorát és vagy beszállit atják a tát a városmajorba kisvasuton, vagy a taligátok nyakába csördítenek valanogyan. Ha már harcolunk erte legyen is meleg! Bacsó Béla — Felmentett városi fóe döör. A képviselőtestület id. Sztreborny György városi főerdöőrt hosszú időn át önzetlenül ós kifogástalanul teljesített szolgálatainak elismerése mellett állásából sajit kérelmére felm intette, — Nem kell törköly a szeszgyárnak. A városi központi szeszgyár a szénhiányra es az idei törköly rossz m n "is égére való tekintettel ebaen az évben törkölyt nem vesz át — A mozi jegyek ára nem emelhető. Nyíregyháza város kép viselőte-tülete kimondotta, hogy a mozgoképházak engedélyezései által megallapitott és az 1919 évi szeptember hó 1-én érvenyben volt belépőjegyek ára a városi tanács előzetes engedelye nélkül nem emelhetők fel. ^ A vagatási dijak felemelése. A város a közvagóhidi vágatási dijakat 200 százalékkal felemelte. E szerint vágómarha után 12 K, borjú után 6 K. sertés után 6 K, malac után 6 kg.-ig 1 kor. 20 fill.- 20 kg. -ig 3 K 60 fül., juh után 1 K 20 hü. fizetendő. — A három rózsa kocsma bérlete. A képviselőtestület a Frankfurt Adolf halálával megüresedett Három rózsa kocsma bérletét f, évi november hó 1-től Nagy Imre nyíregyházi lakosnak adta oda.