Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-06 / 248. szám

regyháza, 1919. november 6 * Csütörtök XL. évfolyam 248 Cenzúrát: preotu! capitaa Joan Dan&iia ifcMhaa SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA fizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. Tanítóknak félévre 24 korona = K, Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ I Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 28551 Kéziratokat nem adunk vissza. Az Osztrák-Magyar Bank elszámolása Kolo7svár. nov. 5 Wienből jelentik: Az Oszrák Magyar Bank a béke cötések után ket hónappa elszámol. Az összes bankje gyeket erre az időre lepecsé éltetni közlések. Tizpnké hónapon belü' pedig kötele sek nemzeti jegyekre bevál an\ A régi bankókat nem zetközi ellenőrzés mellet rrng fogjik semmisíteni. (Dácia távirati ügynökség.) Az osztrákok be akartak masírozni Nyegat-Magyarországba Bács, nov. 5. Az ausztriai német védő • gy et által • gybehivott nagy gyűlésen halarozati javasa <>t fogadtak el, amely újólag fel zolii ja a kormányt, hogy haladéktalanul szállia meg Nyugat - Magyarországnak Ausz'riára eső németlakta vidéket. A hiét cek áhal lakott vidéket egyelőre tekintsék egységes közigazgatás területnek és a lakossög maga döntsön majd alkalmis időpont han arról, vájjon önálló tartomány btakitasat, vagy pedig az Alsóausztriahoz és Stíjeimszághoz való csatlako2ást kívánja-e. A határozati j0\a&)at követeli végül Kun Béla és társainak kiadását, illetve azoknak kiuta ását. A gyűlés lüldótiséget ment sztelt dr. Rínner kancellártoz, aki kijeit n tette a következőket : — Fon'oskülpolitikai okoktól ez idő szerint nem lehet gondolni esetleg bfmasno zásra Ni mel Nvugatmagyarországba. Megvan a lehetősség arra, hogy diplomáciai uton megs7erezhet|ük Nyu gatmagytrország német földjét. Tudjuk azt is, hogy a mígywr propagandának az Ausztriához való csatlako zás ellen irányuló minden eszköze eredménytelen és hogy ez országrészt a legrövidebb Hőn belül átveheti Ausz'na. Cunningham ezre des kijelentése szerint — Magyarország el fogja fogadni mert el kell fogadnia az eléje 1 erjesztett békeszerződést, amely az uj magyar államtól elválasztja Német-Nyugatmagyarországot és azt Ausztri ahoz ceatolja. Arra az idő pontra nézve, hogy mikor jut. majd Nyugatmsgyarország ténylegesen Ausztria biitokába. a kanceliár kije lentette, hogy ez egy-két hónapon belül fog bekövetkezni. Mit akar Sir Clark Magyarországon Sir George Clark Magyarországra nézve az alábbi nyilatkozatot jjtette a ,.°ester Lloyd" munkatársa előtt: — Feladatom egyszerűen az, hogy Magyarországnak a gazdasági es politikai okokból nagyon sütgős-sé vált békekötést, lehetővé tegyem. De nem csak az önöK országa. hrnein egész Euiópa és szomszédaik érdeke is megköveteli a békét. Hogy mindez lehelséges legyen, olyan kormány megalakulására van zükség, ímely velü' k szemben és a mi szemeinkoen az egész országot kepviseije osztály-, vallás- és bármilyen más természetű érdekcsoport nélkül. Magam semmiféle párthoz nem tartozom. Nem vagyok szociáldemokrata vagy reakciooárius; nem támogatok senkit, de nem is Vigyok személy szerint sem bárkinek az ellenese vagy pártfogója; az az egész törekvésem, hogy országukban vaUmilyen egységet teremtsek, hogy miri den tekin etöen kepesek le gyeitek arra, hogy a ízövetseges és az azzal társult halaimakkal békét lőhessenek. Szükségük van arra a bizto?itékra, hogy ezt a nékét Magyarország népének m nden rétege elismeri és támo gátja. — Hang-ulyozni kívánom — mondoua folytatólag a párisi konferencia képviselője, — hogy a magyar nép érdekeinek nagyon nagy javára szolgálna, ha a zavaros nehéz időkből azt a tanulságot vonná le, amelyet a világháború nyújt és amelynek teljes érvényesítését a szövetsígesek követelik, nevezetesen, hogy egy nemzet nem élhet izolált életet, nem éshet a maga módja szerint egyedül, mint ahogy azt az egyén sem teheti meg. A népek kötelezve vannak mindazoknak az irányváltó zásoíriak a tekinteibe véte lére, amelyek az állami egy más mellett való élésükhői következnek. — Az európai népközösség minden nemze tének szem elölt kell tartani a többi európai államok viszonyait és élet mód iát ás exisztenciáját, azok élet fel téléi'ioek meg'eleiően kelt fel épi eni. Nem szabad ugy berendezkedni, to^yakár szélső radikáli?, akár pedig egy reakcionárius alkotmánya, vagy ahhoz hasonló állami berendezése legyen, nem lehet, nem is szabad neki az egyik vagy másik különböző politikai szélsőséget követnie, mert tartós konfliktusban nem élhet. Önöknek békére van szükségük, hogy szomszédaikkal újból megkezdhessé< a kereskedelmi áruforgalmat, mert önöknek éppúgy szükségük van amazok termeléseire, mint ahogy azoknak kell az önökéi. Ha önök ezeket az alapelveket a magukévá teszik, ugy Magya'ország újból a fejlődés útjára lephet, felépítheti gazdasági és nemzeti exi=tenciájít. Olyan szövetségi politika, amely csak azért köti le magát egy irányoan, hogy előnyödet szerezzen, a háború tapasztalatai alapján károsnak és vészé yesnek bizonyult. Ilyen szövetségek állandó konfliktusok magvát hordják magukban. Ezektől általában, a srját érdekükből, óvakodniok kell. Végül különös hangsúlyozással még a következőket jelentette ki: — Hangoztatnom kell, hogy én nem mint angol jöttem, hanem a legfelsőbb tanács képviselőjeként küldettem ide. Szeretném az önök országának — ezt még egyszer hangsúlyozom — ugy a külső, mint a oelső békét hozni: a nemzetgyűlési választásokat és a békeszerződés megkötését. Remélem, hogy az egész magyar közvélemény támogat engem párt , osztály- és valláskülönbség nékül. Japán ratifikáltad békeszerződést Kolozsvár, nov. 5. Londonból jelentik: Japán csász ra rati ikálta a békeszerződést. (Dácia távirati ügynökség.) Ars fiO fillér