Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-28 / 241. szám

1 JÍYÍRYIDÉK. 1919. október 28 Nincs megegyezés a magyar pártok között Nem kobozzák el Budapest. A politikai pár­tok blokkja nem tudott meg­egyezésre jutni, igy a párt­alakulás kérdése ismét eloiá­zódott. A magyar polgári párt miuden áron kooperálni akar a kormánnyal, viszont a demokrata párt bizonyos feltételekhez köti az együtt­működést. Szabó-féle kisgazda párt pedig egyszerűen meg­szakított minden tágyalást. Budapest. A munkapárt tíz tagja, Lukács László vezeté­a zsidók vagyonát sével, a kormányt támogató párthoz csatlakozott és ki­jelentette, hogy kívánja a képviselőház összehívását. Budapest. Illetékes politi­tikai körös a leghatározot­tabban megcáfolják azt, mint ha Horthy Miklós olyan ki­jelentést tett volna, hogy a zsidók vagyonát elveszi és hogy az 1914. után beköl­tözött zsidóknak el kell hagy­niok az országot. * Műegyetemi tanfolyam Nagyváradon A magyar tudományegye' tem hallgatói — az egyetem bezárási követiceztéöen — elszéledtek Budapes'ről Az orvosi jogi és bölcsészeti fa­kultás hallgatói közül, aki tehette, Kolozsvárott, vagy Debrecenben folytatta tanul­mányait, ellenben a műegye­temi hallgatóknak ez az es­hetőség sem áll rendelkezé­sére, amennyiben műegyetem csak Budapesten van. A mű­egyetemi hallgatók tovább­képzésével kapcsolatosan most érdekes és nagyon megszív­lelendő eszme merült fel a nagyváradi mérnökök köré­ben. Arról van szó, hogy több nagyváradi mérnök a műegyetemi hallgatók részére Nagyváradon egy kurzust lé­tesítene, ahol a műegyetem tananyagának megfelelően rendszeresen folytatnák az előadásokat. Igaz, hogy ennek az ad hoc kurzusnak nem lenne képesítő ereje, de meg­lesz az a megbecsülhetetlen eredménye, hogy a hallgatók előmenetelét biztosítja. Kemény Béla nagyváradi mérnők ismert agilitásával és studiumszeretetével áll a moz­galom élén és már számos mérnök ajánlotta fel szolgá­latait a jövő mérnök-gene­ráció érdekében. A kérdés annál foatosabb, mert ezzel összekapcsolható a most vég­zett fiatalabb mérnökök el­méleti foglalkoztatása is. A kurzus költségeire vonatko­zólag az a terv, hogy csak a módosabb hallgatók fizet­nének mérsékelt tandijat, melyből az állás nélkül levő, szerény viszonyok kőzött élő előadóknak juttatnának ren­des díjazást. Az érdekes terv megvaló­sítása elé fokozott érdeklő­déssel néznek nemcsak a nagyváradi hallgatók, de a vidék minden részéből is fel­hangzik a kívánság, hogy a tanfolyamot mielőbb meg­kezdjék. Közigazgatás és ipar A jó Í. közigazgatásnak két fő­kelléke van : a szakszerűség és a gyorsaság. Az ipari közigazga­tás gazdasági vonatkozású ügyek­ben lévén hivatva eljárni : még kevésbé nélkülözheti a szakszerű­séget és még fokozattabban kí­vánja meg a gyorsaságot, mely­től többnyire nagy vagyoni érde­kek függnek. És bár a legszak­szerűbb és a leggyorsabb közigaz­gatás sem teremthet ipart: a rossz közigazgatás az iparnak természe­tes fejlődését is megakadályozza. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy az ipari közigazgatási jogot az azt alkalmazó ipartestületek közegei alaposan ismerjék, vala­mint szükséges az is, |hogy jogaik és kötelességeik felől maguk az iparosok is tájékozódva legyenek. Mindezt dr. Dános Árpád nyo mán azért mondottuk el, mert ipartestületünk az ipari közigaz gatási jog gvakorlati alkalmazá­sánál nem rendelkezik a kellő jártasságai és szaktudással, bár kétségtelen, hogy ennek oka rajta kivül álló okokban keresendő. Az ipari közigazgatásban való jártas­ság megszerzése ugyanis nehéz feladat, mert azt a jogi főiskolá kon is csak az általános közigaz­gatási jog keretében tanítják na­gyon^mérsékelt adagokban, nin­csen meg tehát a lehetősége sem annak, hogy a szükséges szak­képzettséget az ipartestületeknél alkalmazott tisztviselő valóban megszerezhesse és tudását az ipartestület ügyeiben érvényesít­hesse Annál nagyobb baj azután, ha — mint a nyíregyházi ipartestü­let — egyáltalában hijával van szaktisztviselőnek, mert a jegyzője súlyos betegeskedése miatt már már évek óta nem intézi a tes­tület ügyeit, bár nála a szaktu­dást és képesítést a hosszas gya­korlat kielegitően pótolta, és az ipartestület ahhoz nem értő, más életpályán kiérdemesült, nyugdí­jas tisztviselőkkel próbálkozott. Nincs, aki hozzáértéssel, 'hiva­tásszerű rátermettséggel élére álljon az ügyeknek, lelket [öntsön a háborús évek nyomasztó súlya alítt elfásult, megbénultan ten­gődő testületbe, amelynek műkö­désére pedig ha valamikor, ugy most, az ipari termelő munka megindulásakor feltétlenül szükség lesz. Érzi ezt az ipgrtestület ve­zetősége is, mert szakitva a ha gyományos atyafiságos múlttal, országos pályázatot hirdetett a jegyzői állásra és tisztességes megélhetést biztosítva, reménye lehet megfelelő szaktisztviselő jelentkezésére. Ha a jegyzői választásnál ma­guk az iparosok is elfogulatlanul csak az édemet fogják birálni: olyan jegyzőre tehetnek szert, akit egyéni ambiciója elégtelen szaktudásán tul arra fog serken­teni, hogy az ipari közigazgatási jog vékony irodalmát áttanulmá­nyozva, szerzett tudását a közgaz­dasági élettel és mindazokkal a kérdésekkel, melyeket a gazdasági élet gyors fejlődése sűrűn vet fel, szoros kapcsolatba hozva, egyéni befolyásával és közreműködésével olyan ipartestületi életet teremt­het meg, amely iparosaink ked­vét és lelkesedését ezen szép in­tézményük iránt újból felkelteni alkalmas lesz. „Megmondottam, eleget tettem lelkiismeretemnek.' 1 Dr. Walter Géza iparhatósági biztos Parisban megszűnt a cenzúra Páris, oht. 26 A „Temps" irja: A fran­cia hivatalos lap legutóbbi száma két fontos rendiletet közöl. Az egyik a cenzúrát, a másik az ostromállapotot törli el. A cenzúrának és az ost­rom íllapotnak a megszüaése öt esztendő után végre a normális élet visszatértét je­lenti. Tekintve, hogy Cle menceau is benyújtotta már a törvényható testület elé az uj általános választások prog­rammját, csupán az van hátra, hogy most már a sze­nátus is feloszoljon. 1918. december 24 én a kamara kimondotta, hogy csupán ő maga vethet véget saját, ha­táskörének. Mindenki lesze­relt már, még a cenzúra is így hát ma már a kamara az egyetlen Franciaországban, amely a háborút túlélte. Leg­főbb ideje, hogy megértse, hogy a kivételes rezsimnek vé^e van. Megindul KonstantinápoHs­tende között az expres-vonat Kolozsvár, okt. 27. Belgrád sói jelentik: A Konstantinápoly- Belgrád — Budapest— Wien — München Páris—Ostende közötti ex­press okt. 29 én indul meg. A folékony beszédről ( Nyelvtörténeti tanu'miny Felolvastatott a Tudományos Akadémia . Nyelvészeti Osztálá­nak foló hóban megtartott folta­tólagos ülésén. Mottó : folik, vagy nem folik. Nyelvészeti folóiratokban fol­ton-folvást arról lehet olvasni, hogy a folékony beszéd a szó­noki képességből kifoló köve­telmény. Az Essay-irók valósággal dicshimnuszokat furuláznak a folékony beszéd szépségeiről. A törvényszék folosóin ellenben ahol a vőfélek a házassági perek epilógusánál mint tanuk szerepelnek, kedvezőtlen nyilat­kozatokat tesznek a nó'k folékony beszélőkepességéről, amel mint a tenger apála és dagála, folto­nos hullámzásával állandó kibo­rulással fenyegeti a házasság gáláján evező halandókat. Ebbó'l kifolólag nehéz dönteni a folékony beszédről alkotott különböző vélemények fölött. Mindazonáltal nem hangsulloz­hatjuk eléggé, hogy a folékony beszédnek megvannak a maga nyelvészeti szépségei. Már a régi görögök nagy sult helleztek a folékony beszédre, mint pél­dául Demosthenes, aki a tengeri dagál lármáját igyekezett túl­harsogni folamatos szónoklata­ival. A mélséges gondolatok is csak akkor nyerhetnek méltó kifejezést, ha folékony formában jelennek meg A dadogó ember vörös lesz, mint a pulkakakas, mert az agyműködése foléko­nyabb, mint a nyelvéé. Példa erre a régi magyar királok közül Mátyás, aki dadogó beszédű vala. Demosthenes lukas kavicsot tett a nyelve alá, amelnek szin­tén az a hibája volt, hogy aka­dozott. S a foltonos gyakor­lásnak meg is lett az eredménye, mert beszédje gyorsabb lett a sólommadár repülésénél. Illen— ollan ember azonban nem ren­delkezhetik ekkora energiával. Olik lustább, olik szorgalmasabb, s igy az akadozó nyelvű embe­rek ritkán képezik ki magukat folékony beszédüvé. Meg aztán a magyar ember nem is állhat ki a tengerparti sziklára, legfel­jebb a Tisza foló partjára, s ott se nagyon kiabálhat, rríert bo­londnak tartván, mint foglot be­zárják a baglok és denevérek közé. Illesmi nagyon könnyen megeshetik az emberrel. Illen körülmények között te­hát a folékony beszédet télen zárt szobában, meleg kálhánál, nyáron pedig hűvös folosón le­het csak oegyakorolni. Foltonos gyakorlás teszi a mestert. Ez fontos szabál, amit be kell tar­tani annak, aki a folékony be­szédet meg akarja tanulni. A gulás azért nem tud folékonyan beszélni, mert egész nyáron nem értekezik senkivel, legfellebb a marhával. Hl módon azt is meg­állapíthatjuk, hogy a nők azért beszélnek ollan folékonyan, mert foltonosan azt gyakorolják. Ezeket akartuk elmondani a folékony beszédről. Ad többet tud róla, az illen modorban fol­tathatja, de csak otthon, mert a szerzőnek úgyis bő alkalma nyi­Iik a saját házában megcsodálni a folékony beszéd rendkívüli megnyilvánulásait. Gergel K- Andor. (Foltatása nem következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom