Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-26 / 240. szám

iregyháza, 1919. október 26 Vasárnap XL. évfolyam 240 cenzúrát: Sublocoteneotu 1 Nícolae Pop Baídi VM'i •« SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA fizetés: Egész évre 72 K, félévre 36 negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K Tanítóknak félévre 24 korona = I! Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 329. POSTACHEQUE 2955Í Kéziratokat nem adunk vissza. Lakáshiány Minden gondolkodó tudja, tiogy az első kommun'szti ÍUS rendeletet a Tisza-kornány adta ki : lakásrendelet ;imen. Ugyanis azzal, hogy i lakások bérbeadásának és izok árának megállapítása logát kivette a háztulajdonosok kezéből és ezt a jogot iz államhatalom számára biztosította, egyb-m komraunizálta is a lakásokat. Ha ez, az állam részére aiztositott jog és annak gyakorlata lépést tariott volna i viszonyok alakulatával, akkor e rendeletekből semmi aátrány sem származott vo'na. Ámde épen azzal, hogy a békeidei állapotokat rögzítették a lakásrendeletek, hátrányos helyzetet teremtettek ugy a bérbeadókra, miDt a bérbevevőkre egyaránt. Ezzel lá'juk be viszont azt is bogy a kétségtelenül humá nus célt szolgálni hivatott akásrendeleteket; másként kellett volna megalkotni Kétségtelen ugyaiis, hogy abban a nagy törtetésben, aogy pénzük értékét minél nkább lerontsuk, — a lakás, mint portéka, egyáltalán nem vehetett részt. A lakbérrendeletek ebben megakadályozták. De a lakásrendelet még egy nagy akadályt állított fel. Nem engedte meg uj la kások építését. Lássunk tisztán ! Nem azt mondották a rendeletek, hogy nem szabad lakást építeni, — a világért sem, hanem azt mondották a számitónak, h >gy mert nem szaoad a bekerülési érték megfelelő százaiésós jövedelmezőségét ber címén követelni, egyben nem is érdemes uj lakásodat építeni. Tehát miDden számítani tudó ember a lakbérrendeletek megjelenésekor nyomban aelátta, hogy bérlakást építeni merőben luxus. És bekövetkezett a lakáshiány ? Nem ! A lakásínség ! Szerencsétlen lakásrendeetek. Előidézték a lakásínséget, tönkre tették az építőipart és az ezzel kapcsolatos iparágakat és kereskedelmet; előidézték az építőanyagok gyártásának megszűntét és ezzel az épitőanyagtriány folytán azok uzsora árait. Senki lakást nem cserélhetett, csak a lakásbizottságok jóvoltából; nagyban és egészben mindenki hozzá volt szegezve lak ás á hoz, ha az neki később nem is bizonyult megfelelőnek. Pedig a kérdéses cél, másként is elérhető volt volna. A lakásépítés drágulásával emelkedhetett volna a tiszt viselők lakbérjáruléka; ugyan ily mértékben a munkásod fizetése. Az uj épületek adómentességét át lehetett volna hárítani a régi házak bérjö vedelmének terhére. A házbér és jövedelemadók emel kedvén, megtérülhetett voléa a tisztviselők lakbérének felemelt összege, sőt, itt még plus jövedelem is jutott volna az államnak. Ha pedig a munkabérek még a lakbérdifferencia összegével emelkedtek volna, az olyan nagy baj lenne, mint a mostani lakásínség ? Kétségtelenül nem. Egy azonban bizonyos, hogy ha a lakásépítést rentabilisnek meghagyták volna, akkor ma nincs iakásinség szerte az országban. Mert a háboiu első négy esztendejében építeni, igenis lehetsé ges volt. Most kaptunk egy modern lakásrendeletet, amely épen olyan nem előrelátó, mint az eddigiek voltak. A Iakásinség sirámat folytatódnak, az építőipar, annak rokon iparágai tovább panganak. az építőanyagok előállíttatása tovább szünetel, és a régi házak javításai, amelyek na már a lakbérjövedelmet teljesen fel emésztik, hova-tovább elmaradnak. a házak düledezése szaporodni fog és a lakásínség nő és fulyvást nő, mert a lakásrendeletek szelleme és bölcsessége ezt igy irja elő. Nem nyomtatott betűkben, de a rendelet szellemébői folyólag. Kéidjük. Van-é hát mindaz a nyomorúság, amelyet felsoroltunk, s amelyet mindenki tud? V-4gy meri-é ezt tagadni bárki? Ha pedig megvan, akkor miért, hogy ismét lakásrendelet korlátozza mindé nyomorúságok megszűntét? Miért? Mert a mult évben kimutatták a statistiku: ok, hogy Magyarországban két millióval kevesebb ember élt, mint az 1914. évben. Már pedig az nem bizonyult igaz nak, hogy 1000 darab 2000 lakosú, vagy kétezer darab ezer lakosú község eltűnt volna a föld színéről. Következésképen nem igaz az sem, hogy lakásínség van. Ha mindjárt tizen laknak is egy szobában. Ez a gondolkodás logikus, — ha mindjárt : „Csak az ökör gondolkodik logikusan" is. Pedig nagy szükség volna ezeket a kérdéseket egy kissé komolyan is venni! PISSZ ER JÁNOS. Pétervár elesett Judenics tábornok győzelmes bevonulása A hölgyek virágokat szórtak útjába Kolozsvár, okt. 25. Berlinből jelentik : A Der Morgen jelenti Stockholmból. A szovjet Pétervár kapui meg nyíllak a győzelmes Judenics táoornok előtt. Judenics csapatai élén bevonult a cárok egyko i fővárosába. A főváros f-olgársága riadó örömmel fogadta a felmentő sereg katonáit. A város hölgyei virágokat hintettek a bevonulók lába elé. Judenics hadserege azonnal a rend helyreállításához fogott. Helsingforsból jelentik Rotterdamba : A Péter várra bevonuló Judenics tábornok parancsot adott ki a bolsevista vezérek azonnali letartóztatására A pincékben és padlásokban elrejtőzött bolsevisták közül eddig ötszáznál többet tartóztattak le. A vörös k 'onák megadták magukat. Judenics tábornok hadifoglyoknak tekinti őket. Megkezdte lefegyverezésüket és Lengyelország felé való szállítsuk iránt intézf edéseket tett. (Dácia távlati ügynökség.) Hogyan segit Ausztria az élelmezés nehézségein? Szerződés Cseh-szlovákiával Kolozsvár, okt. 25. Wienből jelentik: Az uj kormány, amely tudvalevőleg felerészben szociáldemokratáksói és felerészben keresztény szocialistákból alakult, az elnök kezébe letette az esküt. A hivatalba lépő kabinet ei-ső munkája az volt, hogy tanácskozásra ült össze, amelynek legfőbb tárgya Ausztria váhágos élelmiszer hiánya s az itt szóbajöhető kivdzető uíak kérdése volt. Renner kancellár egy olyan előterjesztést tett, amely al kalmas a már-már éhínséggel fenyegető élelmiszerhiány enyhítésére. Renner tervezete az. hogy Ausztria adjon Csehszlovákia számára bizonyos erdőterületeket bérbe, amelynek fejében é'elmicikkeket kapna a csohszlovákoktól. Az erdőket huszonöt évre bérelné Csehszlováké s ezért szerződésileg kötelezné magát öt éven at mindenféle élelmiszer szállítására. A szerződést öt év leteltével meghosszabitanák. (Dácia távirati ügynökség.) Ara 60 fillér. *