Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-30 / 291. szám

8 JSÍYÍR1TIDÉK. 1919, december 30 Pestvármegye királyságot akar Bécs. Így esztendeje mult immir, hogy Pestvármegye lezáratta közgyűlési termének ajtóit. Hossza idők óta a lezárt közgyűlési termet tegnap nyitották meg. Az első ilyen indítvány, mely a ma délelőtt tiz óraker megnyitott köcgyülés plénuma elé került, a Váci Közművelődési Egyesület beidványa. Yác polgársága inditványszza, hogy a közgyűlés üdvözölje a magyar kormányt. Az indítvány további részében kifejezik óhaju kat, ho»y a közelgő nemzetgyűlési választások tisztaságiit megőrizzék s határozott állást kiván foglalni az államforma kérdésében a királyság mellett. Esztergom vármegye hasonló értelmű átiratot intézett az orszrg első megyéjéhez. Az egyik m^gyebizoLtsIgi tag indtváayáoan a Károlyi kormány tagjainak száműzetését és vagyonút elkobzását indítványozta. Egység, egyetértés és munka Tornadre tábornok a magyar széthúzásról Budapest, dec. 29. Tournadre tábornok, a szegedi francia hadosztály parancsnoka, aki pár napig Budipesten időzött, beszélgetést íolytatott a „P. L1 " munkatársával, s a többek között a következőket mondotta el azokról a tapasztalásairól, melyeket nyolc hónap óta Magyarországon szerzett: — A magyar faj jelleme kifejezésre jut nyelvében, szokásaiban és történetében. Tulajdonságai rokonszenvesek, Jellembeli lényege hősiesség, egyenesség, őszinteség, nagylelkűség, vendégszeretet, az irodalom és művészet szeretete, fényűzés és jóizlés méltánylása. Ezek a tulajdonságok a franciákéhoz közelednek. Éppen azért csodálkoztunk és sajnálkoztunk azon, hogy a magyarok vállvetve mentek a németekkel, akiknek természete a hízelgés és ravaszság. Hiába hivatkoznak az osztrák katona-pártra, amely Magyarországot a habomba belekényszeritette. Hogy állunk & Tisza felelősségével ? Öaek azt állítják, hogy Tisza nem akarta a háborút. De hiszen a Szerbia ellen irányzott, általában igazságtalan diplomáciai működésével elkerülhetetlenné tette a háborút. Az 1914 ik esztendőbe* Tis^a magatartása elyaa hatást tett rám, mint azé az emberé, aki a puskaporos bedé gyujtózsinegét meggyújtotta és mialatt a zsineg é?ott, ő az Istenhez fohászkodott, hogy * pnskaporos hordó a levegőbe ne röpüljön. Egyébiránt egy miniszterelnök mindig felelős kormánya cselekedeteiért. Ha nem kelyesli, mondjon le. Az a véleményem, hogy nemcsak a nemzeti vonások é3 a lovagias érzelem követeli a Németországtól való tartózkodást, hanem a magyar faj saját érdekei is az ilyen szövetkezés ellen szólanak. Németoiszág mindig más államokat és nemzeteket zsákmányolt ki és juttatott szolgaságba anélkül, hogy segített volna rajtuk. A magyar fajnak az ő szimpatikas tulajdonságai mellett azonban nagy hibái is vannak. A magyarok, véleményem szerint, köny nyelmüek, túlzottak a maguk felfogásaiban, mindenek fölött mit.den dologban széthuzók. A magyarok története örökös harcot mntat a pártok között s e harcban az egyéni érdekek gyakran a nemzeti érdekek fölé helyezkednek, ami azután végül az országot az ellenség kezébe juttatja. Ha vizsgáljuk a nemzet legszebb korszakát, ha nézzük a legnagyobb királyaikat, mint a minő a dicső Korvin Mityás az ő területi hódításaival, pompás udvarával, latin művészeivel és költőivel, azonnal észreveszszük, hogy ez a fény sem volt alkalmas a viszálykodások leplezésére, amelyek a királyságot szétszakítják és egyedül Mátyás király kezei voltok képesek a rendet fentariani. Halála atán az egész dicsőiég összeomlik s a mohácsi vész az egész fényes [korszakot öszszetöri. És ez a nagy nemzeti szerencsétlenség sem egyesitette Magyarország fiait egy zászló alá, hanem újból szétforgácsolja őket, arai azután előidézte a százhatran esztendős szolgaságot. Ez a szerencsétlenség sem tanította meg a magyarokat arra, kogy egyetértésben éljenek. Magyarország ahelyett, hogy organizációra gondolna, mindig valamely mentőre vár. Történetének egé3z so:án m ndig valamely lángésznek kellett jönnie, akitől szabadulását várta. Hála faji tulajdonságainak, el kell ismerni, hogy nem szűkölködött nagy zsenikben : Szent István, azután a tatárok betörésénél IV. Béla, a két Anjou, Hunyadi János, Korvin Mátyás, ázatán az elnyomatás korszakaiban a két íiggetlensegi apostol, Rákóczi és Kossuth. Az irodalomban is meg voltak Magyarországnak nagy magmentői. így a XVTII. század végén, amikor a magyar nyelvet veszedelem fenyegette a Habsbwgok bűnös politikája mellett, akik az országot germani/.álni akarták. Kisfaludy és Csokonai montették meg a magyar nyelvet, melynek nagy fényét később Petőfi adta meg. A XIX, században Széehenyi, Kossuth és Daák Magyarország nagy alakjai. De Széchenyi és Kossuth is ámbátor egy eélra törekednek, kölönböző utakon keresik ezt » célt s nem tudják egymást megérteni. Magyarország aiost is egy zsenit keres, akinek a vezetésére rábízhatni inagát. Fá>dalom azooban, ilyen nincs. É^ mit tesz ezenközben? Éppen sz ellenkezőjét annsk, amit tennie kellene. Belsőleg szétszakadozik, ahelyett, hogy egyesülné és kerüli a munkát. Kimerül a szénokiatokban : egymás ellen ingerli az osztályokat, a rendetlenség színjátékát mutatja a világnak s nem szünteti meg a maga páwos gyűlöletét. A hazának avégből, hogy felemelkedjék, összes fiainak együttműködésére volna szüksége. Mind?* nemzet életében mellőzhetetlenek a muukások, a kereskedelemben, az iparban, a zsidók szükségesek a pénzügyi helyiét megjavításánál, a kisgazdák nélkülözhetetlenek a nemzeti termelés okából és avégből, hogy a munka gyümölcsei az országban igazságosan szétosztassanak. Magyarország nem lehet kivétel a nimzetek szervezetének ilyetén alaptételei alél. Egység, egyetértés és munka, Kz tz « hármas szempont, melynek ez idő szerint minden magyar elmébe bele kellene ékelődnie. Az országot a bukástól kell megmenteni. A dolog sürgős Avégből, hogy ezt elérje, a külföld számára árukat kell eladni. Hogy ez megtörténhessék, dolgozni kell. Avégből, hogy dolgozni lehessen, egyesülni kell, mart a munka nem lehetséges ott, ahol rendetlenség uralkodik és Európa egyetlen nemzete sem, amely a magyar vagy orosz nemzet nyemoruságábél hasznot akar huzni, nem fogja megmenteni Magyarországot, ha ő maga nem nynjt példát a jóakaratból, a rendszeretetből és maokakészségből. Őszintén óhajtom, hogy Magyarország egész komolyan lásson a mnnkáboz. Franciaország nagylelkűen elfelejtve a multat és ez ország által neki okoaett károkat, emberiességének régi szellemében bizonyára segíteni fogja törekvéseiben. Házi hangverseny A Hoffmann párt immár harmadszor hallgattuk meg Ezúttal különös köszönettel tartozunk az első számért, amellyel történeti célt is szolgáltak, felszínre hozván Keelesnek a korúban szokatlanul hangalatos celló szonátáját. Schumann Papileas ja egy szakgatott vonal, köíonböző képek sorozata, amely összefolyt az előadó felfogásában. Oiyan volt mint egy kaleidoszkóp: minden képe más, de mindenik szép. Azt hisszük, hogy a szerző is igy kcpzelte el. A eellót különösen az előad5 egykori mesterének, Poppernek romantikus suite jében élveztük, ennek a harmad k része az áhítat volt a legsikerültebb, amely ugylátszik legközelebb áll a művész alaphangulatához. Nagyon sikerült volt Liszt Spozaliziója, a kis terem egészen megtelt LÍJZÍ örökbeesü szép hangjával. A műsort Rubinstein Valse capriee-je fejezte be. A közönség őszinte tetszése a m^xészpáét a zenedélutánok folytatasára készteti. A sonáták iránti érdeklődésre tekintettel két hét múlva egy régi, Handel féle, egy Beethowen és egy Grieg sonata fogja a műsort Képezni. Ezt követőleg a kamarazene ismertetése lesz a cél a mikor is egy trio, egy ejuartette és quintette fog bemutatásra Kerülni. (L.) Napraforgó- és repcemagot raktáromon átvéve veszek. — Mindennemű kereskedelmi árut veszek, vagy azoknak raktáromon helyt adok. — Farkas Henrik kereskedelmi- és áru-ügynöksége 1635 Luther utca 8 , Kovács Sámuel féle helyiség.