Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-28 / 290. szám

JNfYÍRVIDÉK. december KwmiaD wMBMBn aMiia 'lii 'i miii w nin i mmmmmmmiamimmmnmmmMmi* ajmmamEeggaa*'•«•"*""'•"•'-rmsKaan országban nem lehet más uralom m ;nt keresz­tény, magyar uralom. Ez az ország ezer évig keresztóay és magyar volt, kell, hogy ezután is az maradjon. (Éljenzés és taps.) Husz év óta hirdettem, hogy'aki jé adó­fizetőnek, aki jó katonának, az legyen jó sza­vazónak is. Most, amikor általánes választójogot kapnak a nők is, biztoa remélem, hogy a Ma­gyar nő, aki megmutatta, hogy a háború ide én méltóan tudta pótolni a hadbavonult fér­fiak munkáját, szavazatával a nemzeti és ke­resztény irányt íogja erősiteai. — Olyan politikát akarok csinálni, amely nem osztálypoiitika. hanem az egész magyar­ság egyetemes politikája. Legyen vége a párt­villongásnak, mert elsősorban egységre, össze­tartásra van szükség. A keresztény nemzeti egyesülés pártját nem választják el semmiféle elvi ellentétek a kisgazdáktól és a földmivesektől. Egy biekkban tömörülnek, egy irányt fognak képviselni a nemzetgyűlésen. Semmi ok sínes arra, hogy künn a külterületekben egymás ellen hadakozva megbontsik az ország egységét és felesleges választási harcok felidézésével ellentétet szít­sanak magyar és magyar között. — Az egész Dunántul és az egész Al­föld népe kibontotta a régi háromszínű lobo­gót. amelyen «tt ragyog a kettős kereszt. Kell, hogy az egész magyar nemzet ez alá a zászló slá álljon. Nem azért, hogy hadat viseljünk, mert az országnak elsősorban békére van szüksége, hanem azért, hogy törvéaytisztelettel, munká­val lelépitsük újra lomjaiból az országot. (Ál­talános helyeslés.) — A külföldnek látnia kell, hegy ez az •rszág magához tért. A külföldnek meg keil tudnia, hogy ezt az országot belső katasztró­fák és külső csapá^o'!: megalázhatják, de meg nsm törhetik soha. Ez az ország fai fog támadni, mert bő­velkedik nagy és hatalmas erényekben. Ezután a zsidókérdésről & következőket mondatta: — Ne* antiszemidzmust akarek csinálni ebbea ez országban, hanem kereszténységet Nem azt kérdeztess, mi lesz a zsidókkal, ha­nem, mi lesz a keresztényekkel ? Nem akarunk ellenségeskedni. Nem akarunk szabadságában senkit megsérteni, dc azt nem engedjük ma gunktól elvitatni, hogy nekünk magyaroknak jogunk van ahhez, hogy a saját fajtánkat meg­becsüljük és mindenekfelett segítsük. Tisztelem becsülöm a szorgalmas, tisztességes zsidó pol­gártársaimat, akik az országban produktív munkát végeznek, de akik a közelmúltban csak arra törekedtek, hogy az ország ezer éves fun­damentumát aiáássák, ezeknek többé nem szabad szóhoz jutniok. (Élénk helyeslés.) Beszédét a következő lendületes szavak­kal fejezte be : — A mult bűneiből kivetkőzve készítsük elő egyesült erével nemzetünk feltámadását. A nagy keserűségek után jöjjön el a ma­gyar nemzet Hnívétja akkor njhól boldeg lesz a magyar ebben a hazában. Forduljunk a magyarok Istenéhez, kérjük az áldást, mer; mi emberek hiába fogunk ipar­kodni, ha nem lesz veiiok az ég áldása. A miniszterelnök heszéde után a tömeg előbb a Himnuszt éuekeite el, majd percekig ünnepelték a miniszterelnököt. Utána még töb­ben beszéltek a néphez, majd Boda Márton pártelnök zárószava után veget ért a nép­gyűlés. Még vasárnap délután a miniszterelnök kiment Gsány-telepre, majd Derozsmát és Kis­telekot kereste fel. ahol ugyancsak prosrramm­beszédet mondott. (fölámivelésügyi minisztérium vizszabályozás) Sajtó : Barabás Albert, Benda Jenő dr , Bródy Miksa, Fabro Henrik dr., Feleki Géza, Kriszt.ics Sáuáer, Márton Ferenc, Orbók Ottilía dr, Ottlik Gyórgy és Saly Dazső. Iroda: Yolaná Arthur dr egyetemi tanár, (angol forditó), Győrffy István külügyminiszté­rium! számvizsgáló (ssámellenőr), Guary Pál konzuli irodafőtiszt Oredavezető), Mara László külügyminisJtériumi ireiafőtiszt (kiaió). Egy műszaki ember (Haghes-gépkezelő) Női segéderők: Eüler Antalné, Demeter ulga, írretschl Margit, Szalay Etel, Boronkay Helén, Pctse'nafler Anna. Altisztek: Tomasics Mátyás. Némethy Imre, Farkas István. Magáninasok, egy nyomdász és két szedő. A Tisza-ügy bonyodalmai Bágilmazási parik Együtt van a ma A Magyar Távirati Ireda jelenti: A béke­tárgyalásoken résztvevő magyar meghízottak névsera a következő: Elnök: Apponyi Albert gróf Főmegbizottak: Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf, Popovies Sándor dr., Lers Vilmes báró, Zoltán Béla dr. és Sommsieh László gróf. Megbízottak: Yalkó Lcjos ár. államtitkár (pénzügyminisztérium), Kállay Tibor dr. ál­lamtitkár (a magyar felszámoló hivatal elnöke), Bartha Richárd dr. helyettes államtitkár (igaz­ságngyminisztérinai), Csáky Imre gróf I. osz­tályú követségi tanácsos (külügyminisztérium), Láng Beldizsár báró vezérkari alezredes (had­ügyminisztérium), Ottlik István (földmivelés­ügyi minisztérium). Politikai tanácsadók: még bizonytalan. Szakértők: Janesé Benedek, Grandpierre Emil (Erdély), Servatius Lajos, Illés Illyesevies József egyetemi tanár, Papp ftéza (magyar), Muth Gáspár, vagy Steuer fyörgy (sváb dél­vidék) Budanovitcs Lajos (szerb), Huber dr. (nyugatmagyarországi német), Nikola Nándor (vend), Leopsld kanonok (katheíikus egyházi ügyek), Antal Géza (ref. egyházügyek), Zer­genyi Jenő dr, (ág. ev. egyházi ügyek), Doma­nevszey Sándor dr. egyetemi tanár (történelem), Seitovszky Tibcr dr. miniszteri tanácsos (béke­előkészítő osztály közgazdasági osztályvezető), Jármay Elemér dc. miniszteri tanácsos (a köz­lekedési osztály vesetője) A hajózási ügyek referense: Zieiinszky Szilárd egyetemi taaár (vasúttechnikai ügyek), ííováes Alajos (statisztikai hivatal), Ghelnoky Jenő egyetemi tanár földrajzi szakértő (tér­képészet), közgazdasági tanácsos (még bizony­talan). (Főtitkárság: Praznovszky Iván rendkí­vüli követ és meghatalmazott miniszter, Wett­stein János követségi tanácsos, a főtitkár he­lyettese (knlügymíni«ztérium), Mauer Ernő ár. konzul (a főtitkár mellé i>e»sztva). Titkárok: Benes Zoltán dr. (kultuszmi­nisztérium), Walter Bmil osztálytanácsos, Tö­rök Béia dr. osztálytanácsos (a politikai osz­tály referense), Kiss Sándor követségi titkár (a mezőgaiáasági csztály referense), Wora­eicky Olivér gróf dr. követségi titkár). Csáky István gróf (kékeelőkészitő ireda A csoport), Ezry Sánder konzuli attasé, Bánífy Zeltán báró ár. követsegi titkár (békeelökészitő ireda B-csoport) Bobrik Arnó követségi titkár (szám­jelosztály), Barkóczy György konzul. Kőnek sorhajókapitány (haditengerészeti ügyek), Ot­rnbay László vezérkari őrnagy (leszerelési és egyéb katonai ügyek), Kirchner alezredes (hadifogoly ügyek), Bárdossy László miniszteri titkár (külügyminisztérium), Trozsonyi Ferenc vasúti főfelügyelő, Ticzián Eáe osztálytanácsos A gróf Károlyi Imre és Mattya­sovszky főkapitány üözött kitört nyilat­kozatháború végre befejezést nyert. A főkapitány az ügyet a bíróság elé viszi. A Tisza-ügy kapcsán egy második rágalmazási pör is keletkezett, amelynek tárgyalásit pénteken délben kezdte meg a budapesti büatető járásbíróság'. Ennek az ügynek előzményei a következők: özvegy «lr. Vargay Fdrencné Akácfa-utca 51. szára alatt levő hat szobás lakásából nágy szoöát albérletbe adott a Roth­ciüller esaládaak. A család egyik tagjá­nak, a feltűnően csinos Rothmüiler Olgának két kérője veit: az egyik Sztanykovszky Tibor, a másik egy ügy­nök. Rothmüiler Olga nem akart Sztany­kovszky hoz férjhez menni, jóllehet Sztanykovszky az októberi forradalom után hirtelen gazdag ember lett. A leány gyakran panaszkodott Vargayné­nak is, hogy nem akar gyilkos feleség-; lesmi. A Itány panaszából azután Var­; gajné megtudta hogy Sztanykovszky i is részt vett Tisza István gróf aieggyil kolásábaa. Sztaa>kovszky egy forradaimi albumban meg is mu atta az abban kö­zölt fényképen, hogy kinek volt szerepe a gyilkosság végrehajtásában. Sstanykovszky azt is elmondta menyasszonyának, hogy állítólag Károlyi Mihály gróftól kaptak egy levelet, a melyben a gróf megírta volna, hol és mikor találhatják lsgbiztosabbaa Tisza István grófot. Ezt a levelet Szianykovsz­fcyék lefényképezték és amikor Tisza István gróf megöletése után Károlyi Mi­hály visszakérte az eredeti levelet, a gyilkosok aa ereieíi irat reprodukciójával zsarolták folytonosan a grófot. Az ekként szerzett pénzösszegeken Sztanykovszky fejedelmileg költekezett, hat szo >ás lakást rendezett be magának és a diktatúra alatt végre faleséjüí vette Rothmüiler Olgát. Amikor Tisza gyilko­sainak nyomozása megkezdődött, Var­gay aé jelentkezett Struaián DÍZSŐ dr. rendőrkapitánynál, aki részletesen jegyző­könyvbe foglalti vallomását. Vargayné vallomása alapján Srubián rendőrkapitány beidézte kihallgatásra. Rothmülleréket is,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom