Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-12-20 / 285. szám
ftyiregrkáM, ISIS. doeewteer 20 * Szombat XL. évfolyam * 2t6 Szúrat: pftótü! 6ipÍti» Jlll &ZIIS. MMMPM SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Kiűzetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. = Tanítóknak félévre 24 korona. = Alapította JÓBA ELEK Felelés szerkeszté Dr S. SZABÓ LÁSZLé Szerkesztéség és Kiadóhivatal: SZÉCHENTI-ÚT 9. SZÁM. TELEROM SZÁM SA*. POSTACHEOUE 2JS: • Kéziratokat nem adunk vissza. wain aw u ri am wwmi imi ww • jMtwwgnww wteTj uw raii/ 'u * ? ••1» îabprefecelal judeţului 5-abelcs. Declaraţie •i» partea subsemnatului subprefect al judeţului Szaboles se da urmatoarea desmintira : Dapaee pretatiadenea sa litit ştirea, ca toti aeei cumpărători cari vor campara ceva dela fabrica de varza dia: Demecser ver fi expuşi eventualelor neplăceri ca aceasta declar ca : Prin licitatianea publiea tinuta din partea Ministeriului roman de industrie la fabrica de varza din: Demeeser din inere dintarca Dlui: Mihail Vidrighin din ori si ce soiu de marfa mobila vandata Dlai : Noszidlak József, ori si cine poate cumpără liniştit, prin eumparera e«ia parai orii niei aeum nici dupa retragerea Romanilor nu ver ti expuşi la nici seia de paguba material», si «viei 'la «a soiu de neplăceri. Ori si eiao ee va campara de acolo, va tre&a in proprietatea sa, la aceasta «aaiparatura aurieritalite eivile maghiare nici aeum nici in viter, na's vor ferma niei un fel de drept. Nyiregyhára ia II. D«e. 1Í19. MIKE&Z 1STVÁPÍ. subprefectal jadetalai Szaboles. Ssabelcsvármcgye alispánjától. Álalirett Ssabolcsvármegye alispánja részéíéi a kővetkező „Myilatkeaat' tétetik közhírré : Miután általánosságban az a hir van terjesztve, hogy akik a demecieri káposztásává nyit® gyárból bármit vásárolaának, később kellemetlenségeinek leseaek kitéve, eaennal kijelentem, hogy a lomán Királyi Ipari Minisztérium által árverée atjáa a leszerelt denaeeseri káposztasávanyitó gyárban Vidrighin József megbízásából Meszedlak Józsefnek eladott ingóságok bárki által nyugodtan megvásárolhatók, abból vevőknek sem mest, sem a románok kivonulás* után sem anyagi károsodásak, sem kellemetlenségek nem származhat. Bárki ott bármit vásárolna, vevőnek jegos tulajdonába megy át, arra sem most, sem később a magyar hatóságok igéayt nem tartanak. MIKICZ ISTVÁN, Szabelcsváimegye alispánja. minisztereinek prcimtaide Csongrádról jelentik : Huizár Károly miniszterelnök e hó 20-án sxombaton Csongrádra érkezik és másnap délelőtt tartja meg programmbeszédét. A kerület nagy előkészületeket tesz a miniszterelnök fogadására. fl londoni Konferencián /Magyarország is szóbakerül Berlinből jelentik : Az ántáat államférfiak lendani konferenciáján Angliának a keleten folytatett politikája is fontos vita tárgya lesz. Clemeacau a 'budapesti francia misszió jelentése alapján indíttatva érezte magát ezt a vitás kérdést már csak azért is feltárni, mert Franciaország végre tisziáa akar látni abban a tekintetben, hagy Atiglia Magyarországon és a Balkánon tényleg egy szévetségesektől eltérő politikát óhají-e folytatni. Bénes eseh külSgyminiszter is rámutatott Ciesaeneeittáí legutóbb tartott látogatása alkalmával arra, hogy Anglia Csehszlovákiával és Jugoszláviával szemben oly politikát folytat, mely nem felel meg a békekonferencia jóakaratú intencióinak. HtaetiRsziria és Csgbszloiákia kiziüiíie A Wiener Mittagsport ugy értesül, hogy Renner kancellár az áuiáut tanácsára utazott Prágába. Az ántánt szívesen látja Németausztria és Caehszlovákia közeledését. Politikai momentumok itt nem jöhetnek szóba. Az áotáat Ausstria rettenetes nyomorára akar micáen eszkőz árán segíteni, A prágai kormány strgős utasítást kapott Párisbél, hogy az osztrákokkal szembe* előzékeny magatkrtást ta*«sitso». h btiit im ií|di »| lutrik tirilitiklilszikiiliát A 7 Uhr Blatt frankfurti tudósítója jeleuti: Az ántánt erősen el vau katározva, hogy semmi esetre sem fogja tftrui egyes országrészeknek Németausztriától való elsiakitását és Svájchoz ?agy Németországhoz való csatolását. császár szeiziciós jegyzitii i fiáboras obmányskon lisza Istvái gróf its volt híve az iríiyis fellépésnek — GantliiaiilikB akart aljiriijzarbiával szeabai A berlini lapok most a háberas okmánygyűjtemény iratait közlik. Az okiratoknak szenzációs adatai azok a széljegyzetek, amelyeket Vilmos császfr annak idején rájuk vezetett. Most vagy soha! A bécsi német nagykövet 1914 jnnius 20-án ezt jelenti Berlinbe. (A zárjelben Vilmos császár sajátkezt széljegyzete.) „A legkomolyabb emberektől többszőr hallottam azt az óhajt, hogy egyezér már alaposan le kell számolni a szerbekkel, (Most vagy soha.) Tschiriehky 1914 július l®-én táviratban tesz jelentést azokról a közlésekről, amelyeket gróf Berchtold tett előtte Ferenei József császárnál és királynál az első napon lefolyt kihallgatásáról ,,Sagyjában éfelségénak az a véleménye, hogy konkrét követeléseket kell támasztani Szerbiával szemben." (Nagyon igaz, ebben nines kétértelműség ) „Most a legfőbb gondot az okosza, hogy a Szerbiához íntézendé köretelésokot formalázzák." (Elég idejük volt rá.) A miniszter végül panaszkodik Tisza gróf magatartása miatt, amely megnehezíti számára az erélyes feltépést Szerbiával szemben. Tisza gróf azt állítja, hegy gontlemanliko kell eljárni. (íppen a gyilkosokkal szemben mikor ilyesmi történt! Bárgyúság !) A párisi német nagykövet 1914 julins 34-én jelentést küld Berlinbe a francia miniszterelnököt helyettesítő igazságügyi miniszterrel történt beszélgetéséről, Jelentheti, hogy a francia kormány őszintén osztozik abban az ékajtásban, kegy a konfliktus lokalizáltassék. (Fecsegés !) A franeia kormány magától értetődőnek tartja, hogy Szerbit alapos elégtételt adjon és biztosítsa a gonosztevék megbüntetését, de Ausztria-Magyarország jól tenné, ha Szerbiával tanácskoznék az nltimátam egyes pontjairól. (Ultimátumokat vagy teljesítenek, vagy nem, tárgyalni nem szokás, azért nltimátam !) Ausstria-Magyarország jól tenné, ha Szerbia óhajait nem utasítaná vissza kereken, feltéve, hogy Szerbia jóakarata nem kétséges. (Köntörfalazás 1) A párisi nagykövet julias 26-iki jelentésében megemlíti, kogy a Mevoje Vremja azt irja, hogy a császárnak tudomása van arról, hofy Oroszország főhaderejével fogja támogatni Szerbiát s a Szerbia ellen való háború orosz hábornt jelént. (Nem, erről nem tadok. Bem tételezhetem fel, hogy a eár banditák és trónörökös gyilkosok pártjára áll.) Ára 60 fillér