Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-12-16 / 281. szám
Nyíregyháza, i@19 december 16 * Kedd XL. évfolyam 281 Csnzurat: : preotuS oapltan M Cizmas SZABOLCSVáRMEüYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA .j uin 1!.. ui mw i« ni nu^< wi » ni"irnp < • mwtnur ra n'frTirr*-—n-nrwr*rr ,-*~r'l.I§íií,sté8: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, § Alapította JÓBA ELEK negyedévre 181 K, egy hónapra 6 K | FEL C,A ÍZERKES2TŐ DR S. SZABÓ LÁSZLÖ Tanítóknak félévre 24 korona. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ŰT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 328. POSTACHEQUE 2SS Kéziratokat nem adunk vissza. Szociiliziriis ú Ittzefisáo Miálits Ftrerc tőre»lífde]B.'i államt ilkár, a ^zeciáldínictr&la párt t&gja, egy okos és érdekig Byílntkosatábaii egyebek fcézt eztkel nsoröis: B;eies vsgyek s>e?:>ne, hogy a iBBijar nankáíiJÍg, vekw egjütt, elsősorban magver é» tuk gzislán izocialista, Nem iudjwk mit: s*él ebhez a bálor és bölcs nyilaikezsíhcz ? msgygi országi szaciáldemchala párt hivatalos vtaalHsége, de biisLsi vé§re ; oly fok megpróbáltatás e&aiédás ulán, kogy a magyar szoeíalirla zrmnkáseág rsgy ömegeiaek egive szólást mrg ebben a kijelentésben. Hinni szerei néck szí it, kogy az államtitkár UN?sk szavai mögött *EZ a feaíalmas loiysBűat ére&íeti tégre sítiyát és erejét, mely $ két fciradaréra szenvedéseinek es taculíigainak eredményeképpen, egé&z lelki szeikez etében meg kellene hogy Hzja a szervezett magyar proletariátus tömegeit, linói szeretnénk, hegy a nssgpr 8Zoeiá)de®okrafa párt ezzel a beismeréssel eljutott végre •da, ahova a társai: a német, az an^ol, a íraneia vsgy ?. cseh szoeia listák már régen eljutottak, belátásához annak, hogy a nemzeti gondolat és a szociális fejlődés gondolata aem ellgcségei egymásnak s hogy az utóbbi iohase fordulhat sserabe az előbbivel ugy, hogy egyuitai kárt ne tenne önmagában is. \ 5 I munkásság az októberi forradalom óta 5 Mindaz a szörnyűség, ami azóta velünk i történt, végtelen j nyomorunk és szeuvedMtak, gazdaság;, I politikai és síociális öíssseomlásuok mind azt a bűnt kiáltja világgá, mellyel a neml zetközi magyar szocializmus Bebel piÍ rancsáról és fogadalmáról megfeledka\ zett. Ez a szerencsétien, elvadult, ostoba \ és lekíismeretlen nemzetköziség, — lé\ nyegébeo csak kendőzője egy vad, ide| gen nacionalista őrületnek, — azt hitte, | hegy ha halábs csapist mér az eserévas nemzeti gondo'atra s eunek politikai remekére, az ezeréves magyar államra, ennek romjaiból a világot megváltó nemzetköziség szociális és állami konstrukciója fog hódító ujjára indulni. Eí a nemzetköziség azt hitte, hogy hi megnyitja Magyarország határait vad, ellenséges bordáknak s szabad prédájául engedi idegen imperialista törekvéseknek, a világhaladás gondolatának tssz elévuihatetleu szolgálatot. Iz a szerencsétlen nemzetköziség azt hitte, hogy megölheti az ezeréves Magyarországot anélkül, hogy vele a mag>ar munkásság százezreit is m?g ne ölné. A magyar szociáldsmokratapárt vezetősége azt hitte, hogy a magyar proleíáriátus sorsát elválaszthatja a magyar nemzet sorsától s hogy az utóbbin bosíut állhat az előbbinek diadalával. Az októberi forradalom és a kommunista rémuralom szörnyű eredményei megmutatták, hogy sehol sem forrt ös-ze oly érzékeny elevenségben egymási-al a nemzeti és szocialista érdek, miat éppea Magyarországon. Izek a tanulságok megmulatták, hogy a nsmzeti gondolat védelme és érvényesülése a szocialista gondolat számára ig a fejlődés és boldogulás esélyeit jelenti, veresége, vagy katasztrófája víszoat ezeket is romjai alá temeti. Kunfiék, Kaiék és Garamiék azt mondták, a proietáraak nines hazája, nekik semmi közük az ezeréves magyar határokhoz s egy cseppnyi vért s egy garast sara áldoznak soviniszta álomképek védelmére. Gazdasági, szociális és kulturális életének errőforrásaitól megfosztva fetreng a aemiet ezer sebében. Gazdasági lerongyollságuak a nyomor, nélkülözés ós szenvedés iszenyu képeit mutatja, Mezőgazdaságunk tínkretéve, iparunk, kereskedelmünk megsemmisítve, gyáraiak, ipartelepeink, bányáink, vasutaink kirabolva tengődnek s a munkás1 Wercer, Scmbsit. a s2cc-'a)is <a gondolat g^ormekbett gségéntk nevezi azt. a gyűlöletet és ellenségeskedést, malyet fejlődése kezdő állomáséin a Bümeti érzés és gondolatvilággal esemben {EDUsit, Ugysnő a német, franeia és angoi munkásmozgalom példájával szemlélteti, mict hajlik egymáshoz egyre közelebb s mint. egészíti ki egymást egyre harmoíiikusabbaii az * Lét hatalmas erő, mely ebben a két gODdoiatvilíig®an a nemzetek és ÍZ emberiség javát munkálja szakadatlan evolueiéban. M íx hires mondását; A prolelának nincs hazó.a! — a német munkásmozgalom uagy és halalmas gyakorlati és elméleti előhftrcosfai légen lomíárba vetették, mint a legnagyobb hazugságot, melyet a történelsm és a népek sorsa azeta mindennap meg cifolt. Ki ne emlékeznék még Bebel hatalmas az&vaira, melyeket 1S84 fetn a birodalmi gyűlésben mondoti, lángoló erővel hirdetve a német szoíialisla munkásság haiafísigát: „Leikembői fakadó ^omoiysággsl mondottsm: én és elvtár saim nem engedünk át a német földből egy talpalatnyit sem az eiltaségnek, mert mi jól 1 adjuk, hogy abban a pillanatban, 8mikor Németországot ízétdsrabolnák. a nemzet egész szelkrai és szociális amig egy ílyea idegen uralom tartena, szükségképpen megsemmisülno.' 1 Iseknek a bebeli szavakaak véres iga/i2ágát soha párt elevenebben nem ta paszíalkatta, mint a magyar szoeialista Ára 60 fillér
