Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-13 / 279. szám

Nyíregyháza, 1919, december 13 * Szombat XL. évfolyam " 279 Cenzúrát : preotul eapitan Joan Cizmas. Ép T SZABOLCSVARtöEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA .-giUflsumMiMMMWt ill^tés : Egész évre 72 K, félévre 36 K, | AlapHott. JÓBA ELEK § ^S^tTsÍa^ ' negyedévre 118 K egy hónapra 6 RI. i FELELŐS 62ERKE8ZTÖ DR S. SZAB Ó LASZLÖ I TELEFON SZAM ». PCSTACHEQUE »sa i anítóknak felévre 24 korona. — : ? ? Kéziratokat nem adunk vissza. Szomorú rébusz : Arai so!? az kevés, ami kevés az sok . . . pénz. Itt tartunk. Van bslőle csűstü', és minél több van belőle, annál kévesebbet ér. A közös bank nem kevesebb mint harmincféle •s pénzt bocsátott ki minálunk. Válogathat ki-ki belőle kedvére, rajzok és síinek szerint. S' e'iben az ínséges bőségben visszasírjuk a mi kies fekvésű Körmöcz­bányánsat g azokat a vigan prngő sárga csikókat, amik igazin annyit értek, a mennyi az értékük volt. Messze n ögötlüuk maradt, a mult­'nuk sok keserves és drága emlékével ez az araoyváros, elmentünk mellette mint aki nem látja meg a patak ezer apró íiianyszemesájét, átlábol rajta aranyme­zők felé. ahol eldurvul, s végez ve'e a metsző hideg v gy éles kése aranyra éhss aranykereső társának. Ehiófflult apró házai arsny haran­goknak esiiiugelése, s undorodva fogjuk meg annyi szennyes spekuláió kezén át és átizzadott, véres bankóinkat, amelyek­nek már suhogó hacgjok sem maradt. S ebben a pénzsóvárgó psnziszony­ban a rekíiemek halk cseisgeiyü szavá­val vigaszfal a magyar kéz verejtékében fi-.kadt amerikai dollár. Amiket síerány si.ámokbaíi hoz haza a magyar földre éhes, rasgyar Ínségtől elftzött hazasiró i magyar, A dottak ezek a N*gv Jánosok, Kis Iát vének, haza vágyók, kasból éjjelre j kintrekedt méhecskék, akik ide hordjak idegen mezőkön ki'zzadt mézüket. Mennyit jajgattunk a kivándorláson, melynek révén, mint megnyitett ütőérén j fogyatkozott a nemzet vére. Ez a vér most pirosabban, éltető élettel telítve szivárog vissza a gyengült szívbe, ide ömleszti erejét és támogatja j a roskadozó testet. 1 Jánuszfejö gondviselés, Te vagy! és mogorva arculatodat itt-ott mégis a j mosolygás deri'.i, B. J. J. ettös terrorista tárgy alás - Del­Délelőtt a Mozdony-utcai gyilkosság után László fenő iig|je A korrjmiin bandái által elkövetett rém­ietek között talán a legszfray'ibb ós részle­teivel leginkább hátborzongató : Ferry cssndőr­eltívboruagynak és társainak középkori kegyet- \ lenséggel történt meggyilkolása A főszerepet \ természetesen itt is Cserny és terroristái ját- \ szólták, ekik köré egész tömego íorakozik a 3 'tettestársaknak. Julius közepe táján közölték a í Baí'hány palotában székelő teirorcsapat pa­rarcsnokával, hogy a cseEdőrtisztok körében i ellenforradalmi mozgalom késsül. A jelentés folytán Ferry Osrkár csesdőr-iitáboraagyot, Borhy Sándor és Menkica János alezredeseket junius 19 ín a terroristák letartóztatták és a Mozdony Eteai laktanyába száiüfotlák, ehol három napos kínzás után julius 21 én hajnal­bí»n felalt ásí tották őket és holttesteiket a Da­nába dobták. A hátborzongató részletedben bővelkedő fcüntatt tárgyalásit a tairorista bűnügyek so­rán ma kezdte aa&g a budapesti törvényszék ériási éídsklődé? Mellett. A közönség zsúfolt karzatán külöaösen sok katonatiszt volt lát­ható. Jelen vait a tárgyaláson dr. Bíreay Ist- i ván igpzságcgymioiszíer Í3, aki Váry főállam­ügyész emelvényén fogíalt helyet és rövid ideig hallgatta a tárgyalást és aiatán eltávozott. A tárgyalásnak mé? egy előkelő veedégo volt. Az egyik föLünösnek Bonynátinak kihallgatásá* níd Horthy Miklós fővezér lépett ba a terembe és helyet foglalt se ügyészi emelvésyen A közönség felállással üdvözölte a fővezért, aki meleg gesstusofckal köszönt visjsa, azíán hossza időn kérésztől nagy figyelemmel hall­gatta a vádlottak rihallgatását. Á borza mas módoa végrebajteíit gyilkos­ság ügyében a févádlott természetesen Cserny, a kommün összes haramiáinak vérgzopé fő­nöko. A vssdiottak között varrnak még Fapp Síndor, Cserny helyettese, ioví-bbá Bonyháti Tibor, dr. Vajda Zoltán, Pór (Polaesek) Ernő, Kakas Ferenc, Cseh László, Löseher Márton, Nsgy (Neamayer) Béla Gésa, Bartalss István és Csomor Gábor. Az emiitettek valamennyien es igizságsio'galtítás kezében vannak, de ki­vfilök több olyan vádlottja vau a bfcrJgynek akiknek sikerfiit kereket oldaniok, A rémes gyilkosság ügyében egész sereg tanút idézett meg a biróság. A tar,uk között szerepel a meggyilkolt esendőraltábornagy öz­vegya is. aki aKOEban betegséje miatt nem jelenhetett aa?g a tárgysilásoa. Klngk a tárgyalást 9 óra-után myitotta meg. A vádlottak és tsnuk névsorának felol­vasása Htán Váry főállamügyész felolvasta vád­iratát. Cserny : „Nem vagyok bün^s!' 1 A vádirat felolvasása után kivezették a teremből áz összes vádlottakat és tanakat. Csak a meggyilkoltí k hozzátartozó ós a fővád­lóit : Cserny, maradtak béna. Elnök (Csernyhes): Hallotta a vádat ? Bűnösnek érzi magát ? v "" Cserny az emelvény elé áll, összekötözött kezekkel. Mögötte a szuronyos őr. — Kérem — mondja — az elfogatásban igen, de a gyilkosságban nsm vagyok bűnös 1 — Mondja el, hogy miért ? Cserny igyekszik okosan és meggyőzően befazé-lni Nagy gonddal válogatja a kifejezése­ket. Mikor saav-u az elnök hitotlenségóvel ta­lálkoznak, szinte atyáskodó jóiadulattal és sre­lidséggel bocsátkozik magyarázatokba. Részletesen elmondja, hogy 'jelentési ka­pott a ,!iészülő ellenforradalomról, niiro ő a?,t mondta, előre iaibrmáciéUt kellene szerezni a dologi ól, n^ert ha nincs bizonyíték, ugy is szsbadou bocsátják sz elfogottakat. Cblepkó erre azt felelte, hogy ezeket az embereket „baza. kell küldeni. ' 18 ika éa 19 ike kö ölt este ietaríó/.tatt£k Ferryéket és bevitték a l&k­tanvába Ö három napig titkolta, a dolgot, hogy ne legyen belőle semr/ji. Egyszer eljött BonyhAti hozzá s jeieaiette, hogy Chlepkó pa­rancsára fel kell akasztani Feiryékat. Ö kiadta a paranesot, hogy azon az „éjszakán költsék fel, dö nesi tették mag. Ea volt a baj. — Szimpatiroztaaa Farryvel, — mondja, raeft atyamhoz hasonlított, akit öi éves ko­romban elvesztettem. De «eg nyakig voltíian a visszaélésekkel s akkor beadtam a lemondáso­mat. És gondoltam, a váci uti proletár is ellen­forradalmár, hogyne len«e az a borzssá. Bony­háti végezték a kihallgatásokat s nem én. Hit én necn akartam volaa Chiepkó ellen dolgozni, már első nap más-íépp jártam volna el. Enök: Ma müg* akarta volna, nem igy történt voina a dolog. Cserny: Mor.dom kérera, hogy csak tes­sék-lássék költöttek Ha tetszett voina nekem a kivégzés Bonyhádival nem veszekedtem volns, hanem megöleltem volna Én ntasitást senki­nek sem adtam SzeratEém látni azt a soffőrt. — Ilyen dolog nem történhetett a tudta nélkül ? — Tudni tudtím, csak a bibi az volt, hogy azt nem tudtam, mikor. Biztam abban, hogy nélkülem nem merik meglenni, da akkor egészen pro és eontra dolgoztak. • — M&ga előzetesen tudott már a csencér­tisztek elleoi akcióról. — Tudtam, esak biztosíték nem volt — Tud maga arréi, hogy Bonyhátit ho­gyan vezették be a ejendőriiszti társaságba ? — Beerné írt ajánlólevelet. Az volt benne, ho^y rokona s olyan „fehér érzelmű." — Ha magát felkőltik a kivégzéskor, mit csinált volna? — Felhozom a fiukat a szobámba s ki­engedem Ferryéket. - — Mit tud még a védelmére ? Cserny megrándítja a vállát és szeliden i mosolyogva néz az elnök szemébe. Ára 1 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom