Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-12-11 / 277. szám
TMMB»MWMR&MM<S><JS*W*, Vajda A Myirvidék tudósítójától Ma reggel kezdődött Vájd* E.i.ii polgári fiúiskolái tanár bünügyéaak főtárgyai ás a. KeRéssel 9 óra után nyitja meg Szabó László ktéiétábiai biró, elnök a tárgyalást. Figyelme leti a hallgatéságat, hogy tartózkodjon minden readzavarástél, mert a legu'óbbi főtárgyalás©kon lezajlott incidensek miatt, a legkisebb r* dettenaég esetén kénytelen -lesz szigorúbb rendszabályokhoz nyúlni. A tanuk jelenlétének mogíllapiúsa után az államügyész indítványára öt poréra f> iíüggesztik a tárgyalást, mart ujabb tanuk -Leid ;zése vált szüfcség®ss<S, A tárgyalás ujbíl való megnyitása ut. a az államügyész felolvassa vádinditványét. Három rendbeli izgatással vádolja Vajds, Emitt. Az elsőt a Nyix-vidtélr január 9 iki .-. ámában »egjeleidt „A tanítók szakszervezete" eiinö cikkbea, a másoűikat a Myirvidék április 1-aő. számába® megjelent , A vármegye ^aai'á.5ágához l' 1 eiaiü eikkbén foglaltak miatt, a harmadikat pedig a diábs^akszervezetben elmondott baszéde miatt emeli. Ezután Vajda JCmil elCadja védekezését. (Hyarsan jbeszé), Lrgkai okfejtésekkel dolgozik, amelyeket példákkal világit meg. Magyarázna, ekad&tolja mindea ténykedését. Lefesti a forradalera előtti Magyarország állapetát, kitör a háború okaira, a magyar társadaimi politikai és gazdasági élet hátrisraaradottságái: ak e'ősíiiényfire. Igyekszik megvilágítani azt, hogy a forradalom állítólagos eiedrnényei a mai VISÍOayokkal összefüggésben vénnek. Felolvassa. Huszár Károly jelenlegi miaisatexelnöknek egyik mult év decemberi cikkét, amelyek szerinte hasonló gondolátokat éa.neai kavéübtoé i?g<-uó kifejezéseket tartalmaznak, mint az áliaui ügyészség által inkriminált eikkek. Ez az általános védekezése. Szután részletesen L iiér a vád indítvány egyes pontjaira. Vitatja politikai állá a fog lak nak a feöitiiményekf.dta jogos.uUsi-.-gtt Kii.földi példákat hoz'föl, hogy miiy&n mO/galin: k indultak ott meg. Milyen a külföku tanár és diak helyzete. Milysn kialakult d ák szervezetek létesültek az angliai és németországi iskolákban (diakzászíéaljak, cserkészcsapatok sib) Slmoadja, hogy n-ilyen kemény ellenállást kellett kifejíanie az ellen, hegy a direktórium RépánszLlt és őt a saabolcsvármegyei iskolák politikai megbizottává. ki ne nevezze. Rarru at azokra az erkölesi és pedagógiai előnyökre, amelyek szerinte a diákok egymásközti' szer— Dr. Klekner Károly előadása A mai magyar társadalom szerveink működése kéros. Az a í-servezet, melynek szervei kócosak, btteg. Súlyosan beteg a mi társadálmunk, mert betegek nsíicsal; szervei, hsnem sejtjei is Mi a betegsége? A; erkölcsi feltétel az, amelynek e társadalom szervei oselekvésökben nem tudnak meglel Unj. Erkölcs teienségnek hivjuk azt a betegséget, amely befurakodott ennek a társadalomnak, egyes szerveibe s megmérgezte egyes sejtjeit is. És e betegségnek ismerjük kórokozóját is: ez aranyborjú imádata az. Ez az a battferiam, mely megfertőzte tő.rs£da B UÍ:-L t és íVálMa termelt méreg, a tolsszin: t. erkölcs; elet ség, Oiyan mélyen sCíycdtfcnk sz erkölcstelenségbe, hogy éazie sem vesszük, ho^y ac i.-. or csinálunk valamit, rosszat cselekszünk. Su yo vérmérgezés, mint mi, orvosok a oldjuk : - általános sepsis állapotában vigyünk, erkölcstelen iniiLdan szervünk, társadalmi osztályaink, iroveziedésében rejlenek. Példákat hoz fel. Megmagyarázza, hogy a dia< u.aíci nem politikai alakulat, Jhántm a diákok.esküdtbirósága. mely .a diákok fegyelmi ügyeiban bíráskodik. Ennek is etikai előnyöket tulajdonit. Ezután öfiké-.t rátér ar a, ami tuUjdonképeia ninc* is v. d tárgyivá téve, ho^v t. í. Pogán/ József hírhedt népbiztost idejövetele alkalmával a munkástanács ülésén üdvözölte Elmondja, hogy I.ÍÍ kettő között kellett választani : vagy megszökni vagy fe-{atenni a n unlrást-náos ülésére, amelynek a e nöke \olt. Ha.megszökik, aliko: azt hihették volna, róla, hogy valami bűnt követett, ha jíedig i't > marad, meg kellett jaleanie a . munkássá cs ülésén, s miután aamtk elnö';e i.e j,,sá|k& l,t, neki ke Jelt átvenni az elnökiéit. Mint ilye. ník, pár szóval meg k illett oaaiitönis az ülésen Pogány idejövetelét Eb ben a megemlékczci ben azonban semmiféle olyan kifejezés nem volt, amely Pogány tzamf-lyét dicsőítette volna. . Azt i megmagyarázza, hogyan lett a munkástanács alelnöke. Az első munkástanács alakulasakor a k4zimankás elrök mellé szel lemi munkás alelnöké't aksrtak. A páitvezetősjégb n nem veit részt. Töbu izf.en- szembe 11 helyezkedett a szociáldemokrata párt áláspoat jávai. A djáksze vezet kaszinói gjülésén fermálmn összeveszett S-amuely Györggyel A politikai meg bízottá sík iskolába való delegálása ellen nyíltan áliást fVg'alt. A 'diákok szerves kedís azért t:-:rfo}ta íxüis.^esnek, hegy ily n.cdcn megaksdá yozza a s ociáld; mokratapárt-be olyasát y dia^ságra Amikor Kovícs l.^tvin meggyilkol;: sa as n rne«undorod.a a Pogány uraloBitóJ, megtagadta a n unkfista nácsbi n való részvéteit, fegyveres rendőrt, küldtek éfto. Ezután védő inditvínjYra felolvasták a szociáideji ekrata pártnak a diéksá(hoz cimeett a a .jNy.r-'itií'li' bon is megjelent felhívását, fi'l-. . r,vil>.--.i &jr iskoii.b in ti/j--jier.t, a felhiVés már a táb'ára volt függesztve Emitlt felbi borcdo!t és tanári gyűlés összehívását provokálta, amelyen a ttjrjiri kar azt fiatársí'la, hogy' az ilye.v jogosulatls n bea. atko ásói nak 'további me(:3k$d«lyozása végett c t küldti k ki a szociáldemokrata-párttal való tárgyalás végett Ezzel vádlott kih..ilg&tása befejeződött, az elnlk tíz p ro szünetet rendelt A tárgyalás •oíytstást következő szímur-kb n közöljük. dalműnk, művészetünk* syinházsink, smelvek r.h:h'ott, hogy a nevelés eazkö'-ai volnának, az erkölcsös nemze* i szellem istápolására törekedn#ek, esak izgalmait hajbászáéábsn merülnek ki. E-I; ölestelenekké váltunk lassan, csende isen. Amikor fez elnyomatás' után nemzeti életünk újjá ke:det éledni a alkalom kínálkozott a nem etí erők kifejiéséfe. tüneményes'gyorsasággal erősödött a nemzet s az elsők közé kü:íd e fel msgá? Ekkor követte • el a magyar társadalom azt a hibát, hogy hagyta magát befertőzni oda nem való elembkbel. Erejének tudatában nem csak elnézte, h nem elő x is segítetté azokat, ugy, hogy é etképeselké váltak. Megtelepedett az arenybo ju baktériuma, a fertŐ2és megfogant. anélkül, hegy a szervezetben egy kiválasztótíási folyamat indult volna meg ellene. Akkcr ve-ttilk észre & fertőzést, mikor az már a társadalmi <!;>t mirden fom ájában jelentiesítt A . n o dtnk, bagyiuk, nincs időnk foglalkoínj vele íontosaLb dolgf-i k vadnak, ne ve-gyök -most észre, sőt 1,asz áljuk ki saját cél jainkra art, Es sztán már a míyos fertőzés ttnuo volf, bószi :mitliata)janságig fekozódott lázes állapot, mert nemcsak az erkölcstelen, &kí er-kölestek-níéget követ el, h/jiMirn az is, aki azt felhat nálja, legyen az maga akár az áilam is. Az erkölcstelenség pedig mind többa merészkedett, nemcsak hogy büntetlenül garázdálkodott, hanem gazdagságot, társadalmi elisraerteíéiít, tekintélyt, becsüióst szerzett. Egyik szerv a műsik uíáa, egyik sejt a másik után vált a fertőzés áldoza'ává. Az épen maradottak hasztalan igyekeztek az elveszettet pótolni a szervezet munkaképességét fenlartani végre is rem sikerült Egyik oldílon az erkölcsi értékeket sárba taposók a boldogulás utján emelkedtek, s másik eldalon az erkölcsi eszmékhez hívek, a törvényeknek engedelmeskedik a kőz javára áldozták mindenüket s az anyagi romlásba estek. Knnek az égbokiálltó aránytalanságnak látása mind többeket vitt aranyborjú imádáshoz. Dőltek az erkölcsi válaszfalak tágultak az erkölasi halárok, sutba dobták az erkölcsi megítélést, elhallgattatták a lelkiismeretet: ,,ha más csinálja, miért ne csinílnáfn én Í3 ?" A nagy hibák kicsinyekké VíUtak. a bűnből erkö «J lett s hirdettók, hogy -az erkölcs ugy is változó s csak tőlünk függ, hogy miként magyaráz ak azt Lassankint cein is tud uk mi is az az erkölcs. Besározódtunk hát n?ra keressük & száraz* helyeket, bátran Ppönk lo ább a sárban. Hát benne is v^g^unk a sárban, nem tudunk i-.ülöoibs^get tenni jó és ros s között. Erkölcsi botlásukért nem hogy megvetés vagy t örten járna mint régen, da * még elismeréet is szerezhetünk. Csupán szemrehányás eéljából nem volna szabsd mindezeket felemliteneiö ölagnozia er, amelyre a gjógyuaód eltalálása érdekében vau szükségünk. Ha as.t akarjuk, hogy társadalmunk nemzetünk lenmaradjon, meg kell gyó« gyulűuuk. De hogyan ? Az orvostudomány két^ fóle gyógymódot ismer, a tüneti és okszerimi gyrgymtdott. A tüneti gyógykezelés nem a bo? tegseg ellen irányul, hanem esak a beteget magát tekinti, hogy állapotát elviselhetővé tegye. Az okszerinti gyógymód mtgát a betegséget előidéző okot igyekszik megszüntetni. A baktérium által előidezstt betegségek okszerir.ti gyógymódja arra törelszik. hogy ártalmatlanad tegye elsösorb. n mágát a baktériumokat. Láttuk, bo j ;y láfs&dslmunk betegsége esy idült és súlyossá völt általános ftriőzést okozott fertőző megbetegedés, melynek a kórokozóját is i merjük, tehát nem kell egyebet tennünk, mint a hasonló állapotban levő beteg embertáraink gy gykezelésénél szerzett tapaaztalatokat felhasználni és aat tekintve, hogy magárul a társadalomról van szó, módosult visaonyi kkoz kéjest raódesitani. Idült retegségből eredő sulyes, lázas állapotban lévé betegekről lévén szó, ellenméregre van szükség, amely elpusztítsa magát a kórokozó baktériumokat és hatfistalsnrá tegye az általuk termelt mérget is. Egy ellenméregre, mely megölje aa aranyborjú .baktériumát, ame y megtanítson minket arra, hogy vagyon, a?, anyagiak felhalmozása u!án való vágy nem életeél, az csak egyik, do nem föltétlenül szükséges eszköze a boldogulásnak, önmagában nem is elegendő arra, de nélküle az szín én elélhető, hogy a pénz nem egyíib mint a csereforgnlom e$ység?ssé tételének eszköze, értékmérő, hogy az igazi érték maga a munkaképesség, amit értékesíteni cssk ugy szabad, ha a közjót szolgáló munkát fejtünk ki általa. Ez az ellenméreg nem ig ismeretlen dolog. Közismert ugy az aranyborjú imáddsnak, mint az általs okozott erkölcstelenségnek is az elleamé ge, hiszen nem uj ez a betegség, amiben sínylődünk, számos esetben előtorduit már ez emberiség történetében s mindannyiszor a jól bevált ellenméreg, ,,a tiszta erkö «s" segített rajta. (Folytatjuk.) kopható bármily mennyiségben. Előjegyezni lehet Szarvas utca 39. és JósaAcdrás-utca 10. szám alatt. 1583 Ifij 'Xslh 3- y. M^
