Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-05 / 273. szám

1919. december 5 3 Közbelépett a missaió és az áatánt ha­talmak. Megindult a vizsgálat. Lfcday elrendelte a szabadlábra helyezést. Korvia még gorom­báskodott a szegény asszonnyal és rákiáltott: Felelősségre fogjak vonni, mert a ható­ságokat félrevezette. Az ura niaes a ^politikai foglyok között. Ezek után elkezdték keresni őket vala­mennyi fogházban. Járt Holláa Sáadorné még Kan Bélánál és Róaai Zoltánnál is. Mindenki minden megígért, de eredménytelenül. Kun Bóláaál találkozott Karsainéval és Kovácscsal. Helléné: Emlékszem egy aktára is, ame­lyen Vagaszt Jézsef aláírással az a jelentés állt, hogy férjem veszedelmes ellenforradalmár és vidéki zsentri-fiukból csapatot szervez, bogy a kormányzótanács tagjait eltegyék láb alól. Az elnök : ügy van, ez az akta birto­kunkban is van Hollánné ezzel be is fejezte tanúvallomá­sát. Az elaök még a szokásos kérdést teszi fel: — Kíván-e méltóságos asszonyom kárté­rítést? Ezt kötelességem megkérdezni, kérem. Hollánné hangját elfojtja a zokogás, ugy válaszolja: — Kedves, jó elnöt ur, azt, amit én elvesztettem, seaki sem tudja nekem vissza­téríteni. Ezután Holláa Pétert, a maggyilkolt idő­sebb Hollán negyedik testvérét hallgatják ki mint tanút. Nagyjában ugyanazokat vallja, mint azairyja. A gyanús detektív vallomása Sáska Jakab detektivra kerül a sor. El­mondja hogy ő is együtt járt a terroristákkal, akik elfogták s aztán meggyilkolták a két Hol­láat. — Kihoztuk a házból — mondja — az idősebb Hollánt és Lázár már a lépcsőházban egy nagyot rúgott rajta. Fogták az államtitkárt és beledobták a teharautéba. Ig? tettek a má­sik Hollánaal is. Sílavek kúriai bíróhoz fiak­keren maatünk. Lázár egy hatalmas pofonnal köszöntötte a birót. Akkorát ütött rá, hogy elesett, Aztán Szia vek őméltóságának a lányá­hoz fordult és vele egészen nyájas, szelid hangon kezdett társalogni. Megkérdezte mi a foglalkozása, hogy van miat érzi magát. Ami­kor azt a választ kapta, bogy óvónő a kúriai bíró ur leánya, Szlavek közbeszólt, hogy mit akarnak hát tőle, hiszen ő szociális érzelmű ember, a lányát is óvónőnek nevelte. Lázár rárivalt, hallgasson, maga reggelre úgyis hideg lesz. Amikor feltettük őt is az autóra a Láac­hidnál, akkor Lázár ilyeneket mondott: Vala­melyiknek dögleni kell. Igy nem mehetünk haza, mert mit szól akkor Cserny. Én el akar­tam tussolni ezt a dolgot, da rám nézve is veszedelmessé kezdatt válni a helyzet. Iszo­nyatos volt a helyzetem, Ha ellent mondok, engem is agyonlő. Kttlönben is olyan volt a szituáció, mintha a terroristák maguk között abban is megállapodtak volna, hogy velem is végeznek. Azt a kifogást mondtam, hogy nem jó fegyverem, amit kaptam. Itt á másik, szólt Lázár és a kezembe nyoaiott egy pisztolyt. Hírtelen elhatároztam, lörtéajen, ami történi fog, én nem gyilkolok s megtagadtam az en­gedelmességet. Azt mondtam : Názze, ón nem teszek ilyet, én civil ember vagyok, én soha sem voltam a harctéren sem, én nsm bírom az ilyen dolgokat, na kívánjanak tőlem ilyet. Lázár erre rámordult. Egye meg a fene magát háf akkor minek jött ki? Kőzbea a két Hol­lánt leszállították a teherautóról és hüadtak vele a Lánchídon, A fiatal Hollán m'igött Lá­zár btladt, az öregei padig Mászáros követte és egy pillanatban közretlea közelből hitu'rél fejbelőtték őket. Összeestek, mire fölnyalábol­ták őket és badobták a Dúsába. Ezután Siska Jak»b detektívet szembe­sítették a vádlottakkal, feiarnj keaaáay, har ­sány bangón mondja: Sáska detektív sem volt mindig ilyen ártatlan, mint amilyennek most feltüateti magát. Azelőtt nagyon vörös volt. A hulláknak a vizbedebásánál hát miért segéd­kezett ? Sáska kereken tagadja ezt a körülményt. Az elnök ismerteti Mészárosnak korábbi vallomásait, amelyek szériát először a vizbe­dobást Sáskára hárította, da utóbb beismerte, hogy ő ós Lázár — Sáska nélkül — dobták Hollánokat a Dunába. Mészáros: A rendőrségnél ütöttek-vertek, ott vissza kellett vonnom a Sáskára terhelő vallomást. Megkérdette az elaök Hollán Pétert is, miként viselkedett a lakáson Sáska ? — Rideg, sőt durva volt. Váry főálkmügyész: A bűnvádi perrend­tartás 221. szakaszánák 1. pontja alapján el­lenzem Sáska Jakab detektív megesketését azért, mert gyanú merült fel ellene, hogy a bűncselekményben része van. A bíróság erre a főállamügyész iadiívá­nya szerint a megesketést mellőzte. A bíróság ezután a tárgyalást holnap reggel 9 órára elhalasztotta. Saskát letartóztatták A tárgyalás után Váry Albert dr. főál­lamügyész maga elé vezetette Sáska Jakab detektívet, akivel jegyzőkönyvet vett fel. Né­hány sorban utalt a mai tárgyaláson történ­tekre és ezutáa a főállamügyész kihirdette Sáska detektív előtt, hogy letartóztatja. Átad­ták egy börtönőrnek, aki azonnal bekísérte a fogházba. Tisza István gyilkosai Mi lesz Pogánnyai és Horváth-Sanavics­csal ? — A letartóztatottak iwsora — Egy rendőrtiszt a öönüsökrői ­A gyilkosság közvetlen tettesei közül Pogány József, a volt népbiztos és Hárvát— Saaovics ninesenek a rendőrség kezén. Pogány Ausztriában Karlsteinben élvezi az osztrák elvtársak vendégszeretetét örökké véres em­lékű kollégáival egyetemben. Pogányt nemesak a Tisza-ügyből, hanem a kommunista rémsé­gek ügyéből kifolyólag is felelősségre kellene vonnia a magyar igazságszolgáltatásnak, azon­ban kiadatása elé — a lapok híradása szerint — nehéz akadályt gördítettek legutóbb az orosz bolsevikíek. Azzal fenyegetőznek ugyanis, hogv a magyar népbiztosok kiadása esetéa az Oroszországban lévő osztrák hadifoglyokat túszoknak tekiatik és mint olyanokkal fognak velük elbánni. Ez ördögi szövetkezés dacára is lehet azonban remélni, hogy Tisza főgyilkosa előbb-utóbb elveszi méltó büntetését. A ma­gyar hatóságok mindenesetre ismét kérni fog­ják Pogánynak, mint közönséges bérgyilkosnak a kiadatását. Horváth-Sanovics a rendőrség értesülései szerint Jugoszláviában tartózkodik. Egy időben hire járt, hogy a jugoszláv hatóságok rablás miatt letartóztatták ős Pécsett elzárták, azoa­ban még eddig ezt a hírt Bem erősítették meg. Egyébbéat az ő kiadatása iránt megtörtént az intézkedés. A letartóztatottak A Tisza-gyilkosság ügyében a nyomozás kezdetétől fogva a mai napig a következő le­tartóztatások történtek: Kéri Pál, Magyar Lajos, Fényes László ujságirék. Heltíi Viktor, Sztanykovszky Tibor, Dabó István, Gaertner Marcell Mór, Hüttner Férenc, Estefanyi Jenő, Lengyel László, Czeu­ner Zoitán, Heffmann György, János Andor és Pásztor Jenő, a katonatanács tagjai, Szabó Fe­renc csendőrőrmaster. Vágó (Wilheim) Jenő, Hansmann József gyanúsítottak. A letartóztatott egyének részben fölbuj­tók, részben közvetlen tettesei- a gyilkosság­nak, részben bűnsegédek, részben bűnpártolók, mert előzetesen tudtak a gyilkosságról, de nem tettek semmit annak meggátlása érdekében. Lesújtó vélemény a bűnösökről Így rendőrtisztviselő ugy a Tisza gyilkosságban, miot a kommuaista pö­rökben szereplő bűnösökről a követke­zőkben adja véleményét : — Nagyon gyönge erkölcsi rugói lehettek — mondotta — ugjr a Károlyi, mint a kommuaista forradalomnak. Csak a befogott szereplőkre kell néznünk, hogy ez a véleményünk kialakuljon. Egyetlenegy sincs közöttük, akinél érezné, látná az ember, hogy ezek valami nagy eszme fanatikusai voltak, hogy azért gyilkoltak, mert valami őrületes láz, a vak Meggyőződés láza heritette őket. Az olyanok iránt, még ha tudjuk is, hogy bűnösök és hogy a legsúlyosabb meg­torlást érdemlik, feltámad bennüak va­lami respektus-féle, 19 írt látjuk, hogy nem átlagemberek. Da ezek ? ügy visel- ­kedaek, mint a közönséges tolvajok, vagy zsebmetszők. Tagadnak mindent a vég­telenségig és amikor a bizonyítékok özöne ellepi őket, nem vetik fel dacosan a fejüket; egyik sem mondja, hogy azért ölt, mert meg volt győződve Tisza ár­talmasságáról, mert féltette tőle a forra­dalom sikerét. E lenkezőleg megtörnek, összeesnek, siránkoznak, vagy szépítge­tik a dolgot, mint Sztanykovszky, aki benn volt Tisza szobájában és mégis azt mondja, hogy nem lőtt reá. A töb­binél is hasonló gyávaság tapasztalható. Ezek nem is igazi vérbeli forradalmárok, hanem csak konjunkturalovagok, pénzért mindenre kapható kétes existenciák. Ha­sonlót lehet mondani a másik forradalom, a kommunista aera vádlottjairól is. Ab­ban a borzasztó szerencsétlenségben, melyet ez a két forradalom zúdított ha­zánkra, még az a szerencse,- hogy ilyen erkölcstelen fráterek voltak a fő- és al­vezérek egyaránt, mart miattuk mindjárt az első napok alatt magukóa szedték a bukás csiráit ezak a forradalntak . . . ""*'*' * 1 * - - - • ri-i-i ni_ij-i nj-i j-i n.ri_ ri .i Jutányos árak mellett elvállaljuk mindenféle nőikalap készítését és alakítását, továbbá miadenféle szőrme, úgymint muff, boa, sipka, gallér készí­tését és alakítását, Barhlea-u. 9. sz. a. Wela bsrger iionka es 4usp1fz Mariska 725 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom